Hagyományos nagyheti és húsvéti műsorát mutatja be az Operaház

A korábbi évekhez hasonlóan nagycsütörtökön Bach Máté-passiója, nagypénteken és húsvét napján Wagner Parsifalja, míg nagyszombaton és húsvéthétfőn a Húsvét Mascagnival című program keretében a Messa di Gloria és a Parasztbecsület koncertszerű előadása csendül fel az Andrássy úti Ybl palotában.

A Máté-passió Bach legnagyobb műve, mely nemcsak a protestáns egyházzenében, hanem az egyetemes zenetörténetben is felülmúlhatatlan csúcspontot jelent. Bach halála után a feledésbe merült művet Felix Mendelssohn-Bartholdy fedezte fel az utókornak. A zeneszerző-karmester a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a darabot, aminek előadása nyomán kezdődött meg Bach újrafelfedezése.

Ez előtt tisztelegve a Magyar Állami Operaház is a Mendelssohn-féle változatában tűzi műsorára a Máté-passiót 2013 óta M. Tóth Géza szcenírozott rendezésében, animációs vetítéssel kiegészítve. A nagycsütörtöki (2024. március 28.) előadás szólista szerepeit remek szereposztásban Najbauer Lóránt (Jézus), Megyesi Zoltán (Evangelista), Létay Kiss Gabriella, Fürjes Anna Csenge, Horváth István és Kovács István éneklik. A Magyar Állami Operaház Zenekarának, Énekkarának és Gyermekkarának közreműködésével megvalósuló hangversenyt Csiki Gábor énekkari karigazgató vezényli. A telt házas koncertre az előadás előtt két órával nyílik meg a lehetőség karzati állóhelyek váltására.

Wagner utolsó zenedrámája, a Parsifal, amit a szerző nem is operaként, hanem színpadszentelő ünnepi játékként fogalmazott meg, a világ csábításaitól és a bűnös vágyaktól való félelmet írja meg megváltástörténetbe ágyazva. Hőse, Parsifal, tiszta, naiv hite által képes lesz rá, hogy megmentse a testi és lelki bajoktól szenvedőket, és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépjen.

Almási-Tóth András művészeti igazgató 2022-ben bemutatott rendezése nagypénteken (március 29.) és húsvét napján (március 31.) impozáns szereposztásban, Kovácsházi István (Parsifal), Kálmándy Mihály (Amfortas), Fried Péter (Titurel), Bretz Gábor (Gurnemanz), Kálmán Péter (Klingsor) és Szántó Andrea (Kundry) főszereplével látható, az OPERA Zenekart, Énekkart és Gyermekkart Michael Boder vezényli.

Mascagni nevéről elsősorban a Parasztbecsület jut eszünkbe, pedig hasonlóan felemelő élményt nyújthat a címe által is sugárzást, ragyogást sejtető mise, mely a Gloriát helyezi a középpontba. A szerző 1887-ben kezdte komponálni a művet, a munkafolyamatot azonban megszakította egy megrendelés: éppen a Parasztbecsületé. Nem csoda, ha a mise áradó dallamvilága, az érzelmes, romantikus ívek, a szinte drámai feszültségű pillanatok és az olykor személyes kamarahangzás helyenként a Parasztbecsületre emlékeztetik a hallgatót. A nagyszombati (március 30.) és húsvéthétfői (április 1.) esteken az énekkarra és zenekarra írt Messa di Gloria két szólista szerepét László Boldizsár és Kelemen Zoltán énekli.

Az est második felében a már említett Parasztbecsület hallható, amellyel Mascagni váratlanul robbant be az operaéletbe, és olyan sikert aratva forgatta fel azt, amit aztán már nem volt képes túlszárnyalni. A húsvétvasárnap egy szicíliai faluban játszódó, tragikus végkimenetelű féltékenységi drámával Mascagni a verismo egyik fő művét alkotta meg: operájában mindennapi hősöket láthatunk, akik saját, fékezhetetlen szenvedélyüknek válnak áldozatává. A koncertszerű előadás szereplőit elsőrangú szereposztásban László Boldizsár (Turiddu), Gál Erika (Santuzza), Schöck Atala (Lucia), Kelemen Zoltán (Alfio) és Kálnay Zsófia (Lola) keltik életre. A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát mindkét produkcióban Halász Péter első vendégkarmester vezényli.

- bdpst24.hu

Check Also

Legyél részese a Sziget körforgásának!

Akit érdekel a koncertek és fesztiválok világa, kíváncsi, hogy néz ki a Sziget már a …