- tudományos megoldát az idén hetvenéves Közgazdaságtudományi Intézettől
A mindannyiunkat érintő európai gázszállítások modellezése; az innováció, az egészségügy és Magyarország demográfiai problémái; oktatási és gazdasági egyenlőtlenségek; intézményi kihívások; az élelmiszer-előállítással és az agráriummal kapcsolatos vizsgálatok – Magyarország kulcskérdéseire kínálja kutatásaival az elérhető legjobb válaszokat a HUN-REN KRTK KTI (Magyar Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézete), de a piaci szereplők vagy nagy szervezetek számára is kínálnak megoldásokat például nagy adatállományokon végzett elemzéssel.
A közgazdaság-tudomány módszertana számos bonyolult helyzet megoldásához adhat kulcsot, ezzel a KTI Magyarország legaktuálisabb és legégetőbb problémáira igyekszik kézzelfogható, gyakorlati válaszokat és előrejelzéseket adni igen széles horizonton.
Az intézet munkatársai például már 2020-ban játékelméleti modellükkel vizsgálták az Északi Áramlat 2 megépítésének hatásait az európai gázpiacra, előre jelezve, hogy súlyos konfliktusok körvonalazódnak a háttérben, és sem az unió tagállamai, sem a régió más országai nem szolidárisak egymással ebben a kérdésben. Az intézet egy másik különleges projektje a veseelégtelenségben szenvedő betegek számára fejlesztett szoftver: a betegeknek létkérdés lehet az időben történő veseátültetés, de jelenleg 5-6 évet kell várni azonban egy-egy transzplantációra. Az átültetésre várók kaphatnak vesét élő donortól is, legtöbbször azonban a szervet felajánló rokonok, ismerősök nem kompatibilisek a befogadóval, viszont egy másik donor kompatibilis veséjével cserélhetnek. Ha sikerül olyan cserekört létrehozni, amelyben az adományozó a szervfelajánlásáért cserébe a támogatott beteg valaki mástól kap megfelelő vesét, ez a probléma megoldódik. Biró Péter, a Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoport vezetője, a HUN-REN KRTK KTI kutatója irányításával más magyar, valamint portugál és skót kutatók együttműködésével KEPsoft néven hozták létre azt a szoftvert, amelyik a több száz jelentkező donorpár közül mindig az optimális megoldásra tesz javaslatot. 2040-re várhatóan a jelenlegi 12. helyett az 5. vezető halálozási ok lesz a krónikus vesebetegség a világban, tehát a szoftverre nemcsak Magyarországon és Európában, hanem világszerte is nagy szükség lesz.
– Kutatócsoportjaink szaktudása, modellező- és adatelemző képessége számos területen adhat óriási segítséget, jól hasznosítható gyakorlati tanácsokat hasonlóan összetett problémák megoldásában. Nemcsak absztrakt elméleti problémákra kell gondolni, de egy fontosabb vállalati döntés előtt vagy az országot érő komplex kihívások kapcsán is érdemes a tudományos háttérre támaszkodni. A KTI-ben kormányciklusokon is átívelő tudás halmozódott fel Magyarország olyan sorskérdéseihez kapcsolódóan, mint a hazai munkaerőpiac fejlesztése, az agrárium versenyképessége, vagy hogy miképpen alkalmazkodhatunk legsikeresebben az új helyzetekhez. A kutatók a legjobb megoldással segíthetik a döntéshozókat az adott területen – fogalmazott dr. Kóczy Á. László, a KTI igazgatója, játékelmélet-kutató.
A KTI-re nem csupán olyan állami szervezetek számíthatnak, mint a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vagy ezek háttérintézményei, de a nagy adatállományokkal rendelkező más szervezetek, piaci szereplők is támaszkodhatnak az itt meglévő tudásra.
A HUN-REN KRTK KTI kutatói számos területen aktívak: kilenc kutatócsoportjuk mintegy 60 elismert kutatója számos sikeres projekten dolgozott. Ezt jól jelzi, hogy az elmúlt 10 évben több mint 40 jelentős külföldi publikáció született ezekből, köztük olyan nagy hatású, nemzetközileg is kiemelkedő tanulmányok, mint például Tóth Gergő, Johannes Wachs, Lengyel Balázs és szerzőtársaik Nature Communicationsban megjelent „Növekszik az egyenlőtlenség ott, ahol a társadalmi hálózati szegregáció kölcsönhatásba lép a városi topológiával” című cikke; Fertő Imre és Benedek Zsófia „Befolyásolja-e a gazdasági növekedés az erdészeti trendeket? Környezeti Kuznets-görbe-megközelítés összetett erdészeti helyreállítási index alapján” című publikációja az Ecological Indicatorsban; vagy Sziklai Balázs, Kóczy László és Csercsik Dávid az Energy Policyben megjelent „Az Északi Áramlat 2 hatása az európai gázpiaci alkupozíciókra” című cikke.
A KTI éppen hetven éve, 1954 őszén alakult meg. Az akkori viszonyok között a progresszív reformirányzat intézményének számított, és a visszaemlékezések alapján kedvezőbb légkört teremtett a korszak más intézeteihez képest, az alapítási dokumentumát maga Nagy Imre írta alá. A KTI-nél ma leginkább adatelemzéssel, alkalmazott mikroökonómiai kutatással foglalkoznak; elméleti modelleket készítenek, amelyek sokszor gyakorlati hasznosítást is lehetővé tesznek; az agráriumhoz kapcsolódó kérdéseket vizsgálnak, illetve a hálózattudomány, a közgazdaság-tudomány és a regionális tudomány segítségével végeznek elemzéseket. A KTI-nél ma olyan nemzetközileg ismert kutatók dolgoznak, mint Biró Péter, Bíró Anikó, Fertő Imre, Koren Miklós, Lengyel Balázs és Kóczy László.
Budapest24 Minden, ami Budapesten és vidéken történik!