2024-ben újra növekedhet a GDP hazánkban

  • Ugyanakkor az MNB-nek korlátozottabb mozgástere marad kamatcsökkentésre

Az infláció mérséklődésének lassulásával a nagy központi bankok is óvatosabbá váltak, ami szűkíti a feltörekvő országok jegybankjainak – köztük az MNB-nek – a mozgásterét is – vélik a CIB Bank elemzői. Várakozásaik szerint a magyar gazdaságban lassú kilábalásra kell számítani, ami két százalékot kissé meghaladó éves GDP-növekedést jelenthet. Az MNB az eddiginél jóval visszafogottabb ütemben folytathatja a kamatcsökkentést, miközben a forinttól nem várható érdemi erősödés, ám a 400 feletti, euróval szembeni árfolyamra is kicsi az esély.

A magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is jóval elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői.

Időben kitolódó monetáris lazítás a nagy jegybankoktól 

Az év első négy hónapjában a fejlett gazdaságok növekedési helyzetével kapcsolatos kép nem változott meg drasztikusan. Az Egyesült Államokban továbbra is stabil a fogyasztásvezérelt növekedés, míg az euróövezetben egyre több jel mutat arra, hogy a konjunktúraciklus mélypontját követően fokozatosan elindul a kilábalás. 

Inflációs fronton azonban több kellemetlen megleptetés is érkezett, ami – különösen az Egyesült Államokban – jelentősen átrajzolta a jegybank kamatpályájára vonatkozó várakozásokat. Az energiahordozó- és élelmiszerárak normalizálódása, a beszállítói láncok feszültségeinek oldódása gyengülő kereslettel párosulva 2023-ban lendületes dezinflációt eredményezett. Az infláció mérséklődése az elmúlt időszakban ugyanakkor jelentősen lassult, a munkaerőpiaci helyzettel és a bérek alakulásával szoros kapcsolatban lévő szolgáltatásinfláció pedig magas szinten ragadt. Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban a geopolitikai feszültségek direkt és indirekt hatásai továbbra is felfele mutató kockázatot jelentenek. 

Ilyen körülmények között a nagy jegybankok nemcsak kommunikációjukban, de tetteikben is óvatosabbá váltak, és ezzel összhangban a piaci kamatcsökkentési várakozások is mérséklődtek. A kedvezőbb inflációs és gyengébb növekedési helyzetben lévő valutaunióban az EKB júniusban elindíthatja lazítási ciklusát, év végéig összesen 75 bázisponttal mérséklődhet az irányadó kamat.

A Fed ezzel ellentétben jó eséllyel csak szeptemberben csökkenti először irányadó kamatát, év végéig pedig maximum két lazító lépésre kerül sor. „A később induló és a vártnál lassabb enyhítési ciklus a feltörekvő jegybankok, köztük az MNB mozgásterét is korlátozza” – állapította meg Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Két százalék körüli növekedési ütem Magyarországon

A tavalyi negyedik negyedéves gyenge GDP-adatot követően az év elején beérkezett új számok sem jeleznek egyelőre érdemi dinamizálódást a hazai gazdaságban. A háztartási szektorban továbbra is nagyon erősek az óvatossági motívumok, így a fogyasztásnál a reálbérek érdemi emelkedése ellenére csak lassú, fokozatos élénkülés várható. Az ipari és exportszektort a gyenge külső és belső kereslet tartja nyomás alatt, ezen a területen csak a második félév hozhat fordulatot. A bizonytalan kilátások továbbra is visszafogják a vállalati beruházásokat, míg az állami beruházásoknál a költségvetés kifeszített helyzete miatt idén is csökkenésre kell számítani. „2023 utolsó negyedévének vártnál gyengébb teljesítménye és az eddig beérkezett adatok nyomán 2024-es növekedési prognózisunkat lefele korrigáltuk. A reál GDP bővülési üteme a 2-3 százalékos sávban lehet, de a sáv aljához közelebb” – mondta a vezető elemző. 

A lanyha gazdasági aktivitás fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzött. A 2022 nyarát jellemző mélypontról (3,2 százalék) a munkanélküliségi ráta fokozatosan feljebb kúszott, és 2024 első hónapjaiban 4,7 százalékig emelkedett. Az első félévben érdemi javulás még nem várható a foglalkoztatási helyzetben, az év közepétől azonban stabilizációra, majd a munkanélküliségi ráta mérsékelt csökkenésére lehet számítani, ám 2024 átlagában még 4 százalék felett alakulhat a mutató. A munkaerőpiac viszont kétarcú maradt: a munkanélküliség mellett a szakképzett munkaerő hiánya is jelen van a gazdaságban. 

A munkaerőhiány és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése infláció feletti bérdinamikát eredményez, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását. Az év elején látott, 15 százalékot közelítő bérnövekedési ütem azonban az év során fokozatosan szelídül. A reálkeresetek a nemzetgazdaság egészében azonban ennek ellenére is 7-8 százalék körüli mértékben emelkedhetnek 2024-ben.

Gyors javulás a külső egyensúlyi pozícióban, költségvetési kockázatok

A fogyasztási és beruházási célú import mérséklődése és az energiahordozó-árak normalizációja gyors javulást eredményezett az ország külső egyensúlyi pozíciójában. A folyó fizetési mérleg többlettel zárta a tavalyi évet, a külkereskedelmi mérlegben pedig 9 milliárd euró feletti szufficit halmozódott fel. A külkereskedelmi mérleg többlete 2024-ben – a várhatóan élénkülő importnak köszönhetően – valamelyest apadhat, a folyó fizetési mérleg azonban így is pozitív szaldóval zárhatja az évet. A költségvetésben ezzel szemben komoly feszültségek körvonalazódnak. A lanyha növekedés a bevételi oldalra nyomja rá bélyegét, míg a kiadási oldalon az államadósság finanszírozása terheli jelentősen a büdzsét. A kormány az eredeti 2,9 százalékos hiánycélt 4,5 százalékra emelte, de Trippon Mariann szerint további intézkedések nélkül a módosított deficit-előirányzat teljesítését is kockázatok övezik.

Lassabb ütemre vált a dezinfláció, a jegybanki cél csak 2025-ben teljesülhet 

Az első negyedév bejövő inflációs adatai nem okoztak meglepetést, a gazdaságban folytatódott a dezinfláció. A pénzromlási ütem mérséklődését a bázishatás is segítette, így az év első három hónapjában az éves infláció 4 százalék alá süllyedt. A maginflációs tételek is mérséklődő nyomást jeleztek. A havi átárazódások azonban továbbra sem konzisztensek az inflációs céllal, miközben a piaci szolgáltatások inflációja 10 százalék felett áll. Előretekintve a 4 százalék alatti pénzromlási ütem nem fenntartható: a CIB Bank elemzői májustól emelkedő inflációs rátákra számítanak, az év java részében a fogyasztói árindex 4-5 százalék között ingadozhat, decemberre pedig újra 5 százalék fölé kúszik, így éves átlagban 4,3 százalékos infláció prognosztizálható. A jegybank középtávú céljának fenntartható módon való elérése 2025 második félévében következhet be: a kilátások szempontjából viszont a forint árfolyama, a globális energiahordozó-árak alakulása, és az erőteljes bérkiáramlás felfele mutató kockázatot jelent. 

Normalizálódó kamatok, kicsi az esély nagyobb mértékű forinterősödésre

Az MNB az év első hónapjaiban is folytatta a kamatszint fokozatos normalizálását. Maximálisan kihasználva a rendelkezésre álló mozgásteret, 4 hónap alatt összesen 300 bázisponttal, 7,75 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot úgy, hogy a második negyedév kezdetén már lassabb ütemre váltott a Monetáris Tanács. A következő hónapokban nagyon körültekintő, óvatos, adat-vezérelt monetáris politikai döntésekre kell számítani: az MNB – kiemelt figyelmet fordítva a pénzügyi stabilitásra – a beérkező adatok alapján, ülésről-ülésre dönt a kamatvágások mértékéről. Az év közepére az irányadó ráta 6,75-7 százalék közé süllyedhet, a második félévben azonban már lényegesen kisebb tere lesz a lazításnak. Az ismét emelkedő pályára álló inflációt, illetve a fejlett jegybankok – különösen a Fed –, valamint a régiós jegybankok várható monetáris politikai lépéseit is figyelembe véve nőtt az esélye annak, hogy az évet 6 százalék felett zárja az alapkamat. 2025-ben mérsékelt ütemben folytatódhat a kamatszint normalizálása, a jövő év végére 5 százalékos irányadó kamatot tartalmaz a CIB Bank elemzőinek alapforgatókönyve. 

A forint euróval szembeni árfolyamánál a novemberi előrejelzésünkben hangsúlyozott felfele mutató kockázatok bekövetkeztek. Az év eddig eltelt részében a keresztárfolyam többször megközelítette a pszichológiai értelemben is rendkívül fontos 400-as szintet. A forintárfolyam várhatóan a következő időszakban is érzékenyen reagál a negatív külső és belső hírekre, valamint a globális kockázati hangulat ingadozásaira. Tartósan és nagymértékben 400 feletti kurzusra azonban az év hátralévő részében nem számítunk, a következő időszakban 380-400 forint között mozoghat az árfolyam” – mondta Trippon Mariann. Az első négy hónap gyengébb árfolyama miatt ugyanakkor az éves, átlagos EUR/HUF árfolyamra vonatkozó előrejelzésüket felfele korrigálták a CIB Bank elemzői.

www.cib.hu

facebook.com/with.cib.hu/

- bdpst24.hu

Check Also

A magyarok és a foci – szeretjük is, vagy csak a meccsnézés élménye hajt minket?

A most zajló labdarúgó EB kapcsán a MediaMarkt az igazi meccsélményről kérdezte a lakosságot. Szeretjük …