Mazars: 2024 kiemelt adózási témája a globális minimumadó

  • 2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció
  • Az USA és Magyarország közötti adóegyezményt 2024 januárjától megszüntették, ami nehezíti és drágítja a két ország közötti gazdasági együttműködést
  • Az innováció és a digitalizáció terén Magyarország élen jár

Megjelent a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat legfrissebb, 2024-es adóbrosúrája, amely 22 európai és 3 közép-ázsiai ország adórendszerét tekinti át, eligazodást nyújtva a régióban befektetni szándékozó piaci szereplők számára. Az idén tizenkettedik alkalommal megjelent kiadvány részletesen tárgyalja az adóterhek és járulékok, a bérek, valamint az infláció aktuális tendenciáit, és különös figyelmet fordít a nemzetközi adózás történetében bekövetkezett legnagyobb változásra, a globális minimumadó bevezetésére. Magyarországon a reálbérek csökkenése és a globális minimumadó mellett az USA-val fennálló adózási egyezmény megszűnése gyakorolhat jelentős hatást a gazdasági környezetre.

A Mazars legújabb adókalauza részletesen tárgyalja a kelet-közép-európai régió és a közép-ázsiai országok – Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán – 2024. január végéig érvényes adózási szabályait és versenyképességi mutatóit. A 2013-ban indult sorozat az évek során folyamatosan bővült, így az aktuális kiadvány már 25 ország adózási trendjeit és változásait ismerteti.

Emelkedő adóterhek, megugró infláció

Az adórendszerek összehasonlításához az adóteher vizsgálata a legalkalmasabb módszer. 2024-ben az adóteher, amely az összes foglalkoztatással kapcsolatos adó és járulék, valamint a munkáltatót terhelő összes munkaerőköltség arányát mutatja, 14–49 százalék között változik a régióban átlagosan 38 százalékos értékkel. Ez 2 százalékkal magasabb az előző évi értéknél, és 3 százalékkal magasabb az OECD-átlagnál. Az EU-tagállamok esetében a CEE-régió átlagos 42 százalékos adóterhe magasnak számít.

2023-ban a régió minden országában jellemző volt a megugró infláció. Az elmúlt időszak inflációs tendenciáit dr. H. Nagy Dániel, a Mazars partnere foglalja össze: „Az elmúlt időszakban a CEE-régióban a minimálbér és az átlagbér 10 százalékkal emelkedett, miközben a régió átlagos inflációs rátája 9 százalék körül mozgott. Az Európai Unió számos tagállamában a bérek növekedése meghaladta az infláció mértékét, ezért az életszínvonal szinten maradt vagy javult. Ezzel ellentétben Magyarországon az infláció különösen magasra szökött: a 17 százalékos infláció mellett a bérek csupán 11 százalékkal nőttek, ami 6,5 százalékos reálbércsökkenéssel járt.”

A magánszektor átlagos bérszintje tehát a régióban átlagosan 10 százalékkal nőtt, de az országok közötti különbségek és az inflációs szint változása miatt a hatások különbözőek. Például Horvátországban, Szlovéniában, Bulgáriában és Lengyelországban az átlagos bérnövekedés meghaladta az inflációs rátát, míg Csehországban és Szlovákiában az inflációhoz igazított bérek a hazánkéhoz hasonló mértékben csökkentek.

Az infláció és az Ukrajnában zajló háború okozta energiaválság során fellépő deficites állami költségvetést a kormányok jellemzően új adók kivetésével próbálták konszolidálni; például Magyarország és Csehország extraadókat vezetett be bizonyos szektorokra.

Digitalizálódó áfabeszedés

A csalások csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának javítása érdekében egyre több joghatóság él a digitalizáció előnyeivel, és vezet be olyan új rendszereket a régióban, mint például az elektronikus számlázás, az online áfaregisztráció és -bevallás, valamint a valós idejű jelentés. 2024-től Magyarország bevezette az úgynevezett eÁFA-rendszert az áfa adminisztrációjának a megkönnyítésére. Az új rendszer keretében az adóhatóság az online számlajelentési adatok alapján tervezett áfabevallásokat biztosít az adózóknak. Lengyelország és Románia elindította a Standard Audit File for Tax (SAF-T) rendszert, amely egy szabványosított XML-fájlformátum a vállalkozások és az adóhatóságok közötti számviteli adatok cseréjére. Az innováció és a digitalizáció terén Magyarország élen jár az online pénztárgépek, EKAER, eSZJA, online számlaadat-szolgáltatás, számlázó mobilapplikációk, eÁFA- és eNyugta-rendszerek bevezetésével.

Hot topic – a globális minimumadó

Az Európai Unió a káros adóverseny és a multinacionális vállalatok nyereség átcsoportosításainak a megakadályozása érdekében bevezette a nemzetközi adózás terén az elmúlt 70 év legjelentősebb reformját: a globális minimális adót. Ezt a reformot a G20 és az OECD dolgozta ki, és a Pillar II keretrendszer néven ismerjük. Az EU 2022/2523-as irányelvének elfogadásával az unió tagállamai kötelesek ezt az irányelvet beépíteni a nemzeti jogrendszerükbe, amit számos ország, köztük Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország, Magyarország, Észak-Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia már meg is tett.

A globális minimumadó Magyarországon is életbe lépett 2024 januárjától a 2023. évi LXXXIV. magyar törvény alapján, és hatálya alá tartozik minden, legalább 750 millió euró összegű – csoportszinten kalkulált – éves bevétellel működő multinacionális cégcsoport. A szabályozás joghatóságonként minimum 15 százalékos effektív adómértéket (ETR) ír elő, ami nem a nominális adókulcsot jelenti, hanem a különböző kedvezmények és a speciális módosító tételek alkalmazását követően számított valós adómértéket.

A magyar számvitelbe bevezették a halasztott adót, ami lehetővé teszi az adóterhek időbeli elosztását. Emellett a hazai vállalatok számára hozzáférhetővé vált egy úgynevezett „visszatérítendő” kutatás-fejlesztési adókedvezmény, amely ösztönzi az innovációt. A magyar jogszabályok több mentességi lehetőséget is biztosítanak a globális minimumadót illetően, mint például a CbCR safe harbour (ami bizonyos adatszolgáltatási kötelezettségek alól mentesít), a multinacionális vállalatok kezdeti nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó mentesség, valamint a nagy méretű, kizárólag belföldön működő vállalatcsoportok számára nyújtott átmeneti mentesség.

Kötelező TP-dokumentáció

Az transzferár-szabályozás a magyar adórendszerbe is beépült. A magyar adózóknak 2023-tól éves társaságiadó-bevallásuk részeként TP-jelentést kell benyújtaniuk, emellett a régióban bevezették a CbC-jelentési rendszert az adókockázatok értékelésére.

További 2024-es változás az Amerikai Egyesült Államokkal való nemzetközi adóegyezmény felmondása. Magyarországnak több mint 80 kettős adóztatást elkerülő egyezménye van nemzetközi szinten, azonban az USA és Magyarország közötti adóegyezményt 2024 januárjától megszüntették, ami nehezíti és drágítja a két ország közötti gazdasági együttműködést. Ez különösen azokat a magánszemélyeket és vállalatokat érinti, akik az USA-ban végeznek gazdasági tevékenységet.

További versenyképességi mutatók a CEE-régióban

A foglalkoztatási adók terén jelentős eltérések figyelhetők meg Európa különböző országai között. Egyes államok, mint Bulgária, Magyarország, Románia és Ukrajna egységes személyi jövedelemadó-rendszert alkalmaznak, ahol az adókulcs 10–20 százalék között mozog. Más országok, például Ausztria, Németország, Szlovénia, Horvátország és Szlovákia a progresszív adókulcsokat részesítik előnyben, ahol a legmagasabb adókulcs akár 50 százalékot is elérheti. 

A társadalombiztosítási adók és járulékok, amelyek a munkáltatókat terhelik, átlagosan a bruttó bérek 16 százalékát teszik ki a régióban, de itt is nagyok a különbségek. A legalacsonyabb munkáltatói terhek Litvániában, Koszovóban és Romániában találhatók, ahol ez az érték legfeljebb 5 százalék, míg Ausztriában és Szlovákiában a munkáltatói hozzájárulások körülbelül 29–36 százalék között mozognak.

A bérszintek tekintetében a régióban jelentős eltérések vannak. A minimálbér Koszovóban és Moldovában kevesebb mint 260 euró, míg néhány volt jugoszláv országban, Albániában és Bulgáriában körülbelül 400-500 euró. A régió jelentős részén, mint például Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és a balti államokban a minimálbér úgy 700–1000 euró között van. Szlovéniában 1250 euró, míg Németországban és Ausztriában 2000 euró feletti a minimálbér összege.

Az általános forgalmi adó (áfa) terén az Európai Unió szabályozásai miatt a szabályok nagyrészt harmonizáltak, de az alkalmazandó adókulcsok jelentős különbségeket mutatnak a közép- és kelet-európai (CEE-) régióban. 2024-ben az általános adókulcsok átlagosan körülbelül 20 százalék körül voltak, míg Horvátországban és Magyarországon a normál áfakulcs 25 százalék és 27 százalék, ami kiemelkedően magas.

A társasági adó terén a régió országai általában 15–22 százalék közötti taokulcsokat alkalmaznak, de vannak kivételek, mint például Magyarország, ahol a legalacsonyabb az általános kulcs 9 százalékos mértékkel. Az EU az adóverseny korlátozására és az adóelkerülési technikák megakadályozására törekszik, aminek fontos eszköze az adóelkerülés elleni irányelv (ATAD és ATAD II). Az ATAD következményeként változások történtek a kamatkorlátozási számításokban és az offshore szabályokban. A CEE-országok lehetővé teszik az előző évek veszteségeinek a későbbi évek adóalapjával szembeni elszámolását, és több ország alkalmaz forrásadót a kamat-, osztalék- és jogdíjbevételekre. Az adózók IFRS-alapú pénzügyi kimutatásokat készíthetnek, és adókedvezményeket kínálnak a K + F-tevékenységekre. A társasági csoportos adózás több országban is elérhető.

A teljes adózási útmutató a következő linken található: https://www.mazars.hu/hirek/kiadvanyaink/kozep-es-kelet-europai-adokalauz/mazars-koezep-es-kelet-europai-adokalauz-2024

www.mazars.hu

- bdpst24.hu

Check Also

Széfbe zárt receptúra: pizzériát nyitott a Neverland, Pallag Dávid és Botos Tamás felelnek a konyháért

A szabadulószobáiról ismert Neverland új egységgel lett gazdagabb, ahol a kovászos nápolyi pizzáké a főszerep, …