Egy olasz Pesten – Időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában

Giacomo Marastoni (1804‒1860) és az Első Magyar Festészeti Akadémia

  1. június 19. – október 26.

Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804‒1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.

Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva ‒ úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. A pártoló szervezettel is támogatott művészképző magánintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is ‒ többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly – tanultak.

A kiállítás bemutatja Marastoni Jakab családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig. Marastoni alkotóként és művészeti szervezőként hamar a pesti közélet meghatározó alakjává vált, kapcsolatrendszere, Pesten működő Akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. Művészeti iskolája működése a hagyományos akadémiai értékek mentén zajlott, a hazai képzőművészeti felsőoktatás megteremtésének szándékával. E korban – ahogy sokszor ma is ‒ egy művész gyakran Európa különböző pontjain próbált szerencsét, Marastoni többféle nemzethez kötődő identitása a Habsburg Birodalom közép-európaiságába foglalva természetes volt. A reformkor végén Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált.  Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt.

Ez az első kiállítás, amely kísérletet tesz Marastoni Jakab életművének áttekintésére. Amellett, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, a legjelentősebb hazai közgyűjtemények, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött műveit mutatja be. Emellett számos műalkotás először látható Budapesten, mint például a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, nagy méretű, a Scherz családot ábrázoló családportré, de mindeddig sosem volt látható a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményének különleges rajzi anyaga sem, közel 60 tanulmányi rajz.

A hatéves előkészítő munka eredményeként megnyíló életműkiállítás négy ország 28 köz- és egyházi gyűjteményéből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött 240 műtárgyat állít ki.

A kiállítás 2025. június 19. és október 26. között látogatható, mindennap 10‒18 óra között.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …