Grandiózus kiállítás nyílt Isztambulban a magyar és török művészet közös értékeinek bemutatására

Ünnepélyes megnyitóval indult útjára “A tűz művészete – török hatások a magyar üveg- és kerámiaművészetben” című kiállítás, amely 2024. december 18-ig látogatható a Török és Iszlám Művészetek Múzeumában Isztambulban a Török-Magyar Kulturális Évad egyik kiemelt zárórendezvényeként. A tárlaton egészen a 16. századtól, a török hódoltság korától kezdve napjainkig nyúló időszak gazdag üveg és kerámia tárgykultúrájából és művészeti alkotásaiból láthatók ikonikus darabok, mint amilyenek például a Zsolnay gyár különleges eozin-vázái, a híres mátrai 3D-festésű hímes palackok vagy Girgl Henrik török motívumokat felsorakoztató, savazásos technikával készült poharai.

A magyar és török közös mintakincs és formanyelv emlékeit bemutató kiállítás nyílt – dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter fővédnökségével – az isztambuli Török és Iszlám Művészetek Múzeumában. Olyan rangos gyűjtemények műtárgyait vonultatja fel, mint a Herendi és Zsolnay porcelánmanufaktúrák, valamint a Laczkó Dezső és a Wosinsky Mór Múzeum, a Sík Attila Gyűjtemény, a Kortárs Kerámiaművészetért Alapítvány és a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményi darabjai. A látogatók megismerhetik a közös történelmi gyökereket az Oszmán hódoltság korától kezdve egészen a 20. századig. A tárlat kortárs üveg és kerámia művekkel is kiegészül, mely által a török -és nemzetközi közönség megismerheti korunk neves alkotóit.

A történeti kiállítási darabok között egészen a 16. századtól láthatók használati tárgyak, ilyenek például a palánkról származó talpas korongok, melyek egyértelműen mutatják a török formanyelv jellegzetességeit, vagy a különböző korszakokból származó irizáló vázák is. Az irizáló üveg első receptjét a híres alkimista, Jabir ibn Hayyan (721-815) jegyezte fel, de a technológia a középkor során jórészt elhalt, így újra kellett alkotni. A tárlaton többféle módszer és technika eredményei látszanak, ilyenek Pantochek Leo Valentin, Horváth Márton, Szmetana Ágnes és a Zsolnay gyár eozin-vázái is. A Mátra-régió jellegzetes hímes palackjai is helyet kaptak a kiállításon, közöttük az úgynevezett darus váza is, mely motívum a török művészetben is népszerű volt. Az 1800-as évekből pedig Girgl Henrik műhelyéből mutatnak a török hatást is mutató míves vázákat és poharakat, melyek a mesterre jellemző savazásos technikával készültek.

“A tűz művészete” című kiállítás helyszíne nem véletlenül a Török és Iszlám Művészetek Múzeuma. Ez a múzeum Törökország egyik legrangosabb intézménye, amely nemcsak az oszmán művészet, hanem az iszlám kultúra kiemelkedő tárgyi örökségét is őrzi, világszinten egyedülálló gyűjteményével. 

„Ez a kiállítás különleges alkalom arra, hogy bemutassuk a magyar és török üveg- és kerámiaművészet közös gyökereit, valamint azt a kölcsönhatást, amely évszázadokon át inspirálta mindkét kultúra mestereit” – mondta Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. „E két nemzet művészi öröksége olyan szoros kapcsolatban áll, amelyet az iparművészet területén ritkán tapasztalhatunk meg ennyire mélyen és részletesen” – tette hozzá Dr. Szilágyi András, a kiállítás vezető kurátora, a kiállítás koncepciójának megálmodója.

A török művészet hatása mély nyomot hagyott a magyar tárgykultúrában, különösen az üveg- és kerámiaművészet területén. Az egyszerű kerámia edényeken éppúgy megfigyelhetők a keleti minták, mint a gazdagon díszített bokályokon, amelyek motívumai máig jelen vannak a népművészetben. Ez a gazdag kulturális örökség az évszázadok során a magyar kézművesség meghatározó elemévé vált, olyan örökséget teremtve, amely egyszerre tükrözi a magyar és a török kultúra egyedi elemeit, miközben időtlen kapcsolatot ápol e két művészeti világ között.

„A művészet képes hidat képezni két ország között, és megőrizni azt a gazdag örökséget, amelyet elődeink hagytak ránk. A kiállítás egy olyan párbeszéd, amely minden látogató számára új betekintést nyújt a magyar és török művészet kapcsolatának történetébe” – hangsúlyozta Bohus Eszter, a Bohus-Lugossy Alapítvány alapítója.

Dr. Szilágyi B. András és Prof. Emeritus Fusz György kurátorok gondosan válogatták össze azokat az alkotásokat, amelyek jól érzékeltetik, hogyan épültek be a keleti ornamentikai és technikai megoldások a magyar kézművességbe. Céljuk az volt, hogy ez az örökség új fényt kapjon, és az évszázadokon átívelő párbeszéd művészi értéke minden látogató számára felfedezhető legyen.

A kiállítást a Bohus-Lugossy Alapítvány és a Kortárs Kerámia Művészetért Alapítvány szervezi, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Törökország Kulturális és Turisztikai Minisztériuma, a Magyar Művészeti Akadémia, a Liszt Intézet Isztambul, Veszprém Vármegye, a Pannon Egyetem, a Gül Baba Örökségvédő Alapítvány és a Synergy Construction támogatásával.

Fotókhoz tartozó kredit: Bohus-Lugossy Alapítvány

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …