Magyarországnak bőven van teendője a régiós “hosszútávfutásban”

A tíz- és húszéves időtávon kirajzolódó trendek – ezen belül az egyik fontos mutató, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP – alapján a magyar gazdaság gyengébben áll a többi régiós országhoz képest. Az uniós átlag háromnegyedénél jár most Magyarország, míg Csehország 91, Lengyelország 80, Románia 78 százalékos arányt tud felmutatni, miközben Szlovákia viszont csak 73 százalékot. Ahhoz, hogy a magyar felzárkózás ütemesebb legyen, a képzett, minőségi munkaerő irányába kell elmozdulni.
Az elmúlt évtizedekben a magyar gazdaság folytatta az uniós átlaghoz való felzárkózást, ám régiós szinten le van maradva és a kilátások sem túl kedvezőek az eddigi trendeket nézve – derül ki Németh Dávid, a K&H vezető elemzőjének friss összeállításából, amely az egyik fontos felzárkózási mutató, az vásárlóerő-paritáson mért egy főre vetített GDP alakulása alapján vizsgálta Magyarország és a térség országainak teljesítményét.

Lista a térségből, gyenge magyar eredménnyel

“Jelenleg Magyarország az uniós átlag háromnegyedénél tart, szemben a tíz évvel korábbi 69 százalékos szinttel. A növekedés kedvező, de a mostani magyar eredmény ugyanakkor régiós összevetésben elmarad a legtöbb ország mutatójától” – mondta a szakember.

Csehország van a sor elején 91 százalékos mutatóval, utána következik Lengyelország, ahol a vásárlóerő-paritáson mért egy lakosra eső GDP az uniós átlag 80 százaléka, Romániában pedig 78 százalék ugyanez. Magyarország mögött Szlovákia áll 73 százalékkal.

“Ha ezekben az országokban az utóbbi évtizedekben látott felzárkózási trendek fennmaradnak a jövőben, akkor a magyar gazdaság nem fog előrébb kerülni ezen a listán. Ebben az esetben ugyanis 2033-ra várhatóan 84-85 százalék körüli magyar mutatóra lehet számítani. Ezzel szemben Csehország és Románia akkorra már elérheti az uniós szintet, de Lengyelországban is bőven 90 százalék feletti szintre lehet számítani” – fogalmazott a szakember.

Mi lehet a megoldás?

A mostani ütemnél gyorsabb felzárkózásra lenne tehát szükség ahhoz, hogy Magyarország a régióban jobban szerepeljen, és hamarabb elérhesse az uniós átlagot.

A gazdaság fejlesztéséhez, a felzárkózáshoz a tőkebeáramlás ösztönzése mellett hatékonyabb termelésre is szükség van.

“Az egyik legfontosabb terület, ahol változtatni kellene, az a munkaerőpiac. Ebből a szempontból fontos látni, hogy a munkaképes, 17-65 éves korosztály 2034-ig előreláthatóan 162 ezer fővel csökken” – emelte ki Németh Dávid.

A munkaerőt tekintve a minőségre kell fektetni a hangsúlyt: Németh Dávid szerint a képzett munkaerő arányának kell javulnia a piacon, ez fontos pillére lehet a tempóváltásnak.

- bdpst24.hu

Check Also

RTL: SZOBOSZLAI DOMINIK ELSŐ SOROZATSZEREPE

nézd meg az RTL-en a vasárnap esti magyar-skót meccs Újabb meglepetés a Marsra magyar! sorozatban! …