Miután kialudt az olimpiai láng: Mi marad velünk Párizs után?   

A párizsi olimpia szervezői már a tervezéskor is kiemelt hangsúlyt fektettek a fenntarthatóságra, a hosszú távon fenntartható fejlesztésekre, így az idei versenyek tapasztalatai mindenképpen példaértékűek lesznek a hasonló kategóriájú sportesemények számára – állapítja meg az idei játékokról készített gazdasági elemzésében az Allianz Research.

A párizsi olimpia és paralimpiai játékok rendezői eleve ambiciózus célokat tűztek ki maguk elé: az ötkarikás játékok környezeti lábnyomát a felére szerették volna szorítani a legutóbbi, a 2012-es londoni és a 2016-os Rio de Janeiró-i játékokhoz viszonyítva. Ezek egyenként 3,5 millió tonna CO2-t „termeltek”, ezért a francia szervezők 1,6 millió tonnás plafonértéket állítottak maguk elé – és természetesen ehhez igazodva fogalmazták meg a játékok infrastrukturális hátterével összefüggő elképzeléseiket. 

Fenntarthatóbb játékok: városok közti körforgás és zöldmegoldások

Ahhoz, hogy az olimpiai játékok valóban környezetkímélőek legyenek, több tényező célirányos kombinációjára volt szükség – derül ki az Allianz Research elemzéséből. A riport a több mint tízezer sportolót, a velük dolgozó, összlétszámát tekintve a versenyzők számát is meghaladó háttérstábot, 34 ezer kint tevékenykedő riportert-újságírót, hozzávetőleg 15 millió látogatót – ebből 1,5 millió külföldi, valamint 2,5-3 millió jegyfizető szurkolót megmozgató és 13 millió adag ételt kínáló sportesemény gazdasági aspektusait vizsgálta. 

A fenntartható projektekbe – többek között energiahatékony helyszínek építésébe és a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó villamos energia használatába – fektetett több mint 1 milliárd eurós beruházás a környezetvédelem iránti jelentős üzleti elkötelezettségről tanúskodik.

A  rendezők  95 százalékban meglévő és ideiglenes infrastruktúrára támaszkodtak. Az  olimpiai falut a paralimpiai játékok lezárultát követőn alacsony szén-dioxid-kibocsátású környezetbarát lakóparkká és kereskedelmi negyeddé alakítják át: a tervek szerint ezen a területen hatezer új lakos él majd Seine-Saint-Denis-ben 2025-től. 

Az olimpiai faluban távhűtéses rendszert indítottak el – a csővezetékes rendszer a távfűtéshez hasonló elvet követ. Előnye, hogy egy átlagos,  távhűtést használó épület akár 20 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki egy hagyományosan klimatizálthoz képest. Az egyes helyszíneken megduplázták a korábbiakhoz képest a növényi eredetű ételkínálatot. 

Az olyan ikonikus helyszínek, mint a Stade de France és az Eiffel-torony, amelyeket atlétikai, illetve strandröplabda-rendezvények céljára alakítottak át, jól példázzák, hogy a történelmi nevezetességeket hogyan lehet zökkenőmentesen integrálni a modern sportkörnyezetbe.

Városok közti rotáció? 

A jövőben a klímabarát megközelítést támogathatja a játékok rotációja ugyanazon néhány város között, ezzel ugyanis elkerülhető lenne az új infrastruktúra kiépítésének költsége. Ez különösen fontos a téli olimpiai játékok esetében, mivel az éghajlatváltozás korlátozza azon városok számát, amelyek egyáltalán képesek az eseménynek otthont adni a jövőben. Ez pedig potenciálisan néhány kiválasztott város közötti rotációhoz vezethet. A 2026-os Milano-Cortina téli olimpiai játékokat Olaszországban rendezik, de 2030-ban visszatérhetünk Franciaországba: a feltételek teljesülése esetén a francia Alpokban rendezhetik a téli olimpiát, erről július végén döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Salt Lake City az egyik esélyes a 2034-es téli olimpiai játékok megrendezésére, ami azt jelenti, a 2028-as Los Angeles-i nyári játékok után a verseny visszatérhet az Egyesült Államokba. 

Best practice: fenntartható infrastruktúra

Az infrastruktúra fejlesztésének fellendítése az egyik legegyértelműbb, megmaradó előnye az olimpia megrendezésének. A 2008-as pekingi eseményre kibővített repülőtér továbbra is a város javát szolgálja. Hasonlóképpen, Barcelona (1992) és London (2012) a korábban elhanyagolt területeket élénk gazdasági övezetekké alakították. A párizsi Grand Paris Expressz projektet pedig felgyorsították 2024-re, míg a teljes befejezését a tervek szerint 2030-ig teljesítik. A projekt a franciaországi Ile-de-France régióban épülő új gyorsvasútvonalak csoportját és a  párizsi metró négy új vonalát, valamint a meglévő 11-es és 14-es vonalak meghosszabbítását foglalja magában, és a tervek szerint napi 2 millió utast szolgálnak ki. Ez egyúttal egy  lehetőség arra, hogy elérjenek valamit, ami messze túlmutat a sporton: javítsák a főváros környékének infrastruktúráját és például bekössék a főváros vérkeringésébe Seine-Saint-Denis-t, Franciaország legszegényebb régióját.

Az Allianz Research elemzői szerint a 2024-es párizsi olimpiai játékok példaértékű esettanulmányként szolgálhat a majdani sportesemények szervezőinek, és mutathat egy új utat, azaz: lehetséges egy másfajta modell is, amely jobban igazodik a Párizsi Megállapodás klímavédelmi céljaihoz.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …