A vesecserét és a frekvenciaárverést is jól kell megtervezni

  • Nobel-díjas közgazdászok adtak elő a Corvinuson

Hogyan lehet dupla hasznot kihozni a rádiófrekvenciákból? Etikus-e, ha egy kísérletben csak a résztvevők egy része jut valós piaci előnyhöz? Paul Milgrom a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, Alvin Roth a piactervezés etikai kérdéseiről beszélt a Corvinus mechanizmustervezés témakörében tartott nemzetközi közgazdász konferenciáján, de szó esett vesecsereprogramokról és a netes csomagküldésről is.

Mechanizmustervezésről tartottak nemzetközi konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen július elején, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. A szakterület tágan értelmezett célja, hogy hatékonyan szabályozza a gazdasági és társadalmi folyamatokat. Tartalmaz játékelméletet, viselkedési közgazdaságtant, versenyszabályozást, piactervezést – ezen belül aukciókat és párosítási piacokat –, társadalmi döntések elméletét, szavazáselméletet. Ezek mind a közgazdaságtan alkalmazottabb területeihez tartoznak. Roth és Milgrom piactervezési munkáit a mérnöki közgazdaságtan névvel is szokták illetni, mert gyakorlati kérdésekre, allokációs vagy aukciós alkalmazásokra javasolnak olyan mechanizmusokat, amelyek a gyakorlatban is jól működnek.   

Milgromék 10 milliárd dollár állami bevételt generáltak a rádiófrekvenciákból 

Paul Milgrom, a konferencia egyik kiemelt előadója a Stanford Egyetemről az aukciók elméletének kidolgozásáért és gyakorlati megvalósításáért kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2020-ban. Előadásában két alkalmazást mutatott be részletesen, amelyek jogok átruházásáról szóltak komplex piacokon. Az elsőben a vízhasználati jogok piacáról beszélt. Itt a jogok átruházásának nehézségét egyrészt az okozza, hogy egy szereplő vízfelhasználásának változása a többi szereplő lehetőségeit is erősen befolyásolja, hiszen a vízkészlet korlátozott, másrészt az is nehezítő tényező, hogy a felhasznált víz egy része visszakerülhet a rendszerbe: például az öntözésre használt víz a talajvízen keresztül egy másik terület vízhozamát táplálhatja.

A rádióspektrumok kapcsán az USA-ban az ottani hírközlési hatóság (FCC) által 2017-ben szervezett dupla aukció hátterét ismertette, amelyet Milgromék terveztek meg. Ez három fő lépésből állt. Először a hatóság csökkenőáras aukció keretében felmérte az akkori – elsősorban rádió- és televízióadást sugárzó – tulajdonosok eladási hajlandóságát. A második lépésben a felszabaduló frekvenciákat optimálisan újracsomagolták a megmaradt frekvenciák áthangolásával, hogy értékes széles frekvenciájú és nagy lefedettségű sávokat hozzanak létre. A harmadik lépésben a mobilszolgáltatók ezeket kombinatórikus aukcióban vették meg. A megvalósításban számítástudósok is közreműködtek. A hírközlési hatóság jelentős kormányzati bevételre tett szert: az összességében 10 milliárd dollár értékben megvett spektrumokat újracsomagolva 20 milliárd dollár értékben adta tovább. Azt is sikerült elérniük, hogy a frekvenciák a gazdaságilag jóval hatékonyabb mobilszolgáltatókhoz kerültek, ez pedig csak központilag szervezett aukcióval valósulhatott meg.

Roth: miért vannak nagy eltérések a vesecsereprogramok nemzeti szabályozásaiban?  

Alvin Roth is plenáris előadást tartott a Stanford Egyetemről, aki az ún. stabil párosító mechanizmusok elméleti vizsgálatáért és a piactervezés gyakorlati alkalmazásáért kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat 2012-ben. A tématerület első kutatásában az egyetemi felvételi problémára adtak egy alapmodellt és egy algoritmust, amit többek között Magyarországon is használnak. Roth a mostani előadásában a piactervezés etikai kérdéseiről beszélt. Régóta foglalkoztatja az a jelenség, hogy az emberi társadalmak miért tartanak bizonyos tranzakciókat elfogadhatatlannak, pl. a rabszolgaságot, a kamatfizetést, a droghasználatot, a melegházasságot, az abortuszt, a lombikbébi-programot, vagy a béranyaságot.

Az előadásában két témakört vizsgált részletesebben. Az első a közgazdasági kísérletek területe, egy friss kísérletükben a kezdő közgazdász egyetemi oktatók felvételi piacába avatkoztak be oly módon, hogy a regisztrált diákok véletlenszerűen kiválasztott csoportjára megkértek neves közgazdászokat, hogy retwitteljék a PhD-hallgatók tanulmányait. Ez az egyszerű beavatkozás jelentősen növelte a kísérletbe bevett diákok sikerességét, átlagosan közel eggyel növelve a végső ajánlataik számát. A kísérletet etikátlannak tartó elemzők véleménye, hogy ezzel azok a diákok jártak rosszul, akik nem kerültek be a kiválasztott diákok szerencsés felébe. A támogatói oldal vélekedése szerint az ilyen jellegű piaci beavatkozások nem feltétlenül károsak, akár mindenkinek pozitív hatással járhatnak, a megoldás minőségének javításával. Továbbá az ilyen gyakorlati kísérletekből származó tanulságok révén a konkrét alkalmazás és az ehhez hasonló további piacok működése nagy mértékben javítható.

Az előadás második felében orvosi alkalmazások, elsősorban a vesetranszplantáció etikai kérdéseiről beszélt Roth. Az élődonorok pénzügyi kompenzációja minden országban tiltott, kivéve Iránt, ahol az állam szabályozza az élődonorok kifizetését és a tőlük származó vesék allokációját. Vesecsereprogramok viszont a nyugati országok szinte mindegyikében működnek, ahol a betegek elcserélhetik a velük immunológiailag inkompatibilis donorjaik (elsősorban házastársaikat és családtagjaik) veséjét, hogy cserébe egy kompatibilis vesét kapjanak. Az országok szabályozásai között nagy eltérések vannak, Németországban lényegében még ma is tiltott a vesecsere, de a többi jelentősebb méretű EU-s országban, így hazánkban is megengedett, és egyes országcsoportok nemzetközi programokat is koordinálnak.

Tardos: a Facebook-aukciókban is tanulnak a résztvevők 

Tardos Éva, a Cornell Egyetem professzora előadásában a piacokon végbemenő tanulási folyamatokat és megoldásokat vizsgálta a netes csomagküldés sorbanállási modelljei, valamint a Google és Meta online algoritmizált aukciói kapcsán, amelyek személyre szabott fizetett hirdetéseket használnak a fogyasztóik elérésére. Ezekről a helyzetekről kiindulásképp csak annyit feltételeznek, hogy ha van egy olyan stratégia egy játékos számára, amely minden esetben jobb a többi stratégiánál, akkor a játékos ezt észreveszi és követi. Több szereplő esetén azonban az egyénileg optimális megoldás nem feltétlenül esik egybe a közösség egésze számára optimális helyzettel – az elméletben elérhető optimális és a gyakorlatban megvalósuló egyéni hasznot maximalizáló megoldások érték-arányának meghatározása az algoritmikus játékelmélet egyik alapkérdése, azaz az ún. anarchia ára.

Roger Myerson (Chicagói Egyetem) online zárta a plenáris előadásokat, aki 2007-ben kapott megosztott közgazdasági Nobel-emlékdíjat a mechanizmustervezés tématerületének megalapozásáért. Előadásában egy alapvető kommunikációs játékra nézve értelmezte az egyensúlyi megoldások kapcsolatát, ezzel szép példát hozott arra, hogyan használható az operációkutatási módszertan játékelméleti és mechanizmustervezési alkalmazások elemzésére.

A július 8-12. között megtartott konferenciát számos további szekcióelőadással a Corvinus Egyetem Operáció és Döntés Intézetének kollégáinak segítségével a HUN-REN KRTK KTI Mechanizmustervezés kutatócsoport tagjai szervezték és az MTA Lendület projektjéből támogatták, a helyszínt és a plenáris előadók meghívását a Budapesti Corvinus Egyetem biztosította. A Magyar Operációkutatás Társaság vállalta a szervezés feletti szakmai és pénzügyi védnökséget. A konferenciát kétévente szervezi a Society for the Promotion of Mechanism and Institution Design, amely idén, két online alkalom után, végre személyes találkozón valósult meg.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …