Az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerte el a MATE kutatójának munkáját

Dr. Káldy Jenő a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) tudományos munkatársa is kiérdemelte az MTA 2025. évi Akadémiai Ifjúsági Díját, több tehetséges kutató mellett. A megtisztelő elismerést az intézet munkatársa „Az amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula, család: Polyodontidae) és a vágótok (Acipenser gueldenstaedtii, család: Acipenseridae) sikeres hibridizációjának felfedezése és leírása, valamint az életképes hibrid utódok vizsgálata” című pályamunkájával nyerte el.

Az Akadémiai Ifjúsági Díj célja elsősorban a pályamunkájuk alapján arra érdemes fiatal kutatók minél nagyobb számban való elismerése, tudományos munkájuk ösztönzése, támogatása. Az idei évben ezt az elismerést Dr. Káldy Jenő, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet fiatal tudományos munkatársa is kiérdemelte, előremutató kutatásával. 

Az Acipenseriformes renden belül a két különböző rendszertani családba (Acipenseridae és Polyodontidae) tartozó fajok közti fajhibridizációt a tudomány eddig nem tartotta valószínűnek. Egyrészt a két családba tartozó fajok morfológiájukban és élettani sajátosságaikban jelentősen eltérnek egymástól, másrészt a két család evolúciós fejlődése 184,4 millió évvel ezelőtt különvált.

1. ábra: (a) vágótok (Acipenser gueldenstaedtii); (b) „vágótok-szerű” amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula) x vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) hibrid; (c) köztes-megjelenésű amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula) x vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) hibrid; (d) amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula)

Dr. Káldy Jenő és kutatócsoportja 2019-ben egy kísérlet alkalmával – melynek célja a veszélyeztetett dunai vágótokok genetikai állományának megerősítése volt – a vágótok ginogenezis módszerével történő szaporításához amerikai lapátorrú tok inaktivált spermát használt. Ebben a kísérletben kontroll csoport aktivált, kezeletlen amerikai lapátorrú tok spermával termékenyített vágótok ikra volt. Ebben a kontroll csoportban magas megtermékenyülési arányt tapasztaltak a kutatók, továbbá pozitív eredményként nagyszámú életképes utód kelt ki. 

Az első sikeres hibridizációt követően, 2020-ban Dr. Káldy Jenő és kutatócsoportja sikeresen keresztezte az amerikai lapátorrú tokot egy másik fajjal, a kecsegével (Acipenser ruthenus) is. Ekkor azonos kromoszómaszámú fajokat kereszteztek és ebben az esetben is életképes hibrid halak keltek ki. Ezek a hibrid halak azonban a kromoszómavizsgálat alapján már azonos örökítőanyag-mennyiséggel rendelkeztek, ugyanis a szülőfajok kromoszómaszáma azonos volt. Ebben a kísérletben csak abban az esetben keltek ki életképes hibrid halak, ha az apai faj volt az amerikai lapátorrú tok, és az anyai faj a kecsege, fordított esetben nem.  

2. ábra: Gonádsejtek és gonádszövetek vizsgálatának eredményei.
A/1 – A/3: 40 hónapos korú, hímivarú, vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) gonádjának szövettani metszete (A/1), szövetei (A/2) és a teljes hal (A/3);
B/1 – B/3: 40 hónapos korú, hímivarú, vágótok-szerű” amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula) x vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) hibrid gonádjának szövettani metszete (B/1), szövetei (B/2) és a teljes hal (B/3);
C/1 – C/3: 40 hónapos korú, hímivarú, „köztes megjelenésű” amerikai lapátorrú tok (Polyodon spathula) x vágótok (Acipenser gueldenstaedtii) hibrid gonádjának szövettani metszete (C/1), szövetei (C/2) és a teljes hal (C/3); forrás: https://doi.org/10.3390/life14070818

A sikeres hibridizációk következtében felmerül a kérdés, hogy a hibrid halak termelnek-e termékenyítőképes ivarterméket, mely által képesek lehetnek szaporodni vagy visszakereszteződni a szülőfajokkal. A MATE kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy termékenyítőképes hím ivartermék termelése lehetséges a hibridek esetében, ugyanis van gonádsejt-fejlődésük, de ez bizonyíthatóan csak az ivarérésük után állapítható meg. Amennyiben a hibrid egyedek termelnek termékenyítőképes hím ivarterméket, akkor további kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy a szülőifajokkal képesek-e visszakereszteződni a hibrid egyedek.  

A jövőben az amerikai lapátorrú tok egyéb tokfajokkal alkotott hibridjeinek gonádvizsgálata céljából a MATE kutatója több kutatást is tervez.  Erre egyrészt természetvédelmi okból van szükség, melynek keretében a szakértők felmérik, hogy az akvakultúra-termelésből a Duna-vízrendszerébe kiszökött ivarérett hím egyedek veszélyt jelentenek-e az őshonos tokfélék genetikai tisztaságára. Továbbá azt is meg szeretnék állapítani, hogy lehetséges-e akár új tokfaj kialakulása, mely veszélyeztetheti-e az őshonos tokhalállományokat.  További kutatásokra van szükség a ZZ-ZW ivart meghatározó genetikai rendszer működésének alaposabb megismeréséhez is, mely vizsgálatban a lapátorrú tok- és kecsege hibridet, mint modellállatot vizsgálnák a MATE szakértői. 

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …