Címlap

K&H: érdemes áttekinteni a lakásbiztosításokat

  • fontosak a kiegészítő fedezetek és a szolgáltatás menete is

Idén is lesz lakásbiztosítási kampány, amelynek célja a meglévő szerződések áttekintése és szükség esetén újrakötése – közölte a K&H, amely a múlt évhez hasonlóan 2025-ben is nagy erőkkel készül a márciusi időszakra. A kampány elsődleges célja, hogy a lakástulajdonosok aktualizálják lakásbiztosításaikat. A K&H biztos jövő kutatás szerint a középkorúak 11 százalékánál a meglévő lakásbiztosítás több mint 15 éves. A pénzintézet felméréséből az is kiderült, hogy a középkorú lakástulajdonosok 69 százaléka a meglévő lakásbiztosítását a kedvező díj miatt választotta.

Közeledik a lakásbiztosítási kampány márciusban a lakóingatlan-tulajdonosok költségmentesen cserélhetik le meglévő szerződésüket. A kampány egyik fontos célja, hogy a lakásbiztosítások passzoljanak az adott ingatlanhoz, egyebek mellett az épület és a benne található ingóságok aktuális értékéhez.

„A biztosítások kiválasztásakor érdemes a kapcsolódó szolgáltatásokat és kiegészítő fedezeteket is átböngészni. A K&H például egyszerű kárbejelentést kínál a nap huszonnégy órájában akár a mobilbankon keresztül is. A kárkifizetés akár azonnali átutalással is megtörténhet a meghatározott feltételek esetén. Számos kedvezményt kínálunk a lakásbiztosítások iránt érdeklődőknek, így jelentősen csökkenthető a biztosítás díja. A K&H Csoport stratégiájának megfelelően kedvezőbb díjat kaphatnak azok is, akik fenntartható lakóingatlanban lnek” – közölte Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.

vannak nagyon régi biztosítások

A szakember a K&H biztos jövő kutatás múlt év harmadik negyedéves eredményeire utalva elmondta, hogy a felmérés mostani és korábbi eredményei szerint is a 30-59 éves korosztály tagjai a lakásbiztosítást tartják a legjobb védelemnek: a válaszadók 80-86 százaléka vélekedett így az elmúlt években. A középkorúak tipikusan 3-4 éve kötötték lakásbiztosításukat. A megkérdezettek 20 százaléka nyilatkozta ezt, ugyanakkor a válaszadók 11 százaléka több mint 15 éve kötötte a lakásbiztosítását. „Utóbbi időtáv már nagyon jelentős, tekintettel az áremelkedésre, ami azóta bekövetkezett a lakáspiacon. Éppen ezért a több éve kötött biztosításokat mindenképp érdemes megnézni, és úgy aktualizálni, hogy fedezetet nyújtsanak a biztosított épület és a benne található ingóságok aktuális értékére, elkerülve ezzel az alulbiztosítottságot.”

A kutatás szerint a középkorúak 69 százaléka a kedvező díj miatt döntött a meglévő lakásbiztosítása mellett. Ez a legfontosabb tényező számukra. Második helyen szerepelt az adott biztosítótársaság megbízhatósága, ezt a megkérdezettek 32 százaléka említette lényeges tényezőként. Emellett a kiegészítő fedezetek széles palettája az esetek 30 százalékában befolyásolta a döntést.

NAV: Alibi dobozok

Sör, üdítő és csokoládé alá rejtve próbált több ezer doboz cigarettát átcsempészni egy bolgár sofőr, akinek járművét az M1-es autópályán állították meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei.

A NAV járőrei a furgont egy rutinellenőrzéskor terelték le Győrnél. Kezdetben a fiatal sofőr magabiztosnak tűnt, gond nélkül nyitotta ki a raktér ajtaját, látszólag biztos volt benne, hogy a rakomány nem fog gyanút kelteni. A dobozokra mutatva azt állította, hogy kizárólag italokat és édességet szállít. Az egyenruhásoknak azonban feltűnt, hogy a férfi célzottan azokra a csomagokra irányította a figyelmüket, amelyek nyitva voltak, ezért úgy döntöttek, hogy alaposabban megnézik a rakomány belsejét. A raktér mélyére nézve kiderült, hogy az „alibi dobozok” alatti bontatlan kartonok már nem édességet, hanem 7 480 doboz különféle márkájú bolgár cigarettát tartalmaznak.

A sofőr ezek után elismerte, hogy a dohánytermékeket ő maga rejtette el, mert Belgiumba akarta csempészni.

A járőrök a több mint 18 millió forint értékű csempészcigarettát lefoglalták, jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekménye miatt eljárást indítottak.  A férfi több mint 20 millió forint bírságra is számíthat.

Figyelem! A NAV pénzügyőrei rendészeti jogkörükből adódóan, mozgó egységekkel az egész ország területén végeznek mélységi ellenőrzéseket, melyek célja minden olyan jogellenes cselekmény felderítése, amely veszélyezteti az Európai Unió és tagállamai gazdaságának érdekét, állampolgárainak biztonságát.

Ahhoz, hogy a külföldi utazás felhőtlen legyen, érdemes tisztában lenni az utasforgalomra vonatkozó vám- és egyéb szabályokkal. https://nav.gov.hu/vam/utazas

Még mindig Európa „furcsa gyerekének” tekintik a befektetők Közép- és Kelet-Európát

  •  de egy mutatóban jól áll Magyarország

Új tanulmány jelent meg a régió startupjait fékező akadályokról és a lehetséges megoldásokról

  • A befektetők szerint Lengyelország, Csehország és Észtország kínálja a legígéretesebb startupbefektetési lehetőségeket a régióban a következő három évben.
  • Az együttműködés kulcsfontosságú: a nyugat-európai befektetők több mint 80%-a helyi partnerekkel közösen invesztál közép- és kelet-európai vállalatokba.
  • A befektetők számára a földrajzi tényezők másodlagosak; elsősorban az ígéretes üzleti lehetőségeket, a képzett tehetségeket és a megbízható intézményi hátteret keresik.
  • Az egészségügyi startupok átlagosan csupán 1,2 millió eurónyi befektetéshez jutottak a régióban – ez mindössze harmada az európai átlagnak.
  • Magyarországon kapott a legtöbb vállalat magántőke-támogatást – összesen 115 cég, ami a régiós ügyletek 23%-át teszi ki.

A Healthy Investment Central and Eastern Europe (HICEE) kezdeményezés keretében új tanulmány jelent meg arról, hogy milyen kihívásokkal néz szembe és milyen lehetőségek előtt áll az egészségügyi innovációs ökoszisztéma Közép- és Kelet-Európában (KKE). A kutatás során kockázati tőkealapok, üzleti “angyalok” és más befektetők véleményét gyűjtötték össze. A legnagyobb arányban Magyarországról, Szlovéniából, Csehországból, Franciaországból és Svédországból érkeztek válaszok.

A HICEE kezdeményezés célja, hogy leküzdje azokat az akadályokat, amelyek a leginkább hátráltatják a startupok növekedését a régióban. A programot az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) részeként működő EIT Health koordinálja, mely Európa vezető egészségügyi innovációs hálózata. A HICEE projekt konzorciumában magyar, lengyel, szlovák és szlovén befektetők és üzleti akcelerációs szolgáltatók vesznek részt, valamint belga és holland innovációs központok is csatlakoztak.

„Bár Közép- és Kelet-Európában óriási potenciál rejlik, továbbra is alulfinanszírozott a kockázati tőkebefektetések piacán – különösen az egészségügyi innováció területén” – mondta el Célestin Garcelon, az EIT Health programmenedzsere. „A HICEE projekt keretében azért dolgozunk, hogy a vállalkozások befektetési felkészültségének fejlesztésével, a befektetői bizalom növelésével és egy fenntartható innovációs ökoszisztéma kiépítésével csökkentsük a térség lemaradását. Az első lépés ehhez, hogy mélységében megértsük a befektetők igényeit és nehézségeit – ezt a célt szolgálja felmérésünk.”

Kihívások és a befektetési környezet Közép- és Kelet-Európában

Közép- és Kelet-Európa hagyományosan számos strukturális akadállyal szembesült az innováció terén, ideértve a korlátozott finanszírozási lehetőségeket, a fejletlen kutatás-fejlesztési kapacitásokat, valamint a támogató infrastruktúra hiányát. 2021-ben a régió mindössze az európai kockázati tőkebefektetések 3,2%-át vonzotta, míg az egészségügyi startupok átlagosan csupán 1,2 millió eurónyi befektetéshez jutottak – ez mindössze harmada az európai átlagnak, amely 3,8 millió euró.

Jelentős visszaesés a tőkebefektetések terén

Az elmúlt években a makrogazdasági nyomás, a növekvő kamatlábak és a geopolitikai bizonytalanságok tovább csökkentették a befektetők lelkesedését a régió iránt. A Central & Eastern Europe Private Equity Statistics kiadvány 2023-as kiadás szerint a régióban a magántőke-befektetések értéke 1,71 milliárd euróra esett vissza, ami 40%-os csökkenést jelent az előző évhez képest, és 43%-kal marad el az ötéves átlagtól.

A befektetések továbbra is néhány kulcsfontosságú piacra összpontosulnak. Csehország a teljes magántőke-befektetések 27%-át vonzotta, amelyet Lengyelország követett 26%-kal. Litvánia a régiós befektetések 14%-át, míg Románia 8%-át szerezte meg. Ez a négy ország együttesen az összes közép- és kelet-európai befektetés háromnegyedét, valamint a magántőke-befektetésben részesült vállalatok 41%-át adta 2023-ban. Eközben Magyarország a teljes befektetések 6,7%-át könyvelhette el, azonban itt kapott a legtöbb vállalat magántőke-támogatást – összesen 115 cég, ami a régiós ügyletek 23%-át teszi ki. Szlovákia és Szlovénia viszont továbbra is lemaradásban van, mivel a teljes befektetésekből csupán 2,3%-ot, illetve 0,76%-ot vonzottak. 

Lengyelországban bíznak leginkább a befektetők

A befektetők várakozásai szerint Lengyelország messze a legdinamikusabb befektetési célpont lesz Közép- és Kelet-Európában: a válaszadók 80%-a tartja az országot „ígéretesnek” a következő három évre. A régió többi országát ennél jóval alacsonyabb arányban, 45%-nál kevesebb befektető nevezte meg hasonlóan ígéretes célpontként. Csehország 43%-kal a második legoptimistábban megítélt ország, amelyet Észtország követ 39%-kal. Szlovénia és Románia egyaránt 20%-os eredményt ért el, míg Magyarország és Litvánia csupán 14%-ot kapott.

A felmérés rávilágít a nyugat-európai befektetők és a helyi partnerek közötti együttműködés fontosságára. A régióban aktív nyugat-európai befektetők szinte kivétel nélkül helyi szereplőkkel közösen invesztálnak Kelet- és Közép-Európában. Ezen a téren még van kiaknázatlan lehetőség a közép- és kelet-európai szereplők előtt, mivel eddig mindössze 34%-uk lépett partnerségre nyugat-európai befektetőkkel, noha ezek a partnerségek további tőkét és szakértelmet vonzhatnának a régióba.

A korai szakaszú finanszírozás és a befektetői bizalom hiánya

Az egészségügyi startupok előtt álló egyik legnagyobb kihívás Közép- és Kelet-Európában a kockázati tőke hiánya a korai életszakaszban. Számos vállalkozás küzd azzal, hogy megszerezze a termékfejlesztéshez és a piacra lépéshez szükséges forrásokat, ami jelentősen korlátozza a növekedési lehetőségeiket. Emellett a régióban jelentős tudáshiány is megfigyelhető: sok vállalkozó nem rendelkezik a szükséges tapasztalattal a tőkebevonási folyamatok sikeres lebonyolításához. Ez a befektetési folyamatokban való járatlanság gyakran elszalasztott lehetőségekhez vezet.

A befektetői bizalom továbbra is komoly akadályt jelent. A tanulmányban idézett iparági szakértő szerint még mindig él az a nézet, hogy a KKE-régió „Európa furcsa gyereke”, ami visszatartja a befektetőket a határokon átnyúló finanszírozásoktól. Bár a befektetők 49%-a úgy véli, hogy a KKE-régió befektetési potenciálja növekszik, csupán 25%-uk tartja azt a nyugat-európai szinttel egyenrangúnak. Nem meglepő módon a régióban aktív befektetők optimistábban ítélik meg a helyzetet és nagyobbnak látják a térség potenciálját.

A befektetők számos akadályt emelnek ki, amelyek visszatartják őket a KKE-régióba történő befektetéstől. A legkritikusabb kihívásokat a minőségi befektetési lehetőségek hiánya jelenti, amelyet a válaszadók 92%-a tart közepes vagy annál jelentősebb kihívásnak. Ezt követi a további finanszírozás biztosításának nehézsége (80%), valamint az intézményi bizalom hiánya, a jogi környezet összetettsége és a politikai stabilitással kapcsolatos aggodalmak (64%-64%). Ezzel szemben a földrajzi távolság, a valuták árfolyam-ingadozása és a növekvő kamatlábak kevéssé jelentenek akadályt. A befektetők kiemelik: ahhoz, hogy több pénz érkezzen a régióba, a legfontosabb a minőségi befektetési lehetőségek és a magasan képzett szakemberek folyamatos kínálata, valamint a stabil és megbízható intézményi háttér.

Így segít tőkéhez jutni a közép-európai startupoknak a HICEE

A HICEE kezdeményezés célja, hogy választ adjon a régió előtt álló kihívásokra azáltal, hogy támogatja a technológia-transzfert, erősíti a befektetők és startupok közötti kapcsolatokat, célzott támogatást nyújt a korai fázisú egészségügyi vállalkozásoknak, valamint elősegíti a határokon átnyúló befektetéseket.

A networking események és a finanszírozáshoz való hozzáférés továbbra is a befektetők legfontosabb prioritásai közé tartoznak. Az EIT Health és partnerei a HICEE program keretében aktívan dolgoznak egy olyan befektetőbarát környezet kialakításán, amely ösztönzi az innovációt és támogatja a gazdasági növekedést.

„Ahhoz, hogy kiaknázhassuk a Közép- és Kelet-Európában rejlő potenciált, erősebb kapcsolatokat kell kiépítenünk a startupok és a befektetők között” – tette hozzá Célestin Garcelon.  „A befektetési felkészültség javításával, a befektetési lehetőségek számának növelésével és az intézményi bizalom erősítésével a HICEE program egy versenyképesebb és dinamikusabb egészségügyi innovációs ökoszisztémának ágyaz meg régióban.”

www.eithealth.eu

Változatos év az M&A piacon: az AI a vállalatfelvásárlásokat is átalakítja 

Az elmúlt év változatos képet mutatott a vállalatfelvásárlások és fúziók (M&A) piacán: míg globális szinten nagy értékű ügyletek területét fellendülés jellemezte, addig Európában elsősorban a közepes méretű (mid-market) tranzakciók domináltak. Az M&A folyamatokat jelentősen befolyásolták a gazdasági kihívások és a szabályozási változások, valamint az AI-technológiák rohamos térnyerése. Az M&A piacot érintő trendekről Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere és Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója készített összefoglalót.

2024-ben a globális M&A ügyletek összértéke növekedést mutatott az előző évhez viszonyítva, azonban az aktivitás még elmaradt a 2021-es csúcshoz képest, amely rekordot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. Tavaly a piac fellendülését globálisan elsősorban a nagyobb ügyletek hajtották, a tranzakciószám csökkent az előző évhez képest. 

Az Európát, a Közel-Keletet és Afrikát tömörítő EMEA régió M&A piacán több mint 16 000 tranzakció valósult meg, 883 milliárd amerikai dollár értékben, amely enyhe növekedést jelentett az előző éves adatokhoz viszonyítva mind összértékben, mind az ügyletek számában. Ugyanakkor a globális piaccal szemben, Európában a kisebb és közepes méretű tranzakciók kerültek leginkább előtérbe.

Domináns szektorok

Intenzív M&A aktivitás volt tapasztalható a technológiai szektorban, amelynek mozgatórugóit az AI-vezérelt felvásárlások, az adatközpontok és a kiberbiztonság iránti kereslet növekedése jelentette, mivel a vállalatok egyre inkább az automatizáció és az adatalapú döntéshozatal irányába mozdulnak. 

Az AI és az adatközpontok fokozott energiaigénye közvetlen hatást gyakorolt az energetikai piacra is: a több eszközosztályban érdekelt befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az adatközpontok fenntartható energiaellátására, és ennek érdekében különböző kapcsolódó energiaforrásokba fektetnek. Az energetikai átállás továbbra is erősen ösztönzi a megújuló energiába történő beruházásokat, ugyanakkor az olaj-és gáziparban folytatódott az előző évekre is jellemző konszolidáció, mivel a hagyományos energiahordozók szerepe a globális ellátási láncban továbbra is meghatározó maradt.  

A magántőke-befektetők körében egyre vonzóbbak üzleti támogató szolgáltatást nyújtó vállalatok, ahol a mesterséges intelligenciába való befektetés szintén jelentős konszolidációt és méretgazdaságos működést igényel. A vállalatok egyesülései és felvásárlásai révén szélesebb ügyfélkört tudnak elérni, miközben optimalizálják a költségeiket. 

A pénzügyi szektorban a magas működési költségek és a digitalizációs kényszer arra ösztönözte a bankokat, hogy M&A ügyletek révén javítsák hatékonyságukat.

Habár az egészségügyi szektorban az M&A aktivitás csökkenése volt tapasztalható, továbbra is ez az iparág az egyik legaktívabb. A geopolitikai bizonytalanság és a globális konfliktusok hatására a védelmi szektorban működő vállalatok is felértékelődtek, miközben a védelmi kiadások emelkedése várhatóan a felvásárlások és összeolvadások számának növekedéséhez is vezet majd.

Hosszabb folyamatok, alternatív finanszírozási modellek

A szabályozási környezet és a vállalatértékelés kihívásaiból fakadóan a jogi és pénzügyi átvilágítások alaposabbak voltak, ezáltal pedig az M&A folyamatok időigényesebbé váltak 2024-ben. A piaci feltételek változása következtében a vevők erősebb tárgyalási pozícióba kerültek, és egyre kedvezőbb szerződéses feltételeket tudnak elérni. 

„A magas kamatkörnyezet és a finanszírozási nehézségek, valamint a vevők erősödő tárgyalási pozíciója miatt előtérbe kerültek az olyan alternatív finanszírozási lehetőségek, mint például az „eladói finanszírozás” (amikor az eladó biztosít hitelkeretet a vevőnek) és egyéb, magántőke tranzakciók során alkalmazott struktúrák is egyre népszerűbbé váltak. Az „earn-out” struktúrák térnyerése lehetővé teszi, hogy az ügyletek egy része a teljesítményhez kötötten kerüljön kifizetésre, ezzel csökkentve a kockázatokat a vevők számára” – mondta el Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory ügyvezető igazgatója.

Kovaloczy Áron

Mi várható 2025-ben?

Az AI továbbra is erősen befolyásolja majd a felvásárlásokat: várhatóan kisebb technológiai vállalatok egyesülnek, hogy versenyképesebbé váljanak a költséghatékony működés és a megfizethetőbb AI-megoldások révén. A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap az akvizíciós folyamatok támogatásában is, legyen szó adatfeldolgozásról vagy üzleti lehetőségek hatékonyabb azonosításáról, ráadásul az Európai Unió AI-rendelete (EU AI Act) szigorúbb átvilágítási követelményeket ír elő.

Emellett az ESG szempontok is egyre fontosabb szerepet kapnak, mivel a szigorodó szabályozások folyamatosan új követelményeket támasztanak, a vállalatoknak egyre szigorúbb fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási kritériumoknak kell megfelelniük.

Posztl András

„Idén az M&A aktivitás további növekedése várható, különösen a stratégiai iparágakban. A szabályozási környezet változásai – például az Egyesült Államokban várható dereguláció és az Európai Unió versenyjogi szabályainak korszerűsítése – jelentős hatást gyakorolhatnak a piacra” – tette hozzá Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere.

„ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó” szakirányú továbbképzés a Gábor Dénes Egyetemen

2025 márciusától 2 féléves, online „ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó” szakirányú továbbképzést indít a Gábor Dénes Egyetem. A 200 órás képzés során a résztvevők többek között megismerik az ESG szemléletet és módszertant, valamint az ESG hatékony beépítésének lehetőségeit a szervezet stratégiai és operatív működésébe. A záróvizsga letétele után az oklevél mellé megkapják azt a mikrotanúsítványt, amely az ESG tanácsadói akkreditáció egyik alapfeltétele. 

Az ESG tanácsadókat oktató intézményként akkreditált Gábor Dénes Egyetem most induló képzésére mindazokat várják, akik már jelenleg is ESG-vel foglalkoznak – vagy szeretnének a jövőben ezzel foglalkozni. A képzésre bármilyen alapképzésében (BSc) szerzett szakképzettséggel, oklevéllel lehet jelentkezni.

Napjainkban a társadalom és gazdaság számos kihívás előtt áll: klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek okozta problémák feloldása, gazdasági növekedés biztosítása.

A gazdasági élet szereplői felé egyre nagyobb az elvárás, hogy a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás feltételeinek megfeleljenek, ehhez azonban ESG szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a megfelelő tudással és kompetenciákkal – és nem utolsósorban megfelelnek a törvényi előírásnak.

A Gábor Dénes Egyetem az elmúlt 3 évtizedben mindig az oktatási innováció élvonalába tartozott. Képzéseivel nemcsak követi a megjelenő munkaerőpiaci igényeket, hanem mind szakmai tartalomban, mind pedig módszertanban új trendeket határoz meg.

„Most induló, ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó szakirányú továbbképzésünk nagy előnye, hogy az elektronikus tananyagok segítségével hallgatóink önállóan tanulhatnak. Az egyéni tempóhoz igazodó tanulás rugalmassága miatt a képzés hossza így akár rövidebb is lehet, mint jelenléti képzés esetén” – mondta el Dr. Zimányi Krisztina, a Gábor Dénes Egyetem rektora, majd hozzátette: „Fontos kiemelnünk, hogy a digitális oktatás miatt valóban fenntartható képzést kínálunk, hiszen a jelenléti oktatással szemben itt nincsenek előadás miatti utazások, és nincs papír alapú tankönyv.”

Az önköltséges képzés ára a piacon az egyik legolcsóbb, a rugalmas oktatásnak köszönhetően pedig arra is van esély, hogy a hallgató az ESG tanácsadó részismereti képzés elvégzését igazoló mikrotanúsítványt akár még idén, 2025-ben megkapja.

További információ: GDE ESG-fókuszú vállalati szaktanácsadó

NAV: Bűnbarlang a garázsban

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei előzetes kockázatelemzés alapján vizsgáltak át egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei ingatlant, ahonnan jelentős mennyiségű illegális áru került elő.

A pénzügyőrök váratlanul érkeztek a Tisza-parti település egyik ingatlanjához, ahol a családfő éppen otthon tartózkodott. A 38 éves férfinak átadták az ellenőrzésről szóló végzést, majd a teljes portát és a hozzá tartozó melléképületeket átvizsgálták. A garázsok elsőre átlagosnak tűntek: szerszámok és barkácskészletek sorakoztak a polcokon. Amikor az egyenruhások beljebb léptek a helyiségbe, kiderült, hogy a melléképületekben dohányterméket, üzemanyagkészletet, de még klímagázt is felhalmoztak a tulajdonosok. Az autótárolókból összesen 9 094 doboz, különféle márkájú, zárjegy nélküli cigaretta, 50 doboz alternatív dohánytermék, 450 liter gázolaj és 14 palack hűtőgáz került elő. A férfi azt mondta, hogy minden a sajátja, de azok eredetét és birtokban tartásának jogszerűségét nem tudta igazolni.

A pénzügyőrök a több mint 21 millió forint értékű illegális árukészletet és a gázzal töltött palackokat lefoglalták. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekménye miatt eljárást indítottak. Az elkövető a klímagázokhoz szükséges engedéllyel, tárolási feltételekkel nem rendelkezett, ezért a járőrök értesítették a rendőrség munkatársait.

Fontos! Dohánytermék Magyarországon kizárólag dohányboltban értékesíthető.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Kormányrendelet értelmében, ezen termékek behozatala, kivitele, forgalomba helyezése, értékesítése, közvetítési engedély és bejelentésköteles tevékenység. A klímagázok tárolása megfelelő biztonsági előírások betartásával, szakmai képesítés birtokában és engedéllyel történhet.

A NAV drónokat is alkalmazhat feketepiac és egyéb jogsértések feltárásában. A drónok képesek valós időben, valós adatokat és felvételeket rögzíteni a területeken folyó illegális tevékenységekről, lehetővé teszik a pénzügyőrök számára, hogy gyorsan feltérképezzék és beazonosítsák a gyanús helyeket.  Alkalmazásuk szigorú jogi és szabályozási keretek között történik.  

Szombatig rendezni kell a köteleződíjat

  • Az év végi kgfb-váltók első díjrészletének március 1-jéig kell beérkezniük

A márciusi lakásbiztosítási kampány mellett még egy fontos határidőre érdemes figyelni a napokban. Annak a közel nyolcvanezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), legkésőbb március 1-jén éjfélig kell rendezniük esedékes díjrészletüket – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ). A szigorú határidő az összegnek a biztosítóhoz való beérkezésére vonatkozik.

Noha a biztosítási piacon most mindenki a napok múlva kezdődő lakásbiztosítási kampányra koncentrál, sok érintettnek a február végi kgfb-díjfizetési határidőre is figyelnie kell. Annál is inkább indokolt ez a figyelem, mert idén ez a határidő hétvégére esik.

„A díjfizetés elmulasztása két súlyos következménnyel is jár – figyelmeztet Besnyő Márton, a FBAMSZ Gépjármű- és Digitális Szekciójának elnöke. – Egyrészt a késedelmes ügyfelek szerződéseit a biztosítóknak kötelező törölniük, így a mulasztó ügyfelek automatikusan biztosítási védelem nélkül maradnak. Másrészt a szerződés újrakötésekor nemcsak a türelmi időszakra vonatkozó biztosítási díjat kell megfizetni, hanem a megszűnés és újrakötés közti időszakra vonatkozó, kiemelkedően magas fedezetlenségi díjat is.”

Idén a fedezetlenségi díj mértéke személyautóknál – teljesítménytől függően – naponta 850-1850 forint között alakul, teherautóknál pedig elérheti a napi 6640 forintot is. A biztosítást ugyanannál a biztosítónál kell megkötni, és a fedezetlenségi díj mellett – választási lehetőség nélkül – a teljes évre vonatkozó köteleződíjat is egyszerre kell befizetni.

A díjat késedelmesen fizető ügyfelek nem hivatkozhatnak arra, hogy a díjfizetésről nem kaptak értesítést (csekket vagy számlát): a szabályozás értelmében a fizetési határidő számontartása egyértelműen a gépjármű forgalmi engedély szerinti üzembentartójának a felelőssége.

A magasabb díjaknál is sokkal súlyosabb következmény azonban, hogy ha az autós a fedezetlenség időszakában okoz kárt, nem számíthat a biztosító térítésére. Ilyen helyzetben egy személyi sérülés esetén akár több tízmillió forint is lehet az a kártérítés, amit a vétkes fél – anyagi helyzetétől függően – akár egész élete során kénytelen törleszteni.

Az utolsó napokban már ne csekken vagy bankkártyával fizessünk

„Mivel a szigorú határidő a biztosítási díjrészletnek a biztosító számlájára való beérkezésére vonatkozik, célszerű mielőbb rendezni a befizetést, az utolsó napokban pedig mindenképpen jól kell megválasztani a befizetés módját is – hangsúlyozza a FBAMSZ szekcióvezetője.

A Magyar Posta vállalása szerint a sárga csekken történő befizetések két munkanap alatt jutnak el a biztosítónál vezetett számlára. Ez azt jelenti, hogy a csekken történő befizetést legkésőbb szerdáig végre kell hajtani. Kevesen gondolnak bele, de az internetes bankkártyás fizetés átfutási ideje is több nap lehet, ezért aki biztosra megy, annak szerdát követően már ezt a módot sem érdemes választania.

A biztosító pénztárába történő személyes befizetés is biztos megoldás, ám erre a hétvégi zárva tartás miatt péntekig sort kell keríteni. Emellett arra is figyelni kell, hogy a korszerű fizetési módok elterjedésével párhuzamosan folyamatosan csökken azon a biztosítói ügyfélszolgálatok száma, ahol pénztár is működik.

Az azonnali átutalás bevezetése óta ugyanakkor a banki átutalás még szombaton is megfelelő opció lehet.

K&H: többszázezres számlák helyett biztonságos megoldás

  • érdemes megnézni a lakásbiztosítást és probléma esetén megfelelő szakembert kérni

A háztartási problémák hirtelen jönnek elő a lakásban: azonnal megoldandó hiba például a dugulás, amelynek elhárításához szakértőre van szükség. Nem mindegy azonban, hogy mennyit kér ezért: akadnak rémtörténetek, amelyek szerint több 100 ezer forintot is elkérnek, miközben a tényleges munkadíj, megbízható szakemberrel bőven 100 ezer forint alatt marad. Megoldást jelenthet ilyen esetekre az úgynevezett lakásszerviz-szolgáltatás, aminek keretében a biztosító a nap huszonnégy órájában értesíthető, és a lehető leggyorsabban szakembert küld legyen szó a duguláselhárítás mellett víz-, gáz- vagy villanyszerelőről. A szolgáltatás keretében a biztosítóval kapcsolatban álló szakember oldja meg a problémát, így garantált, hogy ne legyen túlszámlázás

Tucatjával kínálja a Google a találatokat a „duguláselhárítás” keresőszóra: a verseny ebből a szempontból meglehetősen erősnek tűnik, ugyanakkor akadnak horrortörténetek is több százezer forintos, adott esetben milliós nagyságrendű számlákról. A Telex egyik cikkében több károsult esetét sorolta fel, amelyek szerint megbízhatónak tűnő duguláselhárítók másfél órás munkára 700 ezer forintos összeget mondtak elsőre, de volt 400 ezer forint feletti kiadással járó szerelés is. A reális ár azonban egy egyszerű műveletnél néhány tízezres tétel, de a leggyakoribb hibákat is 100 ezer forint alatti összegből orvosolni lehet – közölte a K&H annak apropóján, hogy az egyik ügyfelének 1,8 millió forintot számlázott a duguláselhárítással megbízott illető.

van megfelelő válasz a hirtelen fellépő károkra

Fontos, hogy a lakásbiztosítás megfelelő fedezetet kínáljon ilyen esetekre is: hiszen, ha vészhelyzet van, a biztosító megszervezi a segítséget. A lakásbiztosítás azért is jó alternatíva például a duguláselhárításnál, mert a biztosító olyan szakembert küld, akivel együttműködik, így elkerülhetőek a meglepetések, például a többszázezres kiadások egy néhány órás munkáért.

„A fedezetek közül az úgynevezett lakásszerviz-szolgáltatás nyújt megoldást a hirtelen felmerülő problémákra. Egy nonstop elérhető ügyfélszolgálaton lehet bejelenteni a káreseményt, ezután a K&H a lehető legrövidebb időn belül küldi a szerződött szakembert” – mondta Kaszab Attila, a K&H vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: „A lakásszerviz segítségével víz-, gáz- és fűtésszerelőt, tetőfedőt, üvegest, villanyszerelőt, zárjavítót vagy akár lakatost is biztosít a társaság, valamint biztosítási esemény bekövetkezése esetén átvállalja a kiszállási díjat, a munkadíjat és a felmerülő anyagköltségeket is.” A különböző kiegészítő fedezetek, így a lakásszerviz-szolgáltatás díja elhanyagolható ahhoz képest, amennyit a bajba jutott lakástulajdonostól a munka elvégzéséért elkérhetnek.

mi a teendő?

A szakember konkrét példát is mondott: amennyiben duguláselhárítás történt, tehát megszüntették a problémát és a kiömlő víz nem okozott kárt a lakóingatlanban, akkor az elvégzett munka díját, vagyis a dugulás megszüntetését az adott limitig fizeti a biztosító. Abban az esetben, ha sürgősen szükség van szakemberre és a biztosító partnere esetleg csak néhány órával később tudná vállalni a munkát, akkor is célszerű a lakásszerviz szolgáltatást igénybe venni, mert pont az ilyen sürgős munkáknál szokott vastagon fogni a helyzettel visszaélő, indokolatlanul túlszámlázó cégek ceruzája. Az extrém számlázás esetén a károsult ott marad a többszázezres-milliós számlával, amelynek csak egy csekély részét téríti meg a biztosító. Amennyiben az elhárítás elvégzésével nincs lehetőség megvárni a lakásszerviz szakemberét, akkor természetesen saját szervezésben talált mesterember is bevonható. Ebben az esetben érdemes körültekintően választani és több helyről is árajánlatot kérni a munka megrendelése előtt.

Kaszab Attila azt is elmondta, hogy a K&H-nál 2024-ben az újonnan kötött lakásbiztosítások 65 százalékához kapcsolódik lakásszerviz-szolgáltatás, ami meghaladja az öt évvel korábbi 57 százalékos arányt. Beszélt arról is, hogy márciustól indul a lakásbiztosítási kampány, amelynek keretében a biztosítási évfordulón túl, egy plusz lehetőség nyílik a meglévő biztosítás helyett újat kötni. Érdemes ezért minden lakástulajdonosnak megnéznie a régi biztosítását: előfordulhat, hogy egy 5-10 évvel ezelőtt megkötött lakásbiztosítás esetén az ingatlan értéke elmarad a mostani piaci viszonyoktól, ami egy káreseménynél kellemetlen meglepetést okozhat. Az új lakásbiztosításoknál pedig érdemes megnézni a kiegészítő fedezeteket, így a már említett lakásszerviz-szolgáltatást is.

A K&H kivételes teljesítményt nyújtott 2024-ben

  • A K&H Bank 129 milliárd, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos nettó eredményt ért el
  • A bank hitelállománya 9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a lakossági jelzáloghitel-kihelyezések volumene pedig több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbinak
  • A banki ügyfelek száma 2024 végére meghaladta az egymilliót
  • A K&H Bank adózás utáni eredménye 129 milliárd forint lett, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forint nettó eredményt ért el 2024-ben.
  • A bank hitelállománya 9 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 3089 milliárd forintot. A lakossági jelzáloghitelek folyósításának volumene megduplázódott az egy évvel korábbihoz képest.
  • Az ügyfelek által elhelyezett betétek volumene 7 százalékkal bővült 2023-hoz képest, a befektetési alapokban kezelt vagyon pedig 31 százalékkal, 1773 milliárd forintra nőtt 2024 végére.
  • A K&H Biztosító üzleti teljesítménye a bank eredményéhez hasonlóan erős volt: a díjbevétel 10 százalékkal emelkedett, és minden üzletág folyamatosan növekszik.
  • Az állampapír-állomány 42 százalékos éves szintű növekedést követően 1427 milliárd forintot tett ki 2024. december 31-én.
  • A K&H Bank ügyfeleinek száma 2024 végére meghaladta az 1 milliót. A K&H Banknak mintegy 770 ezer digitálisan aktív ügyfele van.
  • A K&H 2024-ben két díjat is kapott a Euromoney-tól: „Magyarország legjobb bankja 2024” és „Magyarország legjobb digitális bankja 2024”. Emellett elnyerte a „Mastercard – Év bankja” díjat az Innováció kategóriában, valamint a Top Employer 2025 díjat is.

Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója kiemelte: „2024-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtottunk, adózás utáni eredményünk elérte a 129 milliárd forintot. A K&H-nál minden tevékenységünk középpontjában az ügyfél áll. Ez eredményeink legfőbb hajtóereje, ami a folyamatosan bővülő ügyfélszámokban, ügyfélbefektetésekben és hitelállományban is megmutatkozik. Jelenleg több mint 1 millió ügyfelet szolgálunk ki, ami 5 százalékos növekedést jelent éves szinten.  A digitális innovációban is élen járunk a magyar piacon, amit jól tükröz, hogy 10 ügyfelünkből 8 digitálisan aktív. Amellett, hogy elnyertük a „Magyarország legjobb bankja 2024” címet, megtisztelő számunkra, hogy erőfeszítéseinket a Euromoney a „Magyarország legjobb digitális bankja 2024” címmel is elismerte, nemrég pedig a „Mastercard – Év bankja” díjátadón az Innováció kategória győztesei lettünk. Emellett immár harmadik alkalommal nyertük el a Top Employer Hungary elismerést. Ezt átfogó képzési gyakorlatunknak, digitális HR-megoldásainknak, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot erősítő innovatív kezdeményezések iránti elkötelezettségünknek köszönhetően kaptuk meg.”

Növekedés: kiváló pénzügyi eredmények 2024-ben

A K&H Bank 129 milliárd forintos adózás utáni nyereségről számolt be. A bank bevételei 10 százalékkal nőttek. A teljes hitelállomány éves szinten 9 százalékkal 3089 milliárd forintra bővült, az új vállalati és lakossági hitelek volumene pedig 2024-ben elérte az 560 milliárd forintot. A betétek állománya éves szinten 7 százalékkal nőtt, a befektetési alapokban kezelt vagyon pedig 31 százalékkal 1773 milliárd forintra növekedett 2024 végére. Az infláció okozta költségnyomás és az új digitális megoldásokra fordított kiadások miatt a működési költségek 13 százalékkal emelkedtek. Az állampapír-állomány éves szinten 42 százalékkal 1427 milliárd forintra bővült 2024 végére.

„A vállalati hitelek iránti kereslet a bankszektorban továbbra is visszafogott maradt, a K&H pedig 7 százalékos éves szintű volumennövekedésével tovább tudta erősíteni piaci pozícióját. A K&H továbbra is aktívan részt vesz a vállalkozások napi működését és fejlesztési kiadásait támogató, államilag támogatott finanszírozási konstrukciókban: a Széchenyi Kártya Program keretében összesen közel 290 milliárd forint értékben kötöttünk szerződéseket. Figyelemre méltó bővülést értünk el a projektfinanszírozásban: kinnlevőségünk 2024-ben mintegy 30 százalékos növekedési ütemet ért el. Büszkék lehetünk arra is, hogy lízingportfóliónk 2024 végére meghaladta a 100 milliárd forintot, az új kihelyezések volumene pedig meghaladta a 42 milliárd forintot”. – mondta el Gombás Attila, a K&H Csoport pénzügyi vezetője.

„Míg a bankszektor egészében a lakossági hitelállomány 9 százalékkal nőtt, addig a K&H 13 százalékos növekedést regisztrált az előző évhez képest. A lakossági jelzáloghitelek folyósításának volumene több mint kétszeresére nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A babaváró hitelek életkori kritériumainak szigorítása ellenére a folyósított hitelek összege 4 százalékkal nőtt. Megtakarítási oldalon az ügyfelek által elhelyezett betétek volumene elérte a 3986 milliárd forintot, ami 7 százalékkal magasabb az előző évinél. A lakossági betétállományban 13%-os növekedést értünk el, ami meghaladta a bankszektor 11 százalékos növekedését. Az értékesítési volumennek és a befektetési alapok kedvező teljesítményének köszönhetően a befektetési alapokban kezelt vagyon december végén 31 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A rendszeresen megtakarító ügyfelek körében is sikerült megfelelő termékkínálatot kialakítani, a rendszeres megtakarítások száma több mint 6 százalékkal nőtt 2023-hoz képest” – tette hozzá Gombás Attila.

Nik Vincke, a K&H Biztosító vezérigazgatója elmondta: „2024-ben a nettó eredmény elérte a 4,2 milliárd forintot (a 6,6 milliárd forintnyi extraprofitadóval együtt). A 2023-as év hasonló időszakában a teljes év extraprofitadója 1,1 milliárd forint nettó nyereséget eredményezett. A nem-életbiztosításban a díjbevétel éves szinten 10 százalékkal 74,9 milliárd forintra nőtt, és minden üzletág tartósan növekszik. Az életbiztosítások szintén erős üzleti teljesítményt hoztak a megcélzott termékcsoportokban, és 14 százalékkal bővült éves szinten a rendszeres díjfizetésű, befektetési egységhez kötött (unit-linked) nyugdíj és a rendszeres díjfizetésű kockázati üzletágaknak köszönhetően.”

Átalakulás: digitalizáció és innováció

 „Innovációink mind azt célozzák, hogy az ügyfelek számára gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé tegyük a pénzügyi tranzakciókat. Mobilalkalmazásunk januárban jelentős mérföldkőhöz érkezett: már 700 ezer ember bankol aktívan mobilalkalmazásunkban. Tízből nyolc ügyfél digitálisan aktív, és tízből hét ügyfél használja a mobilalkalmazást. Havonta átlagosan több mint kétmillió pénzátutalás történik az alkalmazáson keresztül. Az összes új lakossági számla 60 százalékát már online nyitják. A rendszeres befektetések csaknem felét tavaly mobilbankon keresztül kezdték el.

A digitálisan elérhető szolgáltatások köre folyamatosan bővül – ilyen például a közlekedési jegyek vásárlása, a parkolás, valamint a bevétel- és kiadásfigyelő. E hónaptól új készpénz-visszatérítési (cashback) kupont vezettünk be, amely sokkal könnyebbé teszi az ügyfelek számára a külföldi vásárlást. Az aktivált kuponnal az ügyfelek havonta akár 500 ezer forintot is költhetnek középárfolyamon. A K&H visszapénz szolgáltatásra már több mint 200 ezer ügyfél regisztrált. A piacon első és egyedüli kibocsátóként kínálunk digitális SZÉP Kártyát, amely a bankkártyához hasonlóan mobiltelefonnal és más okoseszközökkel is használható fizetésre. Digitális fejlesztéseinkkel újabb mérföldkőhöz érkeztünk: mind az 550 ATM berendezésünk NFC-képes lett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készpénzes tranzakciókat már fizikai kártya nélkül, okostelefonnal is el lehet végezni az ATM-eknél.” – nyilatkozta Németh Balázs, a K&H Csoport innovációs vezetője.

„Egy év alatt több mint 1 millió beszélgetést folytattak Kate-tel, az ország egyetlen mesterséges intelligenciával működő, hang- és chat alapú digitális pénzügyi asszisztensével, amely már több mint 300 funkciót ismer, és a mobilbanki ügyfelek 12 százaléka már rendszeresen használja. Folytatjuk a digitális szolgáltatások fejlesztését, hogy vállalati ügyfeleink számára is javítsuk az ügyfélélményt; például a digitális aláírás elfogadásának lehetőségét, amely korábban csak a napi banki termékek esetében volt elérhető, kiterjesztettük a hiteldokumentációra is. A digitalizáció tekintetében a biztosítási szolgáltatás is folyamatosan fejlődik: az ügyfelek Kate segítségével mobilbankunkban zöldkártyát és biztosítási fedezetigazolást szerezhetnek be biztosítási kötvényeikhez. Szeptemberben elindult a digitális nyugdíjbiztosítás mobilbankunkban, és öt új nyugdíjbiztosítási szerződésből egy a mobilalkalmazásban került megkötésre. Szinte minden KGFB szerződést digitálisan kötnek meg.” – tette hozzá Németh Balázs.

Fenntarthatóság

„A magyar zöld finanszírozási piac egyik vezető szereplőjévé váltunk: mind a vállalati, mind a lakossági zöld hitelek terén több mint 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezünk. Az MNB osztályozási rendszere szerint a K&H vállalati zöldhitel-állománya elérte a 128 milliárd forintot. 2024-ben 12 milliárd forint zöld lakáshitelt folyósítottunk, ami a teljes lakáshitel-kihelyezés 6 százaléka. A zöld lakáshitelek teljes volumene 37 milliárd forintról 47,7 milliárd forintra nőtt. A megtakarítások területén az ügyfélvagyon 55 százaléka felelős befektetési alapokban koncentrálódik, ami kiemelkedő arány a hazai alapkezelési szektorban. A felelős befektetési alapok aránya nemcsak az állományt, hanem az értékesítés volumenét tekintve is nőtt, tavaly a bruttó értékesítés több mint 59 százaléka áramlott felelős befektetési alapokba. Az új casco biztosításoknál 25 százalékos volt az elektromos autók aránya, az új K&H zöld autólízing-szerződéseknél pedig az elektromos autók részesedése elérte a 19 százalékot.” – nyilatkozta Peter Roebben, a K&H Csoport vezérigazgatója. 

A K&H nem auditált, konszolidált, az IFRS (nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok) szerinti eredményei:

milliárd Ft 2023. dec. 31. 2024. dec. 31. változás
ügyfélhitelek 2829 3089 +9%
ügyfélbetétek 3721 3986 +7%
befektetési alapok állománya 1349 1773 +31%
működési bevétel 322 353 +10%
működési költségek (bankadóval együtt) 182 206 +13%
nettó eredmény 109 129 +18%
a hitelportfolió minősége
nemteljesítő hitelek (NPL) 1,9% 1,1% -0,8%pont
hitelezési költségek -0,1% -0,3% -0,2%pont
tőke és likviditás
tőkemegfelelés (csoportszintű) 17,28% 17,58%
hitel/betét arány 76,4% 77,8% +1,4%pont
szolvencia mutató (Biztosító)   231% 211% -20%pont
hatékonyság
költség/bevétel arány (bankadóval együtt) 56,6% 58,4% +1,8%pont
tőkearányos megtérülés (ROE) 22,3% 20,8% -1,5%pont

 

Roland Berger: az egészségügy és a digitalizáció lesznek a magántőke befektetések fő célpontjai 2025-ben

Érezhető növekedést vár a magántőke szektorban 2025-re a Roland Berger. A tizenhatodik alkalommal kiadott Private Equity Outlook felmérés válaszadói szerint Észak-Európa és az Ibériai-félsziget lesznek a magántőke tranzakciók fő területei ebben az évben.

A megkérdezett szakemberek több mint 90%-a számít a magántőke bevonásával megvalósuló M&A-tevékenység növekedésére, amit az elmúlt évekhez képest elhalasztott portfólióeladások és a jobb finanszírozási feltételek – többek között a stabilizálódott kamatlábak és a jobb hitelfinanszírozási lehetőségek – segítenek elő. Ez a derűlátó kilátás azonban régiónként eltérő, a legjelentősebb változásokra az északi országokban és az Ibériai-félszigeten (Spanyolország és Portugália) számítanak. A franciaországi kilátások a növekedési várakozások ellenére visszafogottabbak.

A tanulmány a különböző ágazatokban a magánbefektetők részvételének perspektíváit is vizsgálja. A gyógyszeripar és az egészségügy, valamint a technológia, a szoftverek és a digitális megoldások továbbra is a legvonzóbb ágazatok a magántőke-befektetések számára, mivel rugalmasak és skálázhatók. Ezen iparágak értékelési szorzói várhatóan emelkedni fognak, míg más ágazatokban, például az autóiparban (további) csökkenés várható.

A felmérés szerint 2025-ben elsősorban a kis és közepes kapitalizációjú vállalatok lesznek a magántőke célpontjai, és – bár sokan egyértelműen kevésbé feszült gazdasági helyzetre számítanak – várhatóan továbbra is az ellenállóbb területeken működő vállalkozásokba kívánnak befektetni.

„Nyilvánvaló, hogy az általános hangulat ellenére a jövőbeni esetleges gazdasági visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak állnak a háttérben.” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. – „Ezt a nézetet támasztja alá a szakértők azon véleménye, hogy az értékelési szorzók általában véve már nem olyan magasak, mint egy évvel ezelőtt, bár növekedhetnek az olyan rugalmas ágazatokban, mint a technológia, a szoftverek és digitális megoldások, valamint ismét a gyógyszeripar és az egészségügy. A rugalmasságra összpontosító intézkedések, mint például a kiegyensúlyozott vállalkozásokba való befektetés és az addicionális felvásárlások hatékony stratégiáknak tekinthetők az esetleges gazdasági visszaesés elleni védekezésben.”

Derűlátó hangulat, de még mindig egyensúlyozásra van szükség

A megkérdezett magántőke-szakemberek szinte mindegyike arra számít, hogy a 2025-ben piacra kerülő célpontok vonzóbbak lesznek, mint a 2024-esek. Különösen nagy az optimizmus a közepes kapitalizációjú célpontok tekintetében, amelyek esetében jobb hitelfinanszírozási feltételekre számítanak, és úgy látják, hogy a másodlagos felvásárlások és a családi tulajdonú vállalatok felvásárlásának aránya növekedni fog.