Kutatás: lázban tartja a magyarokat Japán titokzatos történelme

  • Kevesen tudják, de nők is lehettek szamurájok 

Japán kultúrája, társadalma és történelme rengeteg érdekességet tartogat, éppen ezért nem is annyira meglepő, hogy a magyarokat toronymagasan ez érdekli a leginkább, ha az ázsiai kontinens kultúrájáról van szó. Minden második férfinak a szamurájok ugranak be azonnal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják a felkelő nap országát – derült ki a Disney+ felméréséből. Dr. Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdasági Egyetem professzora szerint mindez nem meglepő, hiszen a 80-as években ugrásszerűen nőtt itthon is a japán kultúra iránt érdeklődök száma, melynek több oka is volt.

A Disney+ megbízásából készült reprezentatív kutatás rámutatott, hogy minden harmadik magyart a Japán kultúra érdekli a leginkább, amely jelentős fölényt mutat a többi ázsiai országhoz képest. A felmérés „A sógun” sorozat apropóján készült, mely James Clavell bestseller regényének adaptációja és február 27-én debütál a streaming platformon.

Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról, azonban a nemi és korosztálybeli különbségek egyéb érdekességeket is mutatnak: a férfiak fele a szamurájokkal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják Japánt, a fiatalok (16-29 évesek) háromnegyede pedig az anime-t kapcsolja össze az országgal. 

A magyarok felét a természeti szépségek – például a hegyek, tavak, különleges kertek vagy a földrajzi adottságok – vonzzák leginkább a távoli szigetországban, míg a megkérdezettek több mint harmada a kultúra és hagyományok, mint például a teázási ceremónia, az ikebana (a japán virágrendezés művészete), a szumó, vagy a kimonó iránt érdeklődik. Harmaduk pedig a történelem és építészet, vagyis főként a szamurájok, a shinto szentélyek és a várak miatt utazna oda.

Az ikonikus japán harcosok nem csak férfiak lehettek

Dr. Hidasi Judit, japanológus szerint, nem csoda, hogy a természeti kincsek és a gasztronómiai különlegességek mellett a harcművészetek és a szamurájok is nagy hatással voltak a válaszadókra, hiszen a japán kultúra szerves részét képezték mindig is. A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, melyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van. Annak ellenére, hogy a kaszt-rendszert jogilag eltörölték 1868-ban, a japánok titokban mai napig számontartják a származást. Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket.

Érdekesség, hogy szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (bushi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak és csatákban is részt vettek. Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisha-k, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe. A női harcművészek külön nők részére kifejlesztett fegyvereket forgattak, mint például a ko-naginata-t, amely a szamurájkardok könnyebb változata és lóháton lehetett jól használni.

Japán kultusz Magyarországon

Dr. Hidasi Judit szerint James Clavell „A sógun” című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja? Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény, illetve a 80-as években, nálunk a köztévén sugárzott, filmsorozat feldolgozása, aminek nézettsége itthon is rekordokat döntött. A cselekmény William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte Japánt, Clavell pedig róla mintázta a regény főszereplőjét.

Angol nyelvű előzetes:

A szakértő elmondása alapján a 90-es évekre a japánul tanulók száma világszerte hirtelen a tízszeresére emelkedett, de a japán kultúra és társadalom egyéb szegmensei felé is kitágult az érdeklődés. Kulturális egyesületek, események, rendezvények sora bizonyítja, hogy a bestseller regény – melyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el – meghatározó szerepet töltött be a japán kultúra iránti közérdeklődés fokozódásában itthon is.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, 10 epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, melyeket hetente követnek majd az új epizódok.

  • photo credit: Courtesy of FX Networks
  • Magyar nyelvű előzetes a Disney+ Facebook oldalán: @DisneyPlusHU
  • Facebook: @DisneyPlusHU 

*A kutatás 1 000 fő megkérdezésével zajlott 2024. januárjában az Opinio Piackutató céggel együttműködve. A minta reprezentatív a 16-59 éves magyar lakosságra nem, életkor, régió és településtípus szerint. 

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …