Atópiás dermatitisz: gyanú esetén forduljon szakemberhez! 

  • A száraz, vörös, viszkető bőrrel – házi praktikák és allergiateszt helyett – mielőbb forduljunk bőrgyógyászhoz.
  • A helyes bőrápolás alapvető fontosságú, de szükség esetén a gyógyszeres terápia is szükséges a betegség kezelésében.
  • Erős stresszhelyzetben – akár a csecsemőkori fogzáskor vagy az érettségi időszakában – is fellángolhat a betegség.

Magyarországon minden ötödik gyermeket és egyre több felnőttet érinthet a száraz bőrt és kínzó viszketést okozó bőrgyulladás, az atópiás dermatitisz. A tünetek és a kiváltó okok sokfélesége, illetve más betegségekhez való hasonlósága miatt a pontos diagnózishoz és a hatékony kezeléshez személyes bőrgyógyászati konzultáció szükséges. A Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) 2024-ben is kampányt indít a betegség korai felismerése és kezelése érdekében. Az MDT a megújult atópiás dermatitisz oldalán teszi közzé a betegséggel kapcsolatos legfontosabb és legfrissebb információkat, illetve arra ösztönzi a betegeket – különösen az érintett kisgyermekek szüleit –, hogy mielőbb forduljanak szakemberhez.

Az atópiás dermatitisz az egyik leggyakoribb gyulladásos bőrbetegség, amelyik a felnőtt lakosság körülbelül 1-3 százalékát és akár minden ötödik gyermeket érinthet, jelentős életminőség-romlást és diszkomfortérzést okozva. Bár gyermekkorban a leggyakoribb, az atópiás dermatitisz bármely életkorban kialakulhat. Specifikus laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat hiányában nehéz diagnosztizálni, a kórtörténet és a bőrgyógyászati betegvizsgálat a legmegbízhatóbb segítség a diagnózis felállításában. Sok beteg csak lassan jut el a diagnózisig.

Az atópiás dermatitisz megjelenését a genetikai hajlam és a környezeti tényezők egyaránt befolyásolhatják. A betegség leggyakoribb oka a bőr védőrétegének, az úgynevezett barriernek a meggyengült funkciója. Emellett szintén jellemző oka a betegségnek az immunrendszer átlagtól eltérő működése, ami fokozott hajlamot jelent egy speciális típusú bőrgyulladásra. Ez intenzív viszketést és vakarózást eredményez, ami tovább rontja a bőr állapotát, sérüléseket okoz, így növeli a fertőzések kockázatát, valamint a gyulladás súlyosbodását. Ezenfelül előfordulhat, hogy az immunrendszer túlzottan aktívan reagál a különböző ártalmatlan külső ingerekre, amit atópiás reakciónak nevezünk, bár ez nem minden érintett esetében jellemző.

Az atópiás dermatitiszt olyan környezeti tényezők is fellobbanthatják, mint az erősen allergizáló anyagokkal való érintkezés, a fertőző betegségek, a tartósan száraz vagy szennyezett levegő, az aktív vagy passzív dohányzás. Az erős stresszhelyzetek – kisgyermekeknél például a fogzás, tinédzsereknél az érettségi, felnőttkorban a munkahelyváltás – is kiváltó tényezők, úgynevezett triggerek lehetnek.

A betegség bőrtünetei az életkorral változnak. Máshogyan és más területeken jelentkezhetnek csecsemőkorban, kisgyermekeknél és ifjúkorban, de a bőrszárazság és a viszketés állandó tünet. Csecsemőknél jellemzően az arcon és törzsön jelennek meg a vörös, viszkető, hámló foltok, míg a gyermekek növekedésével a tünetek egyre inkább a hajlatokra és a nyakra, illetve a szemhéjra terjednek át, ifjúkorban pedig főleg a tenyéren, a talpon és a végtagokon jellemző. 

Melyek az atópiás dermatitisz legfontosabb tünetei? 

  • Kínzó viszketés – megkeseríti az érintettek mindennapjait és az éjszakai alvást is.
  • Bőrszárazság – a betegségre jellemző fellángolások egyik első tünete. 
  • Gyulladt, repedezett bőr – bőrpír és hámlás kísérheti; gyermekeknél jellemzően az arcon, a törzsön és a végtagok hajlataiban jelenik meg. 

„Az atópiás dermatitisz könnyen összetéveszthető fertőző bőrbetegségekkel, pikkelysömörrel, más immunológiai vagy genetikai bőrbetegségekkel, ezért az ilyen tünetek ismétlődő megjelenésekor vagy tartós fennállásakor mindenképp bőrgyógyászhoz kell fordulni. Az atópiás dermatitisz nem fertőző, azaz a betegséggel élő gyermekeket nem kell távol tartani a közösségtől, és allergiateszttel sem diagnosztizálható. Hatékony kezeléséhez és a gyakran kínzó tünetek enyhítéséhez minél korábbi diagnózis szükséges” – hangsúlyozta Prof. Dr. Szegedi Andrea bőrgyógyász, az MDT vezetőségi tagja, a téma egyik legismertebb hazai szakértője. 

Irány a bőrgyógyász!

A korai felismerés és a rendszeres bőrgyógyászati konzultáció elengedhetetlen az atópiás dermatitisz megfelelő kezelésében. A betegség fellángolásának okai nagyon különbözőek lehetnek, ezért fontos, hogy már az enyhe tüneteket is lássa szakorvos.
„Az atópiás dermatitisz lényege nem az allergia, még akkor sem, ha a súlyos esetek szövődményeként kialakulhat allergia is. A betegség nem allergia miatt jön létre, hanem a betegség következményeként jön létre allergia rendszerint akkor, ha hosszan és súlyos formában áll fent a bőrgyulladás. Allergiateszttel tehát nem lehet diagnosztizálni ezt a kórképet, hanem a már diagnosztizált ekcéma esetén érdemes megnézni, hogy kialakult-e következményesen allergia is, ami persze ronthatja a kezelés esélyeit. Amennyiben atópiás dermatitiszre utaló tüneteket tapasztalunk, először ne allergiatesztre vigyük a gyermekünket, hanem bőrgyógyászhoz, aki a diagnózis fényében majd eldönti, hogy szükséges-e allergiateszt” – emelte ki Prof. Dr. Szegedi Andrea bőrgyógyász, az MDT vezetőségi tagja. 

A szakemberek szerint gyakran az olyan egyszerű tanácsok, mint például hogyan tartsuk tisztán a bőrt, milyen tisztálkodó- és bőrápoló dermokozmetikai készítményt alkalmazzunk, hozzájárulhatnak, hogy tartósan enyhítsük az atópiás dermatitisz tüneteit, valamint megelőzzük a fellángolásokat. A cél a barriernek, a bőr külső védőrétegének a karbantartása. A bőr megfelelő hidratáltsága az érintettek számára egész életükben javasolt; egy életen át érdemes ragaszkodni a fokozott bőrápolási fegyelemhez.
„Elengedhetetlen a gondos otthoni ápolás a folyamatos jó állapot fenntartása érdekében. A bőr kiszáradásának elkerülésére rövid idejű, szappan és tusfürdő nélküli langyos vizes zuhanyozás és speciális, magas esszenciáliszsírsav-tartalmú, tartósítószer- és illatanyagmentes mosakodószerek, diszperziós fürdőolajok használata javasolt. Az atópiás ekcéma terápiájának alapja az ápoló készítmények bőséges alkalmazása, amelyek hidratálják és zsírosabbá teszik a bőrt. Úszás, illetve fürdés utáni alkalmazásuk feltétlenül indokolt” – sorolta az enyhe tünetek kezelésére ajánlott módszereket Prof. Dr. Szegedi Andrea.

Természetesen a betegek egy részénél a bőr ápolása mellett a rendszeres gyógyszeres kezelés is szükséges a kialakult gyulladás csökkentése érdekében. Ezek a gyulladáscsökkentők lehetnek az érintett területeken alkalmazható krémek, kenőcsök, de kiterjedtebb ekcéma esetén szájon át szedett gyógyszerek vagy injekció formájában adott biológiai kezelés is adható. A középsúlyos és súlyos atópiás dermatitisz kezeléséről a szakember elmondta, hogy az elmúlt években a gyulladáscsökkentő terápiás lehetőségek számos új kezeléssel bővültek. „Az új generációs szisztémás terápiák forradalmi változást hoztak az atópiás dermatitisz kezelésében, lehetővé téve a betegek számára az életminőségük javítását, valamint tüneteik kontroll alatt tartását” – fogalmazott Prof. Dr. Szegedi Andrea.

A más terápiákra nem reagáló, súlyos atópiás dermatitisz kezelésére Magyarországon 11 specializált bőrgyógyászati centrum áll az érintettek rendelkezésére. Ezek térképes listája és elérhetőségei ugyancsak megtalálhatók az MDT laikusoknak szóló honlapján. 

www.skindex.hu

- bdpst24.hu

Check Also

K&H: nyugdíjba mehetnek a bankkártyák a fiatalok többsége szerint 

az okostelefonos biztonsága felér a bankkártyáéval A huszonévesek többsége ugyanolyan biztonságosnak tartja digitalizált kártyával történő …