Az MI jó, az MI problémáit pedig az MI és a fiatalok megoldják majd 

  • Globális médiaszakértői jövőkép

A média- és infokommunikációs szakértők világszerte elfogultak a mesterséges intelligencia (MI) előnyeivel kapcsolatban, és a jövőre nézve a következő generációktól, illetve magától a technológiától várják az MI-vel kapcsolatos súlyos problémák megoldását – állapította meg egy friss, az NKE-n zajló Bolyai-kutatás, a Corvinus Egyetemmel és az Amszterdami Egyetemmel együttműködésben.

Hová fejlődik a mesterséges intelligencia 2050-re? Ebben a témában elemezte nemzetközi média- és infokommunikációs szakértők véleményét egy friss, magyar-holland nemzetközi kutatás, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Budapesti Corvinus Egyetem és az Amszterdami Egyetem munkatársai jelentettek meg január elején az AI & Society rangos tudományos szakfolyóiratban. A kutatócsoport – Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Mark Deuze – először 42 résztvevővel alapozta meg a felmérést, 25-en pedig egy hosszabb, több héten át tartó lekérdezésben is részt vettek. A szerzők a résztvevők kiválasztásakor a reprezentativitás növelésére figyelembe vették a nemet, a szakmai tapasztalat hosszát, valamint azt, hogy a világ mely régiójában és milyen tudományágban vagy iparágban dolgozik az adott szakértő.

A minta sokfélesége ellenére meglepően egyöntetű válaszok születtek: a válaszadók összességében optimisták, szerintük 2050-re sok pozitív hatása lesz majd a társadalomra az MI-nek. Úgy vélik, az alapvető társadalmi értékek, struktúrák nem fognak változni, de azok jobban érvényre juthatnak, sok esély van rá, hogy nagyobb lesz a jólét, a biztonság, kisebbek az egyenlőtlenségek. Bár látják a megoldásra váró problémákat, remélik, hogy azokkal megbirkóznak majd a következő generációk, talán épp a fejlődő mesterséges intelligencia segítségével. Magabiztosan tekintenek tehát az MI-jövőbe, ezzel párhuzamosan pedig szakmailag rövidlátók és felelősséghárítók.

Szép új világ? 

A válaszadó szakértők azt jósolják, hogy 2050-re az MI a társadalmi-politikai és a hétköznapi élet minden területére hatással lesz, támogatja majd az emberi jólétet, irányítani fogják az emberi észlelést és kommunikációt. Úgy gondolják, a világon mindenhol hozzáférhetünk majd demokratikusan elérhető, automatizált, személyre szabott, elfogulatlan és megbízhatóan értelmezett információkhoz, és az MI etikus működését hatékonyan fogják szabályozással elérni. Szerintük két-három évtized múlva az MI már az emberek helyett is működhet, beszélgetések helyettesítője is lehet, a nyelvi akadályokat eltünteti, a mindennapi rutinokat segíti. Néhány válaszadó szerint elképzelhető, hogy az állatok és növények kommunikációját sikerül összekapcsolni bigdata- és okosrendszerekkel, így a természet is forrása lehet a mesterséges intelligencia további fejlesztésének. Több válaszadó szerint a vallások is nyitottabbá és toleránsabbá válhatnak, ha az emberek egyre inkább MI-vezérelt platformokon kommunikálnak. A felmérésben résztvevők azt remélik, az MI végső soron összhangba kerül majd a társadalommal és a természettel is, támogatja majd a kreativitást, elősegíti a méltányosságot, az inkluzivitást és az emberi jogok érvényesülését.

Kutyaharapást szőrivel – MI-vel az MI veszélyei ellen 

A kérdezett média- és infokommunikációs szakértők mindazonáltal azt is érzékelik, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban sok a bizonytalanság, így hátrányokat is okozhat majd. Leginkább például abban, hogy az emberek függnek majd a gépektől, nagyobb lesz a leállások kockázata, információs háborúk törhetnek ki, nőhetnek az egyenlőtlenségek, a kisebb nyelvek és kultúrák hátrányba kerülhetnek, nőhet a mesterséges intelligencia széndioxid-lábnyoma. Szerintük csökkenhet az emberi kommunikáció és a szólásszabadság, a demokrácia mértéke, a munkaerőpiacon is felgyorsulhatnak a változások. Arra számítanak, hogy a mesterséges intelligencia nem képes önállóan megváltoztatni a jelenlegi társadalmi-kulturális értékeket és normákat, de felerősítheti vagy elnyomhatja azokat, ami a visszaélés és az erőszak új formáihoz vezethet. Úgy gondolják azonban, hogy a technológia által vezérelt visszaéléseket, téves információkat, szűrőbuborékokat, információs túlterheltséget vissza lehet majd szorítani – akár épp a mesterséges intelligencia segítségével. Szerintük ez a feladat majd a jövő generációira vár, hiszen ők már tudják, milyen a mesterséges intelligenciával együtt élni. A problémák megoldásakor ezenfelül hisznek a civil szervezetek erejében és a művészetben.

Magyarázat az MI-be vetett bizalomra 

„Új modellt állítottunk fel az eredmények értelmezéséhez, az ún. MI-be vetett bizalom szemüvegmodelljét. Ez megmutatja, hogy a szakértők mesterséges intelligenciába vetett bizalma hogyan egyensúlyoz (mint az orrnyergen a szemüveg) két egymással versengő fogalomcsoport között (amiken mint lencséken át a világot, a mesterséges intelligenciát szemléljük). Ezt a két fogalomcsoportot egyrészt hiedelmek alkotják, amelyek a reményeken alapulnak, másrészt bizonytalanságok, amelyeket a kritikai gondolkodás idéz elő. A hiedelmek és bizonytalanságok egyazon (szemüveg)keretbe vannak foglalva, azok stratégiai kombinációt alkotnak. Ezek összességében azt a kiegyensúlyozott álláspontot képviselik, hogy a technológia – felelős használattal – végső soron megbízható lehet” – magyarázta Fehér Katalin, az NKE kutatója, a tanulmány első szerzője.

„A média- és infokommunikációs szakértőknek MI-vel kapcsolatos optimizmusának egyrészt az lehet az oka, hogy munkájuk arra készteti őket, hogy a távoli jövőt a jelen egyszerű kiterjesztésének tekintsék. Másrészt nem is akarnak messzebbre látni, különösen mert sokszor nem is tartják magukat felelősnek a jövő alakításában. Ezt inkább a jövő generációira tolják feladatként. Így tehát ezen a szemüvegen keresztül torzítják a saját jövőképüket. Azt is hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy a mesterséges intelligencia a saját média- és infokommunikációs szakértői szerepüket is átveheti. Ez szakmai rövidlátásra és kognitív disszonanciára utal” – mondta Vicsek Lilla, a Corvinus szociológusa, a tanulmány társszerzője.

A felmérést 2022 őszén végezték, épp a ChatGPT, a generatív mesterséges intelligencia berobbanása előtt. Az utolsó pillanatban ahhoz, hogy a kutatók még figyelmen kívül hagyhassák, hogy a résztvevők a válaszaikhoz a mesterséges intelligenciát esetleg segítségül hívták.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …