Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás

  • Országos kutatás: még mindig keveset tudnak a magyarok az internetes tér veszélyeiről

Bár a honfitársaink szerint a közösségi média veszélyesebb a gyerekekre nézve, mint a tömegközlekedés, a 6-14 évesek harmada mégis rendszeresen használja a social mediát – derült ki egy friss, országos kutatásból. Az egyik leggyakoribb probléma az online térben a bántalmazás, ami akár minden 5. gyereket érinthet. A kitöltők harmada nem szokott a családjával beszélni az internetes tér veszélyeiről, pedig a tudatosítással a legtöbb ilyen helyzet megelőzhető vagy kezelhető lenne.

A Betadine oldat országos, reprezentatív kutatás készítését kezdeményezte, hogy felmérje, mennyire tudatosak a hazai szülők gyermekeik internethasználatával kapcsolatban. Szinte minden 6-14 év közti gyermek használhat digitális eszközt, kétharmaduk ráadásul rendelkezik is sajáttal. A szülők tudomása szerint a leggyakrabban játszanak ezekkel a készülékekkel (73%), tanulnak, házi feladatot készítenek a segítségükkel (54%) vagy kapcsolatot tartanak másokkal (53%), de emellett minden harmadik gyermek közösségi oldalakat is használ. Utóbbi azért is érdekes, mert a szülők 60%-a gondolja a social mediát a legveszélyesebb nyilvános térnek, megelőzve ezzel a tömegközlekedést (48%) és az iskolát (26%). A válaszadók harmada ennek ellenére sem szokott beszélgetni a gyermekével az online tér veszélyeiről. A kutatás alapján a fő veszélyforrásnak a közösségi médiában az idegeneket és azokat a felnőtteket látják, akik gyereknek adják ki magukat (a diplomás válaszadók 79%-a teszi ezt az első helyre); emellett ugyancsak rizikósnak tartják az ismeretlen fiatalkorúakat és más, idegen gyerekeket is. 

Nem tudunk eleget az online veszélyekről

A kitöltők több mint fele úgy érzi, nem elég tájékozott, vagy lenne még mit tanulnia a digitális biztonság témakörében. Ezt is mutatja, hogy míg a válaszadók jelentős része ismeri az adatlopás, az álprofil és az online zaklatás kifejezéseket, viszont a “FOMO” (félelem attól, hogy kimarad valamiből) vagy “grooming” (bizalomba férkőzés szexuális kizsákmányolás céljából) szavak jelentését már kevesen tudják. Emellett a háztartások felében nincsenek szabályok az eszközhasználatra vonatkozóan és a többség nem használja az elérhető biztonsági beállításokat a gyermekek védelmére: például csupán harmaduk állított be gyerekbarát szűrőt a digitális eszközökre. 

Bántalmazottak és bántalmazók

Az online bántalmazás az egyik leggyakoribb internetes veszély, amely minden 5. gyereket érinthet. A Betadine oldat kutatásban résztvevők harmada ismer olyan fiatalt, akit ért már online bántalmazás; a 16-19 éves korosztálynál ez a válaszolók kétharmadára igaz. Emellett 10-ből 1 kitöltőnél előfordult már, hogy a saját gyermeküket érte bántalmazás, ami pedig jellemzően vagy úgy derült ki, hogy beszámolt róla az érintett, vagy gyanús lett a helyzet, és rákérdeztek a szülők. A legtöbben ezt úgy kezelték, hogy leültek közösen és átbeszélték a szituációt (59%) vagy beszélgettek a bántalmazóval (39%); minden ötödik szülő azonban nem tudta, miként lehetne megoldani egy ilyen helyzetet.


„Nagyon fontos, hogy a szülő az online bántalmazás előfordulása esetén ne essen pánikba, hanem gondolja végig, majd beszélje át gyermekével a lehetséges forgatókönyveket. Van néhány olyan praktikus eszköz, amely a probléma közvetlen kezelésére szolgál: például az érintett tartalmak eltávolíttatása az internetről, annak jelentése a lehetséges fórumokon (pl. Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság által működtetett Internet Hotline felület), a zaklató letiltása vagy szükség esetén eljárás indítása. Az eset kezelése azonban itt nem állhat meg, a gyereknek segíteni kell a feldolgozásban, továbblépésben is. Egy online bántalmazás áldozatává esett gyereknek az egyik legtöbbet az jelentheti, ha érzi, hogy a szülője, vagy más bizalmi felnőtt mellette áll, bizalommal fordulhat hozzá. Mindenekelőtt persze a nulladik lépést bármelyik nap megtehetjük, hogy sokszor beszélgetünk a gyerekünkkel arról, hogy pontosan mit csinál az online térben” – tette hozzá dr. Rácz Dominika. 

Bár ezt talán még nehezebben ismerik be a gyerekek, mégis tízből egy szülőnél az is előfordult már, hogy a gyermeke volt a bántalmazó – a fővárosban ez minden negyedik szülőre igaz. Legtöbbször ez úgy derült ki, hogy a szülő észrevette a jeleket és rákérdezett; és csupán az esetek harmadában mondta el a gyermek magától. A szülők harmada nem tudta, hogyan lehet kezelni a helyzetet vagy bízott abban, hogy megoldódik magától, pedig a válaszadók háromnegyede szerint a szülők feladata megelőzni az online bántalmazást. 

A szülői tudatosság növelése érdekében a Betadine oldat és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közös küzdelembe fogott, melynek keretében elindítják a „Láthatatlan veszélyek ellen látható védelem. Az online térben is.” kampányukat. „A Betadine oldat elsőszámú célcsoportja a szülők, így felelősségünknek érezzük, hogy olyan problémákra reagáljunk, amelyek aktuálisan foglalkoztatják őket. A digitális gyermekvédelem ilyen téma, amit a társadalmi felelősségvállalásunk keretében mi is fontosnak tartunk. Ahogy a Betadine oldat a seb körüli láthatatlan kórokozók ellen nyújt látható védelmet, úgy küzd a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány a láthatatlan online veszélyek ellen is. Az együttműködésünk részeként segítünk a szülőknek felkészülni a digitális veszélyekre, hogy ezzel is megelőzzék vagy kezeljék a felmerülő problémákat. A tudatosító kampány mellett májusban minden patikában eladott 30 ml-es Betadine oldat után 100 forintot adunk az alapítványnak” – mondta Valtner Vivien, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vénynélküli gyógyszer üzletágának marketing menedzsere.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …