„legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk”- Herman Ottó

  • A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása
  • 2024.12.13. – 2025.06.30.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke december 12-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítását. A tárlat, mely a Néprajzi Múzeumban 2024. december 13-ától látogatható, a polihisztornak állít emléket születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából.

A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagra helyezze a fókuszt. Természetesen ezt a mennyiséget teljes egészében nem lehet bemutatni, de a tárlat egy olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak a politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.

Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott. 

Nála lesz először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak. Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Rá jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak a gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, melyek a kiállításon is láthatóak lesznek. 

A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá, a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.

A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója Lambrecht Kálmán is.

Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő is kapcsolódik majd a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében, amelyen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a Madarak és fák napján, 2025. május 10-én lesz a Néprajzi Múzeumban, bízva abban, hogy Herman Ottó öröksége a most felnövő generációt is a bennünket körülvevő világ megóvására és felfedezésére ösztönzi.

Fotók: Incze László/ Néprajzi Múzeum 1212_HermanOttó kiállítás sajtófotó

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …