Itt az Anna and the Barbies új klipje

  • Már csak kirakat az ember teste, a lét meg sivatag

A Sivatag egyik legszembetűnőbb tulajdonsága az erős ’80-as évek-hangulat. „Ezekben a furcsa időkben jólesik visszabújni picit, egy régmúlt évtized kulisszái mögé – mondja Pásztor Sámuel. –  Eljátszani, hogy egy 70-es évekbeli progrock-zenekar vagyunk, és épp megírjuk az új évtized popslágerét.

Túltolt zenei teatralitás és a fojtott feszültség egymást váltják a dalban, később megidézzük a korszak francia filmjeinek hangulatát is. Szinte látom, ahogy Belmondo elindul a helikopter felé a film végén (A Profi), és egy pillanatra felmerül a lehetőség, hogy mégis megmenekül a főhős. Aztán dördül a fegyver, és a refrén súlyos gitárjai hamar pontot tesznek a történet végére.

Az Anna and the Barbies régóta flörtöl a különböző évtizedek zenei stílusaival. „Nincs annál jobb szórakozás, mint állni a világ zenei gardróbja előtt, és válogatni a tengernyi műfaj közül. Kiválasztani azt, ami majd a legszebb fellépőruhája lesz egy készülő dalnak. Ez a játék az egyik legizgalmasabb része a hangszerelésnek. Egy jó választás rengeteg izgalmas réteget tud adni a zenének, hisz mindenkiben más és más emlékeket hoz elő a múltjából.”

„A szöveg kitűnően folytatja ezt az idővonalat – magyarázza Pásztor Anna. – A ’70-es évekből a klip vizualitásával átugrunk a ’80-as évekbe, mindez pedig beletorkollik a mába, ami bizonyos értelemben zsákutca az emberiség számára. Erről szól, mégpedig elég drasztikusan, a szöveg. Maga a cím is azt sugallja, hogy egy egészen elérzéstelenedett, üres, elnéptelenedett helyen járunk, már csak kirakat az ember teste, a lét meg sivatag.”

Anna azt mondja, a rapjei afféle ráolvasásként is értelmezhetők, számonkérés, s egyben felelősségre vonás is a szöveg – ám mások helyett leginkább saját magával beszélget a dalban. „Az egyénnek el kell döntenie, melyik hangra figyel saját magán belül, és hogyan tovább odakint, hol van az oázis. A kiállásban („én hozzád mennék, de te nem akarod..”) önmagunk szeretetéről, az ezért folytatott küzdelmünkről énekelek:”

S hogy van-e kiút a sivatagból? Erre a klipben, pontosabban annak egyik különleges szereplőjénél a válasz. Pásztor Anna azt mondja, a Sivatag kisfilmjében szereplő, színes sminket viselő, futurisztikus külsejű lány az új generációt szimbolizálja.

„Az Amnesia művésznevű lánnyal egy gyorsétteremben találkoztunk, ahol felszolgált – meséli az énekesnő. – Kiderült, hogy rajongó. Miután kihozta a tésztámat, beszélgettünk, és akkor már tudtam, hogy szeretném bevonni valamibe. Színes, bogárszerű sminkjével a jövőt testesíti meg számomra: az idősebbek furcsán néznek rá, vizslatják, elborzadnak a külsején – közben pedig a finom, erezetszerű, színes vonalak azt sejtetik, hogy a bábból valami csodálatos fog majd kikelni.”

A Sivatag klipjét Tokay Péter rendezte, az operatőr Virág Péter volt.
A klip itt tekinthető meg.

Természetesen a rajongók elsősorban arra kíváncsiak, mikorra várható a nagylemez, amelynek – a Ha egyszer ennek vége, a Lábon kihordott szerelmek  és az Ez is ti vagytok, ez is én vagyok után – a Sivatag a negyedik előfutára. Nos, az együttes csupa jó hírrel szolgálhat: ősszel érkezik még egy single, hogy aztán tél elején végre egyben is hallható legyen a mintegy háromévnyi történést és zenei anyagot felölelő nagylemez.

Pásztor Sámuel azt mondja, óriási jutalomként éli meg az együttes, hogy a covid-időszak miatti leállások után teljes sebességgel vethette bele magát a fesztiválszezonba. „Néha olyan messzinek tűnik, mintha nem is lett volna igaz. Felhőtlen az örömünk! Egyébként is úgy megy az ember koncertre, mintha élete legjobban várt házibulijára indulna: a legjobb barátaival csinálja azt, amit a legjobban szeret. Mostanában ennek még van egy szorzója is.”

Facebook
YouTube
Spotify

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …