ÁLLÓTAPSOS OVÁCIÓ A BUDAPESTI OPERETTSZÍNHÁZ PREMIERJÉN

  • AZ OPRETTFORRADALOM FOLYTATÓDIK 

Állótapsos ovációval kísért óriási sikerű ősbemutatót tartott a Budapesti Operettszínház november 15-én, 16-án és 17-én. A premierhétvégén Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljét, új magyar zenés darabját láthatta a nagyközönség a Nagymező utcai teátrumban. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, aki fővédnökként megnyitotta a színház Családok Évada elnevezésű szezonját. 

Hankó Balázs az előadás előtt tartott beszédében elmondta: „Örömmel tölt el, hogy megnyithatom a Családok Évadát a Budapesti Operettszínházban. A családi operettmusical a 31. családpolitikai intézkedésünk.” A tárcavezető kitért arra, hogy nem csupán az előadásnak, de az Operettszínház idei évadának fővédnöke is egyben, amire Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, az intézmény főigazgatója kérte fel.

Kiss-B. Atilla a bemutatót követő fogadáson varázslatos előadásként méltatta a nagyívű produkciót, és kifejezte az előadás alkotói és szereplői iránti nagyrabecsülését. A főigazgató korábban elmondta, hogy a tavaly ősszel nagy sikerrel bemutatott és azóta is telt házzal játszott Az Orfeum mágusa című nagyoperett után az operettforradalom folytatódik: a Hamupipőke csodaszép, elbűvölő, szórakoztató, egyben elgondolkodtató alkotás, mely a család minden tagját megszólítja. Kiss-B. Atilla rámutatott arra, hogy Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezései minden esetben többrétegű jelentéstartalommal bírnak, és nincs ez másképp a Hamupipőkével sem, amelynek elsődleges síkja a minőségi szórakoztatás, de azok a felnőttek is találnak benne értékes szellemi csemegét, akik fogékonyak a mélyebb tartalomra. Vagyis minden néző megtalálja benne, amire vágyik. Az előadásban számos fiatal, tehetséges színész is főszerepet kapott, nem véletlenül: a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés kiemelten fontos a színház vezetőjének, éppen ezért az idei évadtól kezdődően a színház Tálentum Programjában fogja össze a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színművész osztályának operett–musical szakos hallgatóit, a Pesti Broadway Musical Stúdió növendékeit, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjait. A Tálentum Program egyik legfontosabb erénye, hogy a különböző művészeti területek felől az operett és a musical műfaja iránt érdeklődő, tálentummal bíró fiatalok közösen, összművészeti színházi környezetben, a gyakorlatban is sajátítsák el azt a tudásanyagot, ami az operett és a musical hiteles, magas minőségű műveléséhez szükséges. 

Az összművészetiség a Hamupipőke című új magyar zenés darab ősbemutatóján is megjelent. Pejtsik Péter mindamellett, hogy új zenei anyagot írt, törekedett a különböző ismert zenei motívumok ízléses összefűzésére. A zeneszerző alapvetően szimfonikus zenekarra komponálta a darabot, mert meglátása szerint így megteremthető az átjárás a klasszikusabb és a modernebb stílusok között, de a népzenei elemekből fakadóan az előadásban hallható altatódal, csűrdöngölő, csujjogató, polka, csárdás és palotás is. Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró szerint az operett műfaja feltételezi a négy jól ismert és meghatározó szereplőt – a primadonnát, a szubrettet, a bonvivánt és a táncos komikust –, a mese színpadi alakjainak karakterjegyei azonban túlságosan kötöttek, ezért nem feltétlenül illeszkednek a klasszikus operett figurái közé. Másrészt a gazdag zenei anyagban megjelennek mások mellett operai igényű operettrészletek és a musical stílusjegyeit magukon hordozó dalok is. A librettó és a dalszövegek szerzője szerint ahogy Kálmán Imre felhasználta a cigányzene motívumait az alkotásaiban, úgy építik be a népzenét a mű keretei közé. Az előbbi sokrétű zenei skálát pedig jól összefoglalja és kifejezi a műfaji meghatározás, vagyis az operettmusical. Orbán János Dénes nemrég azt is elárulta, hogy azért esett a választás a csángó népdalokra, mert az árvaság és a szerelem tematikája ebben a kultúrkörben a legszívszaggatóbb. Mindemellett nem hiányozhat az előadásból a bál, a mulatság és a vidámság sem. Bozsik Yvette rendező, koreográfus számos gyermekeknek szóló előadást rendezett korábban. A Budapesti Operettszínházban is több produkciót jegyző alkotó úgy látja, hogy a gyermekek sokszor nyitottabbak a felnőtteknél, ezért megérthetik akár a szürreálisabb színházi fogalmazásmódot is. A rendező tiszta szívvel és lélekkel vetette magát az alkotókkal és a társulattal közös munkába, hiszen véleménye szerint a Hamupipőkét csak úgy lehet színpadra vinni, ha mindenki felszínre hozza a belső gyermeki énjét, kíváncsiságát, játékosságát és vagányságát. Bozsik Yvette véleménye, hogy a Hamupipőke nagyívű, szórakoztató és modern előadás, amely azonban mélylélektani utazásra is invitálja a nézőket. 

A produkciót így jellemzi a Magyar Nemzet frissen megjelent kritikája: „Meglepően látványos, humoros és magával ragadó lett a Budapesti Operettszínház ősbemutatója, a Hamupipőke. A népmesei és népzenei elemekkel átszőtt családi operettmusical bátran és komplexen gondolta újra a népszerű mesét, amely így modern és autentikus lett egyszerre. A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták a csángó népmesei elemekkel és népdalokkal átszőtt Hamupipőkét. Ez persze nem csupán az ő érdemük, hanem a teljes alkotócsapaté, akik a látványvilágtól kezdve a jelmezekig fantáziával töltötték meg a történetet. De vajon egy ennyire ismert és kedvelt történet képes-e még meglepni vagy újat mondani ilyen formában? A válaszunk: igen. A Budapesti Operettszínház csángó–magyar Hamupipőkéje ugyanis nagyon szerethető és hiteles lett.”

Hamupipőkének, az árva leánynak történetét – akinek gonosz mostohája és mostohatestvérei miatt megpróbáltatások sorát kell elszenvednie – mindenki ismeri. Mindannyiunkban elevenen él saját Hamupipőke-történetünk. Nem csoda: már az ókori Egyiptomban felbukkant, de kínai változata is fellelhető, világszerte közel 400 verziója ismert, és számtalan filmfeldolgozás és színpadi mű született belőle.

A Budapesti Operettszínház Hamupipőkéje azonban nagyra törő, és minden eddigi változatnál komplexebb. Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes, a librettó és a dalszövegek írója bátor és nagyívű alkotásukban a magyar népmese és folklór elemeitől a mélylélektani tartalmakig szőtték a darab szálait, mindezt úgy, hogy a Bozsik Yvette rendezése és koreográfiája, a szintén Kossuth-díjas, Nemzet Művésze címmel kitüntetett F. Kovács Attila látványvilága és Berzsenyi Krisztina jelmezei a család apraja-nagyja számára szemet és szívet gyönyörködtetők legyenek. A látvány az Operettszínház minden eddigi produkcióját fölülmúlja, hiszen a teátrum új akvizíciója, az óriási LED-fal kitágítja a vizuális lehetőségek tárházát, organikus harmóniában Dreiszker József világítástervezésével és Somfai Péter vizuális effektjeivel.

Az előadás legközelebb november végén látható a Budapesti Operettszínházban.

A fotókat Janus Erika

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …