| A lakásállomány megújítását tekintve is nagyon fontos lépés az energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése. Azonban ez a gazdaságosan fel nem újítható épületek számára nem ad megoldást, egyes esetekben ugyanis a helyettesítő új építés a hosszú távon kifizetődő alternatíva. Azoknál a magastetős épületeknél, ahol elkerülhetetlen a tetőszerkezet felújítása, vagy az azbesztmentesítés, ott további források szükségesek.
2023-ban jelentős csökkenést tapasztaltunk mind a lakásépítések, mind a lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések számában, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.
Mostanra kialakult a csok-támogatások új rendszere – a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelent mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. Március végéig több mint háromezren igényelték a csok pluszt – ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy az év első hónapjaiban láthatóan nőtt az első lakásukat vásárlók száma.
Az áprilisban bejelentett és júniusra várható új otthonfelújítási program minden bizonnyal hozzájárul majd a rendkívül rossz energetikai állapotú hazai lakásállomány korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is. Ugyanakkor egyértelmű, hogy jóval több forrás szükséges a teljes lakásállomány minőségi megújításához.

Számításunk szerint az 1991 előtt épült családi házak közül közel 1,3 millió, a teljes lakásállomány 28 százaléka lehet jogosult az új otthonfelújítási programban való részvételre. A kormány becslése szerint a meghirdetett keretösszeg mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítésére lesz elegendő, ami a célzott ingatlanállomány 1,55 százaléka, a magyarországi lakásállománynak pedig 0,43 százaléka.
A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség a szakérők szerint. A lakásállományra vetítve ez évi 3 százalékos korszerűsítési arányt jelentene. Most Magyarországon a mélyfelújítások aránya évi 1% (cca. 40 ezer lakás) körüli, ezen belül 20-25 ezer a családi ház.
Az otthonfelújítási támogatás eddig ismert feltételei a legtöbb ponton összecsengenek az igylakunk.hu nem reprezentatív felmérésében összegyűjtött lakossági elvárásokkal, de az is kiderült, mire lenne még igény a lakosság körében. A kormányzati tervek és a lakossági várakozások közötti legnagyobb eltérés a program-időtáv, illetve a program tervezhetősége kapcsán mutatkozik. A kampányszerűen meghirdetett támogatási programmal szemben a lakosság egy kiszámítható, tervezhető, több éven át fenntartott programot látna szívesen. A válaszadók döntő többsége hasznosnak tartaná, ha több lépcsőben, szakaszosan tudná elvégezni a felújítást néhány év alatt.
|