BÖLÉNY: AMERIKA SZIMBÓLUMÁT EGYKOR MAJDNEM KIÍRTOTTÁK 

Hogy mennyire ikonikus állat a bölény, ahhoz nem férhet kétség, bárkinek az első tíz dolog között jut eszébe a „vadnyugat” szó hallatán. Ironikus módon azonban pont a telepesek okozták majdnem ennek a magasztos fajnak a végzetét. Hogyan fordult a kocka, és lett mára a bölény több államnak is zászlón szereplő nemzeti állata? És egyáltalán: milyen a „buffalo” jelleme? A bölény – Egy amerikai ikon című dokumentumfilm végigkíséri egy borjú életét, születéstől a küzdő bikáig, hogy megértsük, hogyan vált ikonná ez az állat. Hazánkban 2024. június 9-én, vasárnap este 20 órakor vetíti a Viasat Nature természetcsatorna, de addig is alább olvasható néhány érdekesség erről az összetéveszthetetlen emlősről.

Volt idő, amikor még 60 millió bölény élt az amerikai kontinensen, annak minden szegletében előfordulva, nem ritkán 100-200 ezres csordákba tömörülve. A vastag bundás állat szoros kapcsolatban állt az indián kultúrával, az amerikai őslakosok ugyanis számos módon hasznosították: húsát megették, bundáját viselték, húgyhólyagjából tarisznyát csináltak, vérével festették magukat, de még az ürülékét is felhasználták, méghozzá tüzelésre. 

Aztán amikor az 1800-as években a telepesek elkezdték meghódítani Amerika középső részét, nagyszabású vadászatot indítottak az állatok ellen, részben élelmezési céllal, részben sportvadászatként, ugyanakkor a helyi lakosok ellehetetlenítése céljából is. A módszeres irtás odáig vezetett, hogy 1900-ra mindössze 1000 állat maradt, ezek is annak köszönhetően, hogy állatkertekbe, magánfarmokra menekítették őket. A későbbi tenyészprogramoknak köszönhetően viszont sikerült megmenteni a bölényt: jelenleg nagyjából 120 000 példány él Amerikában. 

Masszív felépítése ellenére az amerikai bölény igen fürge állat. 50-70km/h sebességgel képes száguldani, és akár másfél méter magasra is fel tud ugrani. Nem érdemes az útjába állni, már csak azért sem, mert jelenlegi előfordulási helyük egyikén, a Yellowstone Nemzeti Parkban több embernek okoztak sérülést, mint bármilyen más ottani állat. Fürgeségükhöz impresszív termet társul: jelenleg ők a legnagyobb emlősök Észak-Amerikában, a hímek súlya elérheti az 1000 kg-ot, hosszuk pedig 350 cm-t, és ugyan a nőstények kisebbek, azért ők is nyomnak példányonként 500 kg-ot. 

Vajon honnan ered a „buffalo” név, miközben az állat hivatalos neve angolul az, hogy „bison”? A bölény kultikussá vált nevét a francia telepesektől kapta, akik – némi szakbarbárságról tanúbizonyságot téve – „les boeufs”-nek, azaz ökörnek nevezték el őket. Ebből formálódott ki a buffalo. 

Bár az őslakosok is rendszeresen vadásztak rá, volt egy fajtája, amit az indiánok szent és sérthetetlenként kezeltek: a fehér bölény. 10 millióból kb. egy példány születik fehérnek, albinizmusnak vagy pigmenthiánynak köszönhetően. A 2000-es években mindössze 6 fehér bölény jött a világra, szóval extrém ritka állatról van szó, akit a jószerencse és a bőség szimbólumának tartanak.

De az amerikai bölényt úgy általában is tisztelet és megbecsülés övezi. Az USA-ban számos államnak, többek között Kansasnak, Oklahomának, Észak-Dakotának és Wyomingnek is a buffalo a nemzeti állata, némelyiknek a zászlóján is szerepel. Majd minden sportágnak van olyan megbecsült csapata, ami nevében viseli a bölényt és ott van a USS Buffalo nevű tengeralattjáró is, az első naszád, amelynek üzemanyagát nukleárisra cserélték. Amerika tehát nem létezhet a bölény nélkül, még ha volt is idő, amikor el akarta pusztítani azt.

- bdpst24.hu

Check Also

Riasztó képet mutat a magyar serdülők egészségmagatartása

Kedvezőtlen étkezési és fizikai aktivitási szokások, romló szerhasználati és egészségi állapot mutatók, de javuló tendenciák …