Címlap

Ügyetlen menekülési kísérlet buktatta le a sofőrt

Maga ellen dolgozott, amikor megállás helyett, menekülőre fogta és lesodródott az úttestről. Több mint hétmillió forint értékű adózatlan cigarettát találtak egy magyar sofőrnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei.

A pénzügyőrök az eperjeskei vasútállomás környékén figyeltek fel egy gépkocsira, aminek megállásra vonatkozóan adtak utasítást. A gépjármű vezetője ahelyett, hogy követte volna az útmutatást, inkább menekülőre fogta. A nagy sietségben azonban rosszul választotta meg a manővert és lesodródott az úttestről.

Amikor az egyenruhások a járműköz értek, kiderült miért nem akart megállni: az autóban nagy fekete fóliázott csomagok sorakoztak, amelyek összesen 3 000 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát rejtettek. A férfi különös mesével próbálta menteni a helyzetét, azzal védekezett, hogy pánikba esett a járőrautó láttán. A csempészárut illetően is legendát gyártott: állítása szerint fogalma sem volt arról, hogy cigarettát szállít, csupán találta a pakkokat, majd betette az autójába, mondván: „majd kezdek vele valamit”.

A színes történetek nem mentették meg attól a férfit, hogy eljárás induljon ellene. Az egyenruhások a több mint hétmillió forint értékű dohányterméket lefoglalták, az ügyben jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás bűncselekmény miatt indult eljárás.

Figyelem! A NAV pénzügyőrei rendészeti jogkörükből adódóan, mozgó egységekkel az egész ország területén végeznek mélységi ellenőrzéseket, melyek célja minden olyan jogellenes cselekmény felderítése, amely veszélyezteti az Európai Unió és tagállamai gazdaságának érdekét, állampolgárainak biztonságát.

Új összművészeti kulturális központ született a Margit-negyedben: a DUGATTYÚS

Egy új kulturális és közösségi tér jött létre Budapest egyik legizgalmasabb városrészében. A DUGATTYÚS a Margit-negyed legújabb művészeti központja, összművészeti térként egyesíti a kortárs képzőművészet – a fotóművészet, a szobrászat, a festészet -, a zene és a színház világát. Áprilisig Generál Kristóf első önálló fotókiállítása látható a kiállítótérben.

A DUGATTYÚS célja, hogy a művészek, alkotók és a közönség számára inspiráló és interaktív találkozási pontot hozzon létre. Az új kulturális központ analóg fotólaborral, coworking térrel, vágóstúdióval, kiállítótérrel és fotóstúdióval is rendelkezik és épül egy hangstúdió is, így komplex módon támogatja a művészeti és kreatív folyamatokat. A kiállítótér egy kávézóval, bisztróval és bárral egészül ki, hogy segítse a közösségi életet.

“Régóta szemezgettünk a régi Díjbeszedő ügyfélszolgálati helyiségével, de nagyon nagy kihívás és hosszú idő volt, mire olyan koncepciót tudtunk kitalálni, ami a Margit-negyed struktúrájába is jól illeszkedik. A DUGATTYÚS összművészeti koncepcióját fenntarthatónak gondoljuk, és a személyes küldetésünknek is megfelel, azaz száz százalékosan azonosulni tudunk vele.” – fejtette ki Pálffy András, a Dugattyús ügyvezetője. 

KÉPGALÉRIA

A DUGATTYÚS programkínálata a tehetségtámogatásra és közösségépítésre koncentrál, ennek részeként zenei eseményeket, kiállításokat, workshopokat és interdiszciplináris programokat szerveznek. A múlt hétvégi megnyitó is ezt a sokszínűséget mutatja: az ismertebb produkciók (pl. Margaret Island, Blahalouisiana, Aurevoir.) mellett több friss előadó (pl. Szlimmy, Avenar, Sick Steez) is bemutatkozott, de találkozhattunk színészekkel is a lemezjátszók mögött, és még a 2000-es évekre koncentráló, különleges second-hand ruhavásáron is szemezgethettünk a legjobb darabok közül. A kultúrközpont tehát külön figyelmet fordít az együttműködésekre, minél több független alkotónak és kulturális kezdeményezésnek biztosítva ezzel teret. A vendégeket hétköznap reggel 8 órától, hétvégén délelőtt 10 órától várják, és a következő hetekben több különleges eseménnyel is készülnek. Március 20-tól április 3-ig Generál Kristóf Out$ide című fotókiállítását tekinthetjük meg, kéthetente szerdán pedig egy közösségépítésre fókuszáló programnak adnak otthont, ez az After Work Fieszta. Elindult a Dugattyús Talks, egy kerekasztal-beszélgetés sorozat, amely fontos és aktuális témákat jár körbe. Minden hónap utolsó vasárnapján VIVA Filmklubbal várják az érdeklődőket.

A DUGATTYÚS a nevét az 1937-ben épült luxusbérházról kapta, melyet a kör alakú üvegliftjei miatt csak Dugattyús-házként emlegetnek. A Bauhaus szellemiségére építve a Dugattyús nemcsak művészeti alkotásoknak, hanem új gondolatoknak és élményeknek is otthont ad.

A DUGATTYÚS alapítói mindannyian kultúraszervezők: 

  • Miki357 – rendező 
  • Pálffy András – fényképész
  • Rimóczi Imre – építész

További eseményekről a DUGATTYÚS Facebook-oldalán tájékozódhatsz.

56 százalékra nőtt a fizetésükkel elégedetlenek aránya a versenyszférában

  • Az alkalmazottak kétharmada gondolkodik munkahelyváltásban

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.

A kétszámjegyű infláció időszakának végével idén a vállalatok többsége újra 10 százalék alatt tervezi tartani a béremelési ütemet. Emiatt – bár a bérek reálértékének további növekedését egyelőre nem veszélyezteti az év eleje óta ismét élénkülő pénzromlási ütem sem –, jelentősen nőtt a különbség a munkavállalói elvárások és a piaci realitások között. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről hagyományos, félévente elvégzett kutatása keretében.

Jelenleg a válaszadók 56 százaléka elégedetlen az aktuális bérszintjével. A trend immár két éve folyamatosan romlik: tavaly ilyenkor 50 százaléknyian, 2023 tavaszán pedig még csupán 43 százaléknyian válaszoltak negatívan erre a kérdésre. A fizetésükkel elégedetlenek ugyanakkor általában nem szakadnak el a realitásoktól: 53 százalékuk megelégedne 20 százalékon belüli béremeléssel, további 29 százalékuk pedig 20-30 százalék közötti plusz jövedelmet tartana megfelelő mértékűnek.

„Ebben a helyzetben magas azok aránya, akik egy munkahelyváltástól várják anyagi problémáik megoldását – magyarázza Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – Jelenleg a válaszadók 66 százaléka tervez egy éven belüli munkahelyváltást, ami a covid-időszak óta a legmagasabb aránynak számít. Ráadásul lejjebb került a váltási küszöb is: már 20 százalékkal magasabb fizetésért is a munkavállalók 57 százaléka hagyná ott jelenlegi állását – tavaly ilyenkor ezt még csupán 44 százalékuk tette volna meg.”

Egyelőre azonban kérdéses, hogy az év hátralévő részében milyen lehetőségekkel találkozhatnak a munkahelyváltást tervezők. Mind az elemzők, mind a kormányzat visszafogott gazdasági növekedéssel számol 2025-re, ami alacsony szinten tartja a munkaerő iránti keresletet is. Ezt az érintettek sem látják másként: a válaszadók 62 százaléka úgy érzi, hogy idén nehezebben lehet egy, a szakmájának megfelelő munkahelyen elhelyezkedni, mint egy évvel korábban. Tavaly ez az arány 59 százalék volt.

„Ebben a helyzetben idén kismértékben nőhet ugyan a fluktuáció tavalyhoz képest, arra azonban egyelőre kevés jel mutat, hogy újból jelentősen felpörögne a vállalatok közti bérverseny: a cégek többsége jelenleg nem is nagyon volna képes kigazdálkodni magasabb juttatásokat. Így aztán a jelenlegi, a fizetésekkel kapcsolatos elégedetlenségi szint várhatóan egész évben fennmarad az alkalmazottak körében” – tette hozzá a Trenkwalder szakembere.

NAV: „Fémgázsi”

  • Közúti ellenőrzésen akadt fenn egy magyar férfi, aki több mint négymillió forint bírságra is számíthat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei olyan autósokat állítottak meg Kazincbarcikán, akik fémhulladékot adtak le a közeli fémkereskedőknél. Az ellenőrzésen egy 28 éves férfi hamar fennakadt, ugyanis a kontroll nemcsak az adott napra vonatkozott, hanem a járőrök az elmúlt esztendők leadásait is vizsgálták.

A NAV adatbázisaiból kiderült, hogy a fiatal férfi az elmúlt két évben több mint 13 tonna fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot és akkumulátort adott le. Kiderült továbbá az is, hogy a fémhulladékok nem a saját ingatlanján keletkeztek, hanem azokat az általa elvégzett munkákért cserébe, gyakorlatilag munkabérként kapta.

A pénzügyőrök a fémkereskedelmi szabályok megsértése miatt indítottak eljárást, a fémbiznisz vége pedig komoly veszteséggel zárult, a „fémbizniszelő” akár négymillió forint bírságra is számíthat.

 

Figyelem! A fémkereskedelmi szabályok szerint természetes személy saját ingatlanán legfeljebb három köbméter olyan fémhulladékot tárolhat, ami egyértelműen az ingatlanához köthetően keletkezett. Kizárólag saját tulajdonú fémhulladék értékesíthető fémkereskedelmi engedély nélkül fémkereskedő részére, illetve adható át koncesszori fémkereskedőnek. Az ellenszolgáltatásért (pl. ház körüli munkáért, telekrendezésért stb.) cserébe kapott fémhulladék megszerzése felvásárlásnak minősül. 

A koncessziós hulladékgazdálkodási rendszer bevezetéséhez kapcsolódóan módosult a fémkereskedelmi szabályozás is. 2023. július 1-jétől a természetes személyek vegyesen és elkülönítetten gyűjtött települési hulladék részét képező fémhulladékai (háztartási fémhulladékok), valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek fémhulladékai (pl. fém italdobozok, aludobozok, flakonok, fém csomagolási hulladékok, elem, akkumulátor hulladékok stb.) kizárólag koncesszori fémkereskedő vagy hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó részére adható át! 

A mai nap az egyszülős családoké

Magyarországon ma több mint félmillió – 24 évesnél fiatalabb – gyereket egyetlen szülő nevel, a 0-24 éves gyerekeket nevelő egyszülős családok száma több mint 341 000 ezer. Őket ünnepeljük március 21-én, az egyszülős családok napján.
Az egyszülős családok különböző élethelyzetekből jönnek létre: vannak, akik válás után maradnak egyedül a gyermekükkel, sokan maradnak özvegyen, miután elvesztették társukat és minden tizedik kisbaba már úgy születik, hogy nincs mellette az édesapja. Az egyszülős családok 80%-ában az édesanya tölti be a családfő szerepét, de több mint 64 ezer családban az édesapa neveli egyedül a gyermekét. Az egyszülős családokban magasabb a sérült gyermeket nevelők aránya, és jóval nagyobb a szegénységi kockázat, mint a kétszülős családok esetében.
Az ő segítségükre és támogatásukra jött létre az Egyszülős Központ közel 7 évvel ezelőtt. Az azóta eltelt időben több mint 33 ezer családnak segítettünk – közel húszezer szülő és gyerek nyaralását, táborozását szerveztük és valósítottuk meg, sokezer család részére nyújtottunk élelmiszercsomagot, tisztítószercsomagot, laptopot, lakhatási támogatást és szemüvegtámogatást. Az Egyszülős Központban több tucatnyi szolgáltatással, sokféle adománnyal és számos közösségi programmal segítjük az egyedülálló szülőket, hiszen az elszigetelődés az egyik legnagyobb kihívás a számukra.
Az idei egyszülős családok napján az egyedülálló szülők munkájának elismeréseként hatodszor  hirdeti meg az Egyszülős Központ a Páratlan Szülő Díj pályázatát.
Az elismerést idén is több kategóriában ítéljük oda, a 6. Páratlan Szülő Díj minden kategóriájának nyertesét 145 000 forint pénzdíjjal jutalmazzuk.

INGYENESEN MEGTEKINTHETŐ AZ ANDOR ELSŐ HÁROM RÉSZE MAGYARUL

Hamarosan érkezik a nagysikerű Andor sorozat második, egyben utolsó évada, melynek apropóján a Disney+ és a Lucasfilm feltöltötte YouTube-ra az előző széria első három epizódjátmagyarul. A felületen elérhető továbbá egy összefoglaló videó az első évad történéseiről, illetve egy egyórás interjú Tony Gilroy alkotóval és executive producerrel.

A Lucasfilm Emmy®-jelölt thrillere, az Andor várva várt befejezése április 23-tól látható a Disney+-on. A háború kitörése már a láthatáron van, Cassian pedig a Lázadók Szövetségének kulcsszereplőjévé válik. Mindenkit próbára tesz ez az időszak, és ahogy a tét növekszik, az árulások, az áldozatok és az ellentétes szándékok egyre súlyosbodnak.

KÉPGALÉRIA

A sokak által várt új évad apropóján a Disney+ és a Lucasfilm feltöltötte YouTube-ra az előző széria első három epizódját magyarul, mely egészen a premierig, vagyis április 23-ig bárki számára ingyen elérhető. Ezen felül egy összefoglaló videó és egy interjú is megtekinthető Tony Gilroy alkotóval.

A politikai intrikákkal és veszélyekkel teli sorozat a „Zsivány Egyes: Egy Star Wars történet” (Rogue One: A Star Wars Story) előzménye, amely egy hősies lázadócsapatot mutat be, akik ellopják a Birodalom tömegpusztító fegyverének – a Halálcsillag – terveit, előkészítve az 1977-es eredeti film eseményeit. Az Andor öt évvel korábban játszódik a film eseményeihez képest, Cassian Andor történetét, és az ő átalakulását meséli el, ahogyan egy érdektelen, cinikus senkiből lázadó hőssé válik, aki epikus végzete felé tart.

A sorozatban Diego Luna, Stellan Skarsgård, Genevieve O’Reilly, Denise Gough, Kyle Soller, Adria Arjona, Alan Tudyk, Faye Marsay, Varada Sethu, Elizabeth Dulau, Ben Mendelsohn és Forest Whitaker szerepel. A sorozatot Tony Gilroy készítette, aki Kathleen Kennedy, Sanne Wohlenberg, Diego Luna, Luke Hull és John Gilroy mellett executive producerként is tevékenykedik. Tony Gilroy írta az első három epizódot, Beau Willimon a 4-6. epizódot, Dan Gilroy a 7-9. epizódot, Tom Bissell pedig a 10-12. epizódot.

A sorozat rendezői Ariel Kleiman (1-6. epizód), Janus Metz (7-9. epizód) és Alonso Ruizpalacios (10-12. epizód). 

Összefoglaló és interjú:

A második, egyben utolsó évad 12 epizódból áll, négy fejezetre bontva. Az első három rész április 23-án debütál a Disney+-on, melyet hetente követnek majd az új fejezetek. Az első évad teljes egészében elérhető a Disney+ felületén.

Magyar feliratos előzetes:

Kitilthatják a települések a beköltözőket – Hol kerülhet ki a „megtelt” tábla?

Akár már a nyáron hatályba léphet az a törvény, ami új eszközt adna az önkormányzatok kezébe: bizonyos településeken egész egyszerűen megtilthatnák az ingatlanvásárlást, hogy ezzel korlátozzák a népességszám további emelkedését. A részletek egyelőre nem ismertek, de az már látszik, melyik településeken lenne létjogosultsága egy ilyen szabálynak, elsősorban a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó térsége került fókuszba. De milyen hatással lenne mindez az ingatlanpiacra?

A közelmúltban Navracsics Tibor közigazgatási miniszter beszélt arról, hogy zajlik egy törvény előkészítése, melynek célja az lenne, hogy bizonyos településeken megfékezze elsősorban a befektetési célú ingatlanvásárlást. Vannak ugyanis olyan települések, melyeknek népességszáma az elmúlt években jelentősen megugrott, ami kellemetlenségeket okoz az ott lakóknak. A legtöbb helyen az jelenti a problémát, hogy a közszolgáltatások (óvoda, iskola, orvosi ellátás) nem tartottak lépést a lakosságszám megugrásával, így mostanra egyre nehezebb ellátni ezeket, illetve sok esetben a különböző közműhálózatok (víz, áram, gáz) vannak túlterhelve, mivel a fejlesztésük elmaradt az elmúlt években. 

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan milyen eszközzel lehetne korlátozni az ingatlanvásárlást az érintett településeken, a miniszter szerint ezzel kapcsolatban több elképzelés is van. A drasztikus megoldás, hogy az önkormányzatok saját döntési körükben megtilthatják az ingatlanvásárlást a nem helyben élőknek, de szóba került az elővásárlási jog kiterjesztése, az ingatlanvásárlás vagy lakcímbejelentés feltételhez kötése vagy a helyi adókon keresztül történő szigorítás is. 

Vagyis még nem ismertek a részletek, de az már most látszik, hol lehet létjogosultsága egy ilyen szabályozásnak: elsősorban a budapesti agglomeráció, a Balaton és a Velencei-tó környékén volt az elmúlt években olyan dinamikus népességnövekedés, ami kellemetlenségeket okozhat a helyben élőknek. 

„Az érintett települések meghatározásában jelenleg is segíthetnek már létező jogszabályok, hiszen van agglomerációs törvény, illetve Balaton törvény, melyek felsorolják a hatályuk alá eső településeket. Ezekből kiindulva lehetne korlátozni az ingatlanvásárlást vagy a beköltözést jelentős lakosságszám-növekedés esetén” – vetítette előre Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

Megnéztük a KSH adatbázisát az egyes települések állandó népességének alakulásáról 2014 és 2024 között, ebből a listából látszik, hol lehetne alapja egy ilyen szabályozásnak. A budapesti agglomeráció esetében az alábbi településeken nőtt a leggyorsabban a népesség:

Legnagyobb arányú népességnövekedés az elmúlt 10 évben a budapesti agglomerációban
Település Népesség 2014-ben Népesség 2019-ben Népesség 2024-ben Változás 5 év alatt (%) Változás 10 év alatt (%)
1. Nagytarcsa 3854 4703 6530 38,8 69,4
2. Délegyháza 3775 4764 6125 28,6 62,3
3. Remeteszőlős 750 1017 1162 14,3 54,9
4. Szada 4736 5413 6522 20,5 37,7
5. Vácrátót 1822 1907 2494 30,8 36,9
6. Pócsmegyer 2142 2562 2931 14,4 36,8
7. Pilisjászfalu 1668 1743 2229 27,9 33,6
8. Herceghalom 2196 2615 2892 10,6 31,7
9. Halásztelek 9433 11183 12412 11,0 31,6
10. Budajenő 1986 2103 2556 21,5 28,7
Forrás: KSH, OTP Ingatlanpont

 

Látszik, hogy a top10-es listára való felkerüléshez is közel 30%-os népességnövekedés kellett tíz év alatt, a dobogón lévő agglomerációs települések népessége pedig több mint a másfélszeresére emelkedett 2014 óta. Vagyis valóban lehetnek olyan önkormányzatok, melyeknek hasznos eszköz lehetne a kezében egy ilyen szigorúbb szabályozás, ami gátat szabhatna a további beköltözésnek. Érdekesség, hogy a tízes listán szinte kizárólag községek találhatók, az egyetlen város Halásztelek, mely a kilencedik helyen áll. Ha a megyei jogú városokat nézzük, akkor országosan az ugyancsak budapesti agglomerációs Érd büszkélkedhet a legnagyobb (és egyben egyedüli) növekedéssel, ott tíz év alatt 11,3%-kal gyarapodott a lakosság. 

Említettük, hogy a másik szóba jöhető terület a Velencei-tó és a Balaton környéke, ezért ott is megvizsgáltuk, melyik településeken lehet reális a lakosságszám korlátozása:

Legnagyobb arányú népességnövekedés az elmúlt 10 évben a Velencei-tó és a Balaton* környékén
Település Népesség 2014-ben Népesség 2019-ben Népesség 2024-ben Változás 5 év alatt (%) Változás 10 év alatt (%)
1. Sukoró 1357 1714 2044 19,3 50,6
2. Balatonrendes 144 157 202 28,7 40,3
3. Velence 5691 6446 7422 15,1 30,4
4. Cserszegtomaj 3023 3343 3880 16,1 28,3
5. Felsőörs 1703 1839 2132 15,9 25,2
6. Gárdony 10318 11662 12667 8,6 22,8
7. Lovas 468 477 566 18,7 20,9
8. Pákozd 3241 3375 3884 15,1 19,8
9. Felsőpáhok 658 728 777 6,7 18,1
10. Alsóörs 1753 1880 2050 9 16,9
Forrás: KSH, OTP Ingatlanpont

*A Balaton törvény szűkített listája, azaz „A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli települései” alapján

Látszik, hogy ezeken a településeken is jelentősen emelkedett a lakosságszám, a Velencei-tó északi partján lévő Sukorón például tíz év alatt másfélszeresére, de a szomszédos Pákozdon is 20 százalékkal. A tó déli partján Velence és Gárdony népessége is 20-30%-kal lett magasabb. Ennek oka részben Budapest közelsége, a velencei-tavi településeket ma gyakran agglomerációs körbe sorolják, főleg a koronavírus-járvány gyorsította fel a kiköltözést az elmúlt években. A Balaton környékén sokkal inkább jelen van a befektetési célú ingatlanvásárlás is, a listán ott is látni 20-40%-os lakosságszám-növekedést az elmúlt tíz évben, amiben a prímet az északi parti, partközeli települések viszik. Érdemes említeni, hogy országos szinten az abszolút rekordot két Győr-Moson-Sopron vármegyei község tartja: Rajka és Vámosszabadi népessége tíz év alatt nagyjából két és félszeresére nőtt, Rajkáé az elmúlt öt évben kétszereződött meg.  

A készülő törvény részletei nem ismertek, az egyik lényeges részletszabály lesz például az, hogy mennyi időre vonatkozna a beköltözési tilalom, illetve milyen gyakran vizsgálnák azt felül. Emellett, ha tavasszal elfogadja a parlament a jogszabályt, akkor kérdés, mikor lépne életbe. „Ha az érintett településeken megtiltanák az ingatlanvásárlást, akkor azzal felértékelődhetnek akár a szomszédos községek, ahol eddig nem volt akkora népességszám-emelkedés, illetve még a jelenleginél is jobban kitolódhat az agglomeráció határa” – vélekedik az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

A részletszabályok nagyban meghatározhatják, milyen hatása lehet az ingatlanpiacra a lépésnek. A bevezetés előtt például roham indulhat el a vásárlók részéről, ha már látszanak a részletek, vagyis rövidtávon akár további élénkülést is hozhat a piacon a lépés. Hosszabb távon ugyanakkor a szigorú szabály csökkentheti a keresletet az érintett ingatlanok iránt, így alapesetben az árak kordában tartását okozhatná. „Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez nem csak azoknak lenne kellemetlen, akik az adott településre költöznének, hanem azoknak is, akik már most is ott laknak, hiszen ők nehezebben és alacsonyabb áron tudnák eladni az ingatlanjukat” – hangsúlyozta Valkó Dávid. 

Richter Anna Díjat kapott a mélyszegénységben élő nőket bemutató filmterv, a Toldi lányok

Közönségdíjat nyert a Toldi lányok című filmterv a kreatív oktatási és egészségügyi projekteket támogató Richter Anna Díjon. A film célja a szegénység miatt kiszolgáltatott nők segítése, valamint a figyelem felhívása a szegregálódó falvak és a társadalmi egyenlőtlenségek problémáira. A díjjal járó 4 millió forintból elindulhat a film gyártása, ám a teljes film elkészítéséhez további összefogás szükséges. 

Magyarországon jelenleg több mint 600 ezer nő él mélyszegénységben, elszigetelten. Sokan közülük olyan falvakban laknak, ahol valódi munkalehetőség nincs, az oktatás és az egészségügyi ellátás pedig nehezen elérhető. Ha pedig az alapvető szükségletek biztosítása is kérdéses a maguk és gyermekeik számára, szinte lehetetlen hinni a változásban, pláne megvalósítani azt.

Ezen a kilátástalanság érzésen szeretne változtatni a régóta kiszolgáltatott nőkkel dolgozó Igazgyöngy Alapítvány és a társadalmi témájú filmjeiről ismert Északi Támpont Egyesület a Toldi lányok című film elkészítésével. A film Toldon, egy 300 fős zsákfaluban élő nők, anyák, kislányok és nagymamák történeteit dolgozza fel, velük együtt alkotva, az ő kreativitásukra építve. A különleges műfajú animációs dokumentumfilmben a nők elmesélik múltjuk és jelenük talán legszemélyesebb történeteit, de szóba kerülnek félve megfogalmazott célok, álmok, remények is. A film vizuális világát pedig az Igazgyöngy Alapítvány által a faluban üzemeltetett művészeti iskola diákjai, vagyis a toldi gyerekek fogják megrajzolni.

A csoportképen balról jobbra: Tóth Bálint, az Északi Támpont Egyesület producere, Veress Tamás szociális vezető, L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, Kékesi Alexandra szociális szakértő, Chilton Flóra rendező, Kiss Papp Csilla rajztanár

Az alkotók célja kettős: egyrészt a toldi nőknek szeretnék megmutatni, hogy a történeteik igenis fontosak, és alkalmasak arra, hogy belőlük sokakat érdeklő művészeti alkotás szülessen. Másrészt, hogy a személyes történetek bemutatásával segítsék a nézőket abban, hogy nyitottabbak és tudatosabbak legyenek a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

A filmterv már elnyerte a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál pitch-fórumának fődíját és szakmai zsűridíját is, és két Aranymókust is kiérdemelt. A Richter Anna Díj elnyerésével azonban új szintre lépett a gyártási folyamat: az elismeréssel járó 4 millió forintból elkezdődhet a film gyártása.

A Toldi lányok stábja jelenleg a film megvalósulásához szükséges második részlet összegyűjtéséért küzd, az adománygyűjtő oldal itt található: https://adjukossze.hu/adomanygyujtes/juttassuk-el-egyutt-a-toldi-nok-uzenetet-a-tarsadalomhoz-3764/

A Toldi lányok projektet bemutató videó:

Kegyetlen utazás

Egy hétköznapi ellenőrzés tragikus felfedezéssé vált, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy román furgon rakterében, szűk ládákban és ketrecekben összezsúfolva találtak pulykákat és pávákat.

A pénzügyőrök az M5-ös autópályán állítottak meg egy román furgont, melyben három férfi utazott. A raktérből halk csipogó hangok szűrődtek ki, ezért az egyenruhások a jármű hátsó részéhez mentek. A plató átvizsgálásakor kiderült, hogy élő állatokat szállítanak, összesen 38 páva és pulyka tengődött különféle dobozok és rekeszek fogságában. A sofőr nem tudott olyan okmányt felmutatni, amely igazolta volna az állatok származását és a szállítási körülmények sem voltak biztatóak.

KÉPGALÉRIA

A feltárt hiányosságok miatt a pénzügyőrök értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal hatósági állatorvosát, aki megrázó következtetésre jutott, miután a sofőr megnevezte azt a két települést, ahol állítása szerint az állatokat vásárolta. Az érintett helyek ugyanis madárinfluenza-megfigyelési területnek minősültek. Ez azt jelentette, hogy az állatok akár potenciális fertőzöttek, vagy betegséghordozók is lehetnek. A szakembernek a legnehezebb, de egyben a legbiztonságosabb döntést kellett meghoznia – közegészségügyi kockázat miatt elrendelte a madarak leoltását. Az ítélet sokak számára könyörtelennek tűnhet, de elkerülhetetlen volt.

 Figyelem! A NAV pénzügyőrei rendészeti jogkörükből adódóan, mozgó egységekkel az egész ország területén végeznek mélységi ellenőrzéseket, melyek célja minden olyan jogellenes cselekmény felderítése, amely veszélyezteti az Európai Unió és tagállamai gazdaságának érdekét, állampolgárainak biztonságát.

InnOtdk: kétévente az innováció lesz az OTDK fókuszában

Új, az innovációt középpontba helyező verseny, az InnOtdk megrendezéséről kötött megállapodást az Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az Országos Tudományos Diákköri Tanács. A kétévente megrendezésre kerülő megmérettetésen a jól ismert OTDK versenyekhez hasonló szervezésben egyetemisták indulhatnak olyan projektekkel, amelyek innovációra épülő megoldásokra épülnek.    

A kutatások területén mostanra széles körben egyetértés alakult ki abban, hogy ahol lehetséges, a kutatások eredményeit érdemes minél előbb a konkrét hasznosulás irányába is elmozdítani. Ezt a gondolatot szem előtt tartva a megállapodás aláírói elkötelezettek a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának elősegítésében, amelyet a mostani együttműködéssel tovább kívánnak erősíteni. 

Az aláírók célja, hogy tudatosítsák a tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatókban az innováció jelentését, szerepét, és bíztassák őket, hogy amennyiben azt kutatásuk lehetővé teszi, annak gyakorlati alkalmazását is vizsgálják. 

Az I. innOtdk kiírásra a 37. OTDK-ra pályamunkájukkal benevező fiatalok jelentkezését várják a kiírók.  A bírálók értékelései alapján az innOtdk-t meghirdető szervezetek által delegált, legalább négy főből álló zsűri választja ki azt a legfeljebb 30 pályázatot, amelynek benyújtói részt vehetnek a verseny második fordulóját jelentő I. innOtdk döntőjében, 2025 szeptemberében.  A kiválasztott pályázatok benyújtói részére az I. innOtdk döntőjében való részvételre történő felkészüléshez és a pályázat innovációs tartalmának fejlesztéséhez a MISZ, a NIÜ és a NJSZT mentort biztosít. 

A következő évben a hallgatók a TDK országos, az OTDT által koordinált szervezeti rendszerében jelentkezhetnek – a hagyományos OTDK versenyek közötti években – az innovációs megmérettetésre. A Magyar Innovációs Szövetség minden tapasztalatával, szakértői tudásával támogatja ezt a nagyszerű kezdeményezést, amelyet az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia egyetemi kiterjesztésének tekint.