Június 14-e a Véradók Világnapja

  • Köszönet azoknak, akik jobbá teszik mások életét

Éppen húsz éve ünnepelte a világ első alkalommal a Véradók Világnapját, amely nemzetközi egészségügyi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. Azóta minden évben ezen a napon azokra az önkéntes véradókra és plazmaadókra irányul a figyelem, akik a donációjukkal létfontosságú kezelésekhez segítik hozzá a rászorulókat.

Világszerte nagy szükség van emberi vérre és vérplazmára. Mindkét típusú donáció nélkülözhetetlen, és számos élet megmentéséhez és javításához járul hozzá. A vért és a különböző vérkészítményeket elsősorban műtétek során és vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor használják, a vérplazmából pedig olyan gyógyszerek készülnek többek között hemofíliás betegek, veleszületett immunrendellenességgel élők, csontvelő- vagy szervátültetésen átesettek és súlyos égési sérültek számára, amelyek meghatározóak az életminőségük szempontjából. Tíz emberből nagy valószínűséggel nyolcnak életében legalább egyszer szüksége van plazmaalapú terápiára – ebből is következik, hogy a plazmaadás ugyanolyan fontos, mint a véradás.

Magyarországon a jogszabályok szerint a rendszeres plazmadonoroknak évente egyszer teljes véradáson is rész kell venniük – a plazmaközpontok gyakran szerveznek plazmaadók számára véradó napokat, hogy így segítsék őket az ebbéli kötelességük teljesítésében. A plazmaközpontok így járulnak hozzá a vérellátás biztonságához is.

Kiemelten fontos, hogy mind vérből, mind pedig vérplazmából folyamatos legyen az ellátás világ- és hazai viszonylatban egyaránt. Ehhez pedig azok az önkéntes donorok kellenek, akik az egyetlen forrását jelentik számos létfontosságú készítmény alapanyagának. Ma Magyarországon napi 1600 – 1800 véradó jelentkezésére van szükség a vérellátás biztosításához. A vérplazmaadás szükségességét pedig jól érzékelteti az, hogy egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez átlagosan 1200 plazmaadás szükséges.

A véradásnál a teljes vér minden komponensét leveszik a donortól. Két véradás között legalább 56 napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetnek, hogy regenerálódjon. A nők évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért.

A vérplazmaadás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, hiszen az emberi vér több mint felét a vérplazma teszi ki.  A plazma 90%-a víz, 8%-át igen értékes fehérjék alkotják, 2%-a pedig zsírokból, ásványi anyagokból és hormonokból áll. „A véradás és a plazmaadás folyamata számos tekintetben hasonló, de alapvető különbségek is vannak” – mondja dr. Nyerges Judit, a Magyarországon 10 modern plazmagyűjtő központot üzemeltető BioLife Plazma Hungary Kft. ügyvezetője. „Plazmaadáskor is vért vesznek a donor vénájából, de egy készülék különválasztja a vérplazmát és a vér egyéb összetevőit, majd a vörös és fehér vérsejteket és a vérlemezkéket ott helyben visszajuttatja a donor szervezetébe. Ez a plazmaferezis.”

Az összetettebb folyamat természetesen több idővel is jár. „A plazmaadók 45-60 percet is eltöltenek a donációval” – magyarázza dr. Nyerges Judit. „Ezt az időt pihenéssel tölthetik el, a legtöbb donorunk kellemes relaxációként éli meg a plazmaadást. Ugyanakkor a donációra áldozott idejükért a plazmaadók költségtérítést kapnak.”

Mivel a plazmaadáskor a vér sejtes elemei visszakerülnek a donor szervezetébe, egy egészséges felnőtt szervezete 72 óra alatt újratermeli a levett plazmamennyiséget. Ennek megfelelően a teljes véradáshoz képest lényegesen gyakrabban, egy évben akár 45-ször is lehet plazmát adni.

A donoroknak nem kell számolniuk egészségügyi kockázatokkal, sőt, a rendszeres vér- vagy plazmaadás inkább erősíti az egészségtudatosságot. A plazmadonáció előtti napon például javasolt a zsírszegény táplálkozás, és el kell hagyni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az egészséges életmódra vonatkozó javaslatok és a donációkhoz kapcsolódó rendszeres orvosi vizsgálatok megerősítik a donorokban azt, hogy az egészség nagy érték.

„Természetesen a donor egészsége az első számú szempont a számunkra” – mondja dr. Nyerges Judit. „Csak 18 év feletti, legalább 50 kg súlyú személy jelentkezhet plazmaadásra, és mind az első alkalommal, mind pedig a további donációk alkalmával orvosi vizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok a plazmaközpontokban, térítésmentesen zajlanak. A plazmaadás után pedig üdítőkkel és szendvicsekkel biztosítjuk minden plazmaadó központban a kalóriapótlás lehetőségét.”

A plazmaadással kapcsolatos részletes tudnivalókról, így a jelentkezés feltételeiről és a plazmaadás pontos menetéről a BioLife plazmaközpontokban, illetve a BioLife weboldalán kaphatnak az érdeklődők részletes felvilágosítást.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …