Idült vesebetegség: sokszakmás fellépés a néma népbetegség súlyos következményei ellen

  • Összefogás indult a CKD korai felismeréséért és hatékony kezeléséért a Vese Világnapon 

Az idei vesevilágnapon öt szakorvosi területet átfogó példaértékű együttműködés irányítja a figyelmet a krónikus vesebetegségre (CKD), amely Magyarországon mintegy másfél millió embert érint[1]. A Magyar Nephrologiai Társaság kezdeményezésére a Magyar Diabetes Társaság, a Magyar Hypertonia Társaság, a Magyar Kardiológusok Társasága, valamint a hazai családorvosi diszciplína vezető képviselőinek részvételével ma megtartott konszenzuskonferencián a szakemberek a korai diagnózis és a hatékony kezelési szemlélet kialakításának fontosságát hangsúlyozták. Az előadók rámutattak: a betegség gyakori előfordulása és egyszerű, olcsó vizsgálata ellenére világszerte aluldiagnosztizált, és gyakran évekig rejtve marad – itthon az esetek 70%-ában[2] nem ismerik fel. Ez azért kockázatos, mert a CKD nemcsak a diabétesz, illetve a hipertónia ismert szövődménye lehet, de további betegségekben, köztük a súlyos szív- és érrendszeri állapotok kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt igazolja, hogy a hazai kardiológiai betegek 40%-a krónikus vesebetegséggel él, miközben a közepesen súlyos, idült vesebetegek felének szív- és érrendszeri betegsége is van[3]. A sokszakmás konferencia résztvevői hangsúlyozták: a közérthető információátadás, a társadalmi tudatosság növelése, az alapellátás bevonása a kockázati csoportok rendszeres szűrésébe, illetve az érintett társszakmák együttműködésének a megerősítése itthon is mérhető előrelépést jelenthet a betegség elleni küzdelemben.  

Az idült vesebetegség világszerte fokozódó népegészségügyi probléma. A legfrissebb becslések szerint globálisan 1 milliárd embert, a felnőtt lakosság 15-20 százalékát, Magyarországon a 14-16 százalékát érinti[4], valamivel gyakoribb a nőknél és az idősebbeknél; 65 év felett különböző mértékben, de minden harmadik ember érintett.[5], [6]

A betegség előfordulása és a halálozásban játszott szerepe jelentős mértékben emelkedett az elmúlt három évtizedben[7], és ez a tendencia várhatóan erősödni fog: az előrejelzések szerint 2027-re a krónikus vesebetegséghez köthető halálozás több mint 40%-os növekedést mutat majd[8]. A helyzet súlyosságát fokozza, hogy a krónikus vesebetegség több mint kétharmada diagnosztizálatlan marad. A kutatási eredmények pedig arra is rávilágítanak, hogy 10 krónikus vesebeteg közül 9 nincs tisztában azzal, hogy beteg.[9]

Dr. Ladányi Erzsébet, a Nemzeti Dialízis Központ – Miskolci Nefrológiai Központ osztályvezető főorvosa, a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke a társszakmák együttműködésének fontosságáról szólva kiemelte: „A minden hatodik magyart érintő krónikus vesebetegség nemcsak önálló kockázati tényező, hanem szorosan összekapcsolódik a magyarok körében ugyancsak népbetegségnek számító kardiovaszkuláris problémákkal és a 2-es típusú diabétesszel. Ezért elengedhetetlen a megelőzés és a korai felismerés jelentőségének tudatosítása az alapellátásban és a laikusok között egyaránt, valamint a társszakmák bevonása a CKD felismerésébe és kezelésébe. A konszenzuskonferencián elhangzottak megerősítik, hogy szakmaközi együttműködéssel és az háziorvosok bevonásával számottevő eredmények érhetők el ezen a területen.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy a Magyarországon néma népbetegségnek számító, mintegy 1,5 millió embert érintő[10] idült vesebetegség – időben diagnosztizálva – jól kezelhető. A ma már széles körben elérhető korszerű terápiáknak köszönhetően nagy arányban elkerülhetők, illetve lassíthatók a betegség súlyos, a vesét, valamint a szív- és érrendszert érintő szövődményei.[11]

CKD: néma betegség – számos rizikófaktorral

Az idült vesebetegség (CKD) azt jelenti, hogy a vesék rendellenesen működnek, és ez az állapot három hónapnál tovább fennáll.[12] Az „idült” jelző önmagában nem utal a betegség súlyosságára, hiszen akár csekély károsodás esetén is alkalmazható.[13]

A CKD korai szakaszában nem okoz alarmírozó tüneteket, de előrehaladott állapotban már jelentkezhet gyengeség, fáradékonyság, rossz közérzet, légzési nehézség, alvászavar, gyakori éjszakai vizelés, fejfájás, viszketés, csont- és izomfájdalom.[14]A CKD kialakulásához számos tényező hozzájárulhat. Kiemelt oki szerepet játszik a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a vesegyulladás, a magas koleszterinszint, valamint a vizeletelvezetés akadályozottsága, ami eredhet vesekövekből vagy prosztataproblémákból. Bizonyos gyógyszerek, különösen a fájdalomcsillapítók tartós és rendszeres alkalmazása ugyancsak vesekárosodást okozhat. A családi halmozódás is jelentős kockázati tényező a betegség kialakulásában, figyelembe véve, hogy egyes vesebetegségek örökletes jellegűek.[15], [16] 

Idült vesebetegség: a szívet sem kíméliNemzetközi kutatások alátámasztják, hogy még az enyhe fokú CKD-s betegeknél is növekszik a súlyos szív- érrendszeri szövődmények, például a szívroham és a sztrók kialakulásának a kockázata.[17] Minden második közepesen súlyos krónikus vesebetegséggel élő ember küzd valamilyen szív- és érrendszeri betegséggel, például infarktussal, szívelégtelenséggel, sztrókkal vagy érszűkülettel.[18]

Prof. Dr. Nyolczas Noémi, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház Kardiológiai Osztályának főorvosa előadásában hangsúlyozta: „A krónikus vesebetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek szoros összefüggésben állnak egymással: az egyik betegség fennállása nagymértékben növeli a másik kialakulásának a kockázatát. A középsúlyos és súlyos vesebetegek több mint a fele kardiovaszkuláris szövődmények következtében veszíti életét, és ugyanez a kapcsolat igaz fordítva is: a kardiovaszkuláris betegeknél kiugróan magas a krónikus vesebetegség előfordulása. A korai felismerés és a megfelelő kezelés mindkét betegcsoport esetében kulcsfontosságú, hiszen ma már rendelkezésre állnak olyan terápiás lehetőségek, amelyek igazoltan csökkentik a szív- és vesebetegek halálozási és kórházi kezelési kockázatát. Ahhoz azonban, hogy a betegségeket időben felismerjük, elengedhetetlen a szűréseket beépíteni a mindennapi ellátási gyakorlatba.”

Magas vérnyomás: ok és okozat egyben

Bizonyított, hogy az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz, és hajlamosít a szívelégtelenség kialakulására is. A magas vérnyomás kezelése nemcsak a vesék további károsodásának megelőzése, hanem a sztrók és a szívinfarktus kockázatának mérséklése szempontjából is elengedhetetlen.[19]

Egy 2023-ban közzétett hazai tanulmány, amely a Pécsi Tudományegyetem ellátási körzetének betegeinél vizsgálta az idült vesebetegség és a kardiovaszkuláris kórképek kapcsolatát (2011–2019), nemcsak arra mutatott rá, hogy az idült vesebetegek kétharmada diagnosztizálatlan marad[20], hanem arra is, hogy a kutatásban vizsgált krónikus vesebetegek 70,2 százaléka magas vérnyomásban, 41,5 százaléka cukorbetegségben, 20,5 százaléka szívelégtelenségben, 9 százaléka szívinfarktusban, 10 százaléka sztrókban szenvedett.[21]

A konszenzuskonferencián a magas vérnyomás és a krónikus vesebetegség kapcsolatára hívta fel a figyelmet Prof. Dr. Járai Zoltán c. egyetemi tanár, DBC – Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Kardiológiai Profiljának profilvezető főorvosa, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára: „A magas vérnyomás egyszerre a krónikus vesebetegség egyik ismert kiváltó oka és lehetséges következménye. Magyarországon különösen magas a hipertónia előfordulása: a felnőtt lakosság több mint 40%-át érinti, és közülük sokan nem is tudnak róla. Pedig a diagnózis felállítása nem bonyolult: egy egyszerű vérnyomásmérés és egy laborvizsgálat elegendő lehet a betegség felismeréséhez. A korai diagnózis ebben az esetben is kulcstényező, hiszen megfelelő kezeléssel nemcsak a vesebetegség kialakulása, hanem a magas vérnyomás számos más lehetséges szövődménye is megelőzhető lenne.”

Cukorbetegség – a vesekárosodás előszobája

A CKD kialakulásában vezető szerep jut a diabétesznek és szövődményeinek. Egy 2016–2020 között készült országos hazai kutatás által feltárt tények megerősítik, hogy az idült vesebetegség monitoringja a 2-es típusú cukorbetegeknél is nélkülözhetetlen. A CKD a diabétesz egyik leggyakoribb, ismert mikrovaszkuláris szövődménye, ami a cukorbetegek mintegy 40 százalékát érinti[22], ugyanakkor kutatás eredményei szerint a vizsgált időszakban a hazai cukorbetegeknek mindössze 6,5 százalékát diagnosztizálták krónikus vesebetegséggel, ami a vonatkozó nemzetközi statisztikák ismeretében jócskán alulbecsüli a valós helyzetet.

A cukorbetegség és a krónikus vesebetegség szoros összefüggéseiről Prof. Dr. Wittmann István, a Pécsi Tudományegyetem II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai, Diabetológiai Centrum vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, a Magyar Nephrologiai Társaság alelnöke aláhúzta: „A cukorbetegség az idült vesebetegség egyik leggyakoribb kiváltó oka. Az összes CKD-eset 50-60%-át[23] a diabétesz és a prediabétesz okozza. Az időben elkezdett kezelés jelentős mértékben lassíthatja a vesekárosodás előrehaladását. Fontos tudatosítani, hogy ma már olyan modern terápiás lehetőségek is rendelkezésre állnak, amelyek nemcsak a vércukorszintet javítják, hanem lassítják a vesebetegség progresszióját és az egyéb szövődmények kialakulását is. A cél az, hogy a diabétesz terápiájában mind az orvosok, mind a betegek figyelmét felhívjuk a rendszeres szűrésre és a holisztikus megközelítésre, azaz a metabolikus, a renális és a kardiológiai szövődmények együttes kezelésére.”

A háziorvosok szerepe kulcsfontosságú

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a család- és háziorvosoknak fontos szerep jut a CKD korai felismerésében, különösen a magas kockázati csoportba tartozó páciensek esetében. A vesebetegség az alapellátásban is elérhető, egyszerű és olcsó laborvizsgálattal (vér- és vizeletvizsgálat) kiszűrhető, aktuális stádiuma a laboreredmények alapján állapítható meg.
A vese működésének állapotát a becsült glomeruláris filtrációs ráta (bGFR vagy eGFR) segítségével lehet megbízhatóan megítélni. Ennek normál értéke 90 ml/perc felett van; azonban ha három hónapon túl, ismételt vizsgálatokban 60 ml/perc alatti értéket mérnek, idült vesebetegségről beszélhetünk.

Prof. Dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője a magas rizikócsoportba tartozók szűrésére hívta fel a figyelmet: „A háziorvosok rendszeresen találkoznak azokkal a páciensekkel, akiknél egy egyszerű laborvizsgálattal korán felismerhető lenne a vesekárosodás, de ennek hiányában már csak a későbbi szövődményekkel szembesülünk. Fontos, hogy a krónikus vesebetegség szűrése beépüljön a mindennapi háziorvosi gyakorlatba, különösen a cukorbetegek és magas vérnyomással élők esetében, akiknél a kockázat kiemelkedően magas.”

Az idült vesebetegség kialakulásának megelőzését életmódváltással és az alapbetegségek megfelelő ellenőrzésével lehet segíteni. Az egészséges életmód, a megfelelő gyógyszerek, valamint a rendszeres kontrollvizsgálatok kombinációjával a betegség egyensúlyban tartható. Ezt igazolja az is, hogy a kezelt krónikus vesebetegség, 100 emberből csupán 2-nél alakul át veseelégtelenséggé, és csak nagyon kevés betegnek lesz szüksége vesepótló kezelésre, például dialízisre vagy vesetranszplantációra.[24]

A vese világnapja alkalmat ad arra, hogy a szakértők szélesebb társadalmi és szakmai körben is felhívják a figyelmet a vesebetegség jelentőségére, a korai diagnózis fontosságára és azokra a lehetőségekre, amelyekkel javítani lehet a betegek életkilátásait és életminőségét is.

A fentieket összegezve a konferencia résztvevői az alábbi üzeneteket fogalmazták meg:

  • Gondoljon a háziorvos a CKD lehetőségére! Az alapellátásban dolgozó orvosoknak kulcsszerep jut a CKD-ra hajlamosító kockázati tényezők felismerésében, az aluldiagnosztizáltság csökkentésében. Gondolni kell a betegség előfordulására a kockázati csoportokban, különösen a hajlamosító társbetegségek fennállása esetén.
  • Szűrjük a kockázati csoportokat! Az évenkénti szűrővizsgálatok (vizeletfehérje – UACR), (vizeletkiválasztás – eGFR) segítik az idült vesebetegség időben történő felismerését. A kockázati csoportokba tartozók – akár tünetek nélkül is – minden évben kérjék háziorvosuktól a betegség szűréséhez szükséges egyszerű laborvizsgálat elvégzését.
  • Ismerjük a rizikótényezőket! A CKD legfontosabb rizikótényezői a cukorbetegség, illetve a fennálló szív- és érrendszeri betegségek, különösképpen a magas vérnyomás. Ugyancsak kockázati tényező az elhízás és a normálistól eltérő vérzsírértékek. A vérnyomás rendszeres ellenőrzése, szükség esetén gyógyszeres beállítása nemcsak a CKD, de más betegségek megelőzése szempontjából is ajánlott.
  • Betegelőny származhat a társszakmák összefogásból. Az alapellátásban dolgozó orvosok, nefrológusok, diabetológusok és kardiológusok szakmai együttműködésével népegészségügyi szempontból is számottevő egészségnyereség érhető el a CKD kapcsán.
  • A megelőzés alapja az egészséges életmód. Az egészséges életmód kialakítása (só- és fehérjebevitel csökkentése, a dohányzás elhagyása, az alkoholfogyasztás mérséklése, a testsúly, a vérzsír- és a vércukorszint kontrollja, illetve a rendszeres mozgás) megelőzheti a krónikus vesebetegség kialakulását, illetve lassíthatja az előrehaladását. A lakosság ez irányú edukációja elengedhetetlen, különösen a rizikócsoportba tartozók között

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …