A magyarok még nem érzik magukat készen a Mesterséges Intelligenciára

  • Alacsony a mesterséges intelligencia felkészültségi szint és jelentős a generációs, felhasználási különbségek a használatában

A Publicis Groupe Hungary és a GKID Research & Consulting által készített eddigi legátfogóbb magyar mesterséges intelligencia (MI) kutatás szerint Magyarország technológiai felkészültsége elmarad a globális átlagtól. A több mint 2000 fő részvételével készült reprezentatív felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár a válaszadók 79%-a véli úgy, hogy tudja, mi a mesterséges intelligencia, annak gyakorlati hasznosításában csak 3,9 pontot érnek el egy 10-es skálán. Jelentősek a generációs különbségek is: a fiatalabbak, különösen a Gen Z, aktívan használják a MI-t, míg az idősebbek inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését.

Z generáció és a diákok: a technológia motorjai

A Z generáció (1997-2012) a mesterséges intelligencia használatának élvonalában helyezkedik el: 91%-uk ismeri a MI fogalmát, és 46%-uk már napi szinten használja különböző célokra. A MI alapú megoldások, például a ChatGPT iskolai feladatok megoldásában is gyakoriak, ami előrevetíti, hogy a következő generációk belépésével a munkaerőpiac is alapvetően átalakulhat. A MI napi szinten házi feladatok megoldására használó fiatalok ugyanis a legtöbb feladathoz teljesen máshogy állnak hozzá, mint az előző generációk. Madar Norbert, a GKID Research & Consulting vezető tanácsadója és partnere szerint: „A Z generáció technológiai nyitottsága és gyakorlati MI használata egyértelmű jele annak, hogy a jövő munkahelyei gyökeresen átalakulnak. Ez a generáció már most olyan eszközöket használ napi szinten, amelyek később elengedhetetlenekké válhatnak a munkaerőpiacon.”

Fehérgalléros munkavállalók és a munkahelyi MI

A kutatás rávilágít arra, hogy a fehérgalléros munkavállalók egyre inkább kísérleteznek a MI alkalmazásával, bár a technológia széles körű és megbízható használata még nem elterjedt. A válaszadók 27%-a már használt mesterséges intelligenciát a munkahelyi feladatok megoldására, 18%-uk pedig adatelemzéshez is bevonta a MI-t. Mindazonáltal az irodai dolgozók 40%-a továbbra sem használja a MI-t, vagy nem biztos annak hatékonyságában. A MI technológiai innovációi komoly lehetőségeket kínálnak, nemcsak a munkahelyi hatékonyság növelésére, hanem az iparágak alapvető átalakítására is. A MI bevezetése a mindennapi munkavégzésbe azonban csak akkor lehet eredményes, ha célzott és pontos alkalmazás történik. A technológia jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatali folyamatokra, automatizálhatja az adminisztratív feladatokat, és lehetővé teheti az erőforrások optimalizálását. Azonban a kihívás az, hogy ezeket az innovációkat hogyan integrálják a meglévő rendszerekbe, és hogyan képesek a munkavállalók adaptálódni a változó környezethez.

A MI használata a mindennapokban

A 2024 augusztusában végzett kutatás során a GKID és a Publicis Groupe Hungary közös kutatásának egyik fő célja, hogy objektíven mérhetővé tegye a magyar lakosság mesterséges intelligencia-érettségét. Ezt támogatandó bevezették az “AI Readiness Index”-et, ami egy 10 fokú skálán vizsgálja a válaszadók MI-hez kapcsolódó aktuális tudását, használati szokásait, a munkájukra és a hétköznapokra gyakorolt hatását, valamint azt, hogy mennyire ajánlják használatát másoknak. Ez alapján a magyar lakosság AI Readiness Index-e 3.9: a magánéletre-hétköznapokra gyakorolt hatása érte el a legmagasabb pontot (5.2), míg a kihasználás a legalacsonyabbat (2.8).   

A mindennapokban a válaszadók 26%-a használ MI-alapú alkalmazásokat, leggyakrabban fordításra (53%), általános keresésekhez (45%) és személyes kérdések megválaszolására (35%). Kiemelkednek a diákok, akik 78%-a használja az MI-t iskolai feladatokhoz. A legismertebb MI-eszközök közé tartoznak a nyelvfelismerési és gépi fordítási szoftverek, amelyeket a lakosság 69%-a ismer, és 51%-a aktívan használ. Ezen túlmenően a válaszadók 31%-a használ chatbotokat és virtuális ügyfélszolgálati asszisztenseket, míg 26%-uk olyan virtuális okos asszisztenseket vesz igénybe, mint a Siri vagy a Google Assistant.

A MI hirdetési piacra gyakorolt hatása

A kutatás eredményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a MI terjedése drámaian alakítja át a hirdetési piacot. A válaszadók 45%-a már MI-alapú eszközöket használ általános keresésekhez, ami a technológia gyors terjedésére utal. Különösen figyelemre méltó a chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedése, amelyeket a válaszadók 31%-a napi szinten alkalmaz. Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary Performance Media Directora szerint: „A MI-eszközök közvetlen válaszokat nyújtanak a felhasználók kérdéseire. Ez jelentősen csökkenti a hagyományos keresési forgalmat, veszélyeztetve ezzel a keresőmotor alapú hirdetések jövőjét, amelyek jelenleg az ingyenes internet gerincét adják. Ahogy ezek a technológiák egyre szélesebb körben terjednek, a MI alkalmazások egyre nagyobb kihívást jelentenek a digitális hirdetési piac számára.”

MI: a holnap kihívása

„A Publicis Groupe Hungary számára a GKID-vel való partneri együttműködés lehetőséget biztosít arra, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a mesterséges intelligencia hazai elfogadásának és felhasználásának trendjeibe. A kutatás során objektív, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel elemeztük a felhasználói szokásokat és a médiakörnyezetet, amely segít jobban megérteni a médiafogyasztási trendeket és a technológia hatásait. Az eredmények világosan rávilágítanak arra, hogy bár a MI technológiai lehetőségei óriásiak, Magyarország még mindig kihívásokkal néz szembe a lakosság felkészültsége és tudatossága terén. Különösen a Z generáció tűnik ki a MI széleskörű használatával, míg az idősebb generációknak további tanulásra és adaptációra van szükségük. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a MI technológia hatalmas potenciállal bír a munkaerőpiac és az iparágak átalakításában, de ennek kihasználásához szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek elkötelezett fejlődésére is” – mondja Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere. „A jövő technológiai sikere azon múlik, hogy a MI-t minden generáció képes legyen hatékonyan alkalmazni, miközben az oktatás és a technológiai felkészültség tovább erősödik.”

Generációs különbségek a MI elfogadásában

A MI elfogadottsága és használata jelentősen eltér a különböző generációk között. A kutatás szerint a Z generáció 91%-a ismeri a MI fogalmát, míg a baby boomerek (1946-1964) és veteránok (1928-1945) esetében ez az arány 74%, illetve 71%. A Z generáció kiemelkedően aktív a MI használatában, 46%-uk már napi szinten alkalmazza valamilyen célra, míg az idősebb generációk inkább elméleti szinten támogatják a technológia megismerését. A válaszadók közül a veteránok 36%-a és a baby boomerek 30%-a számolt be fenntartásokról a MI-val kapcsolatban, különösen a nem valós és valós tartalmak összekeveredése, valamint a szakmák megszűnésének lehetősége miatt. A nyugdíjasok körében a MI technológia iránti érdeklődés lassan növekszik, és a kutatás azt mutatja, hogy az idősebb generációk is egyre inkább támogatják a MI megértését és tanulását, felismerve annak jelentőségét a mindennapi életben.

Publicis Groupe Hungary weboldala

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …