Hogyan korszerűsítsük az otthonunkat a 2024-es elvárások szerint?

Ahány kor, annyi féle divat a belsőépítészetben és a gépészeti megoldásokban. Ez pedig 2024-ben sincs másképp, és ha egyetlen szóban kéne összefoglalnunk napjaink trendjét, akkor az alighanem a környezetvédelem lenne. Vajon hogyan tud ez a szemlélet megjelenni az otthonunkban? Cikkünkben erre keressük a választ.

Tegyük fenntarthatóvá!

A fenntarthatóság vagy más néven fenntartható fejlődés definíciója igen egyszerű: „az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt.” Ezek persze nagy szavak és globális célok, de ettől még igaz, hogy otthonunkban, kicsiben is sokat tehetünk a fenntarthatóságért.

Már az is egy nagy lépés például, ha természetes vagy újrahasznosított anyagok mellett tesszük le a voksunkat. Míg a műanyagból készült berendezési és dísztárgyak hatalmas környezeti terhelést jelentenek, a fa vagy a kő, esetleg az üveg sokkal organikusabbnak számítanak. Azzal is sokat tehetünk a bolygóért és a következő generációkért, ha elsősorban helyben előállított anyagokat használunk. A föld másik oldaláról idereptetett, idehajóztatott termékek nagyban hozzájárulnak a légszennyezéshez és az erőforrások pocsékolásához.

Egy modern háztartásban gépek tucatjai szolgálnak minket: ott van a hűtő, a mikró, az okostelefonunk és a laptopunk. Talán bele sem gondolunk, hogy ez a sok-sok berendezés mekkora károkat okoz, amikor hulladékká válik. Az elektronikai eszközökben található higany, ólom vagy arzén nemcsak a természetre, hanem ránk, emberekre is nagy veszélyt jelent. Mit tehetünk? Nos, a legjobb az, ha legalább hét évig használunk egy-egy gépet. Ezzel a túlfogyasztást is elkerüljük, és kevesebb elektronikai hulladékot termelünk.

A lakáskorszerűsítésből manapság nem maradhat ki egy kis konyhakert sem. Bizony, a társasházakban sincs ennek akadálya, hiszen például a paradicsom remekül megterem a tizedik emeleten is. Ez nemcsak azért előnyös, mert friss és egészséges zöldségekhez jutunk, hanem azért is, mert a saját magunknak termelt növényeknél nincs szállítmányozás, raktározás és persze műanyag zacskó, amiben hazacipeljük a boltból.

Legyen környezetbarát!

Amikor korszerűsítjük az otthonunkat, bizonyára elgondolkodunk azon, hogy melyik hűtési, fűtési technika lenne a leghatékonyabb, legolcsóbb – és melyikkel válna az otthonunk igazán zölddé. Talán mondani sem kell, hogy a hagyományos megoldásoknak, azaz a fosszilis energiahordozók elégetésén alapuló fűtési rendszerek használata leáldozóban van. Elsősorban azért, mert káros anyagok tömkelegét bocsátják a levegőbe, ugyanakkor azért is, mert egyszerűen idővel kifogyunk a kőolajból és a földgázból.

Amikor tehát az új fűtési rendszert készülünk kiválasztani, elsősorban a megújuló energiaforrásokra koncentráljunk. Ezekből is többféle létezik, de alapvetően mindegyik a hőszivattyú működésére épül. Ezek a rendszerek – jelentősen leegyszerűsítve persze – a természetben lévő hőt szállítják az otthonunkba. A hő származhat a levegőből, a talajból vagy akár a talajvízből is. A hőszivattyú működéséhez nem kell elégetnünk semmit, csupán elektromos áramra van szükség, ami származhat napelemből is, ha 100%-ig zöld rendszert szeretnénk.

Mivel egyes légkondicionáló berendezések is hőszivattyúnak (méghozzá levegő-levegő típusnak) számítanak, így ezzel a technikával a fűtés mellett a hűtés is megoldható. Annak sincs akadálya, hogy a meleg vizet is a hőszivattyú biztosítsa az otthonunkban – lényegesen olcsóbban és zöldebben, mint a hálózati meleg víz.

Költségcsökkentés felsőfokon

Mindannyian megtapasztalhattuk az elmúlt években a rezsiárak brutális emelkedését. Ez ellen csakis úgy tudunk védekezni és jelentősen lefaragni a kiadásainkból, ha minél hatékonyabbá tesszük az otthonunk energiahasználatát. Ennek alappillére pedig nem más, mint hogy megújuló energiaforrásokat használunk a fűtéshez, hűtéshez vagy éppen az áram megtermeléséhez.

Ezzel együtt arra is törekednünk kell, hogy az értékes hőt odabenn tartsuk, és ne az utcát fűtsük. Szomorú adat, hogy a magyar ingatlanok átlagosan 10-15%-kal több energiát fogyasztanak, mint a nyugat-európai épületek. Ennek okát nem kell sokáig keresni: a nem megfelelő szigetelésben keresendő. Napjainkban általában 20, de még inkább 30 cm-es szigetelést szoktak javasolni, és ezzel már valóban komoly energiamegtakarítást érhetünk el.

Persze az sem mindegy, hogy milyen szigetelőanyagot használunk. A hungarocell mára már korszerűtlennek számít, hiszen a hőszigetelő képessége messze elmarad a modern anyagokétól. Sokkal jobban járunk a kőzet- vagy az üveggyapottal, melyek tartósabbak és hatékonyabbak is.

A szigetelés mellett a felújítás során a nyílászárókra is vessünk egy pillantást. A hő sokszor itt szökik el – a rezsikiadásaink pedig emiatt szöknek az egekbe. Tény, hogy a műanyag ablakok és ajtók egyáltalán nem olcsók, hosszú távon azonban többszörösen visszahozzák az árukat.

A zöld felújítás az ingatlanunk értékét is növeli

2024-ben nagyon nehéz eladni egy olyan házat vagy lakást, amiből teljesen hiányoznak a zöld és fenntartható elemek. A felújítással tehát nemcsak a jövőért teszünk sokat, de ha egyszer az eladás mellett döntünk, anyagilag is sokkal jobban járhatunk. 

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …