A Víz Világnapja: Mitől függ a tiszta ivóvizünk?

  • Nem mindegy mi van a csap mögött!

A „VIZET MINDENKINEK” és a „NEM HAGYUNK SENKIT HÁTRA” hívómondatok ellenére az ENSZ Fenntartható fejlődési célok „Tiszta víz és jó higiénés körülmények” célterületének teljesítését értékelő 2023-as konferenciája súlyos lemaradásokat állapított meg. A 2024-es „Víz a Békéért”. jelmondat a vízválságok (kevés víz, sok víz, szennyezett víz) okozta konfliktusok miatt aktuális, melyek számos lokális és nemzetközi feszültség és háborúskodás kirobbantói. 

A klíma- és a helyenként robbanásszerű demográfiai változások okán a VÍZBIZTONSÁG a GLOBÁLIS BÉKE kulcstényezőjévé vált. 

Lokális szinten a vízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása, az ezt szolgáló infrastruktúra fenntartása a társadalmi béke alapja, amit az egymás – és a jövő nemzedékek iránti áldozatvállalással óvhatunk meg. 

Amennyiben tehát a Víz a Béke záloga, akkor áldozzunk is érte! Többek között erről is szólt a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség panelbeszélgetése a Margitszigeti Víztoronyban, a Víz Világnapjának apropóján (márc. 22.)

A rendezvény résztvevői Gyura Gábor UNEP (ENSZ környezetvédelmi biz.) pénzügyi szakértő, Dedák Dalma WWF környezetvédelmi ta-nácsadó és dr Kovács Károly a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke volt, a moderátor pedig a fenntarthatóságért, kör-nyezetért tevőlegesen is kampányoló humorista, Litkai Gergely.

A béke megőrzését zászlójára tűző NATO védelmi kiadási elvárása a tagországok 

GDP-jének 2 %-a, a mely hazánkra nézve 136 ezer Ft/fő/év, míg a víziközmű szolgáltatások díja egy fenti (tag)országokkal szinte teljes átfedésben lévő OECD kimutatás szerint a háztartási jövedelmek 1-3 %-a, mely hazánk példájánál maradva átlagosan 40 ezer Ft/fő/év. Amennyiben nem ismerjük fel a víz értékét, ha nem vigyázunk rá, nem gazdálkodunk jól vele és nem biztosítjuk a hálózat egészségét, akkor a kevés, szennyezett vízért fognak egymással harcolni a jövő generációk. 

Tudta, hogy nap-nap után közel egymillió tonna létfontosságú anyag áramlik keresztül szinte észrevétlenül a magyar háztartásokon? 

Gondolta volna, hogy hazánkban a háztartási víznek ezt a körforgását három egyenlítő-hossznyi vezetékhálózat és több ezer tisztító és nyomásfokozó létesítmény biztosítja? 

Budapest egynapi vízfogyasztását 20.000 kamion tudná szállítani, amelyek sora Budapesttől Bécsig érne. 

Litkai Gergely a rendezvény bevezetőjében elmondta: “Nehéz olyan dolgot elképzelni, aminek a hiánya nagyobb gondot okozna”.

Kovács Károly rögtön egy afrikai projekt kapcsán szerzett tapasztalatokra hivatkozott, ahol egy konkrétan meg nem nevezett víziközműszolgáltató saját bevallása szerint nem rendelkezett egyetlen E. coli baktérium-fertőzés-mentes kúttal sem.

Dedák Dalma a szír migrációs válság egyik kiváltó okaként jelölt meg egy egyszerű vízvisszatartási intézkedést: az Eufrátesz török szakaszán épült gátakat. És rámutatott, hogy „A vízkészletek mennyisége kirajzolja a világ éhségtérképét.”

Gyura Gábor megjegyezte, hogy jól tudjuk, beszéljünk bármely földrészről, vagy bármely iparágról is, gazdaságunk egyszerűen a vízre épül. Ennek ellenére nagyon kevés olyan bankot lát a világban, aki akár klímaszempontból is elkezdett volna komolyan a vízzel is foglalkozni. „A vízhiány egy időzített bomba”

A víz, mint anyag és mint alapvető szükséglet egyaránt összeköti a bolygó minden lakóját.

Dedák Dalma egy drámai tényre próbált ráébreszteni, ezáltal saját, közvetlen nehézségeink felé terelve a beszélgetést: „Mi itt Európában elképesztő módon el vagyunk kényeztetve és ezt nem vesszük észre. A globális tér bármely országában fel sem tudják fogni, hogy milyen az, amikor megnyitod a vizet, odateszed a poharat és megiszod azt a vizet, ami onnan jön„.

Kovács Károly beszá-molt róla, hogy hazánkban a hálózatok és létesítmények jelen-tős része tervezett életciklusának végét járja, és éves felújítási szükségletük hivatalos, illetve szakértői előre-jelzések szerint is fejenként és évente 20-40 ezer Ft-ot tenne ki.

Litkai Gergely megfogalmazásában: „Civilizációs rozsda. Egy óriási infrastruktúráról van szó, aminek a fenntartása is jóval többe kerül.”

A hazai ivóvíz ellátórendszer nincs jó állapotban, 86 %-a kockázatos. (MEKH adat)

A hálózati veszteség Magyarországon átlagosan 20%, de van, ahol az 50%-kot is eléri.

 A humorista ezt egy érzékletes példával illusztrálta: „Az ATM-ből kivennénk egy ezrest és 800-at adna ki. Volna egy 20%-kos hálózati veszteség, hogy szakadozott az internet, vagy túl kevés volt a PIN kód.”

Dedák Dalma a WWF részéről hozzátette:

„Alapvető összefüggés van az ökoszisztémák és a vízminőség között. A természetes élőhelyek biztosította ökoszisztéma szolgáltatás sokkal olcsóbban biztosítja számunkra az ivóvizet itt Budapesten és az agglomerációban, mintha ez az ökoszisztéma szolgáltatás nem lenne és felszíni vízből kellene ellátni a lakosságot. Nagyon fontos, hogy milyen minőségű ökoszisztémák fedik a környezetünket és ez NEKÜNK fontos. A gyermekeinknek és a jövő nemzedékeinek. Hogy ők majd milyen minőségű és mennyiségű vízhez tudunk hozzáférni. Bizony ennek nagyon fontos része, hogy megőrizzük a természetes élővilágot, ahol tudjuk. A felszín alatti vízkészletek esetében a megújulási idő sokkal hosszabb, mint a felszíni készletek esetében. A felszín alatti készlet az a bank, amiben tároljuk a vízkészleteket és az a készlet, amihez hozzá tudunk nyúlni egy aszályos időszakban.”

Jó hír, hogy a hazai szakmai szervezetek és a magyar vízipar tapasztalatai, referenciái világszerte elismertek.

Ezekre építve játszik fontos szerepet mind a nemzetközi mind a hazai víz-konfliktusok és vízválság megelőzésében. A másik jó hír, hogy részben szakértői és hivatalos társadalmi kutatások is bizonyítják, hogy érzékeljük a tennivalókat, a rekonstrukciós és fejlesztési szükségleteket és reprezentatív kutatások alapján tudjuk, készek vagyunk többet is fizetni érte.

Kovács Károly kihangsúlyozta: 

„A palackos ivóvíz fogyasztásra (ami ma fejenkénti kb. napi 3dl) kiadott pénzek nagyságrendileg megfelelnek a teljes víziközműszolgáltatásra fordított összegnek. Ha alapul vennénk és más forrásból (tehát nem csapvízből) fedeznénk azt a 3litert, amit érdemes volna elfogyasztani, akkor ez a költség megtízszereződne. Megoldhatatlan lenne társadalmilag, vagy gazdaságilag ez a típusú működés.”

Litkai Gergely elmondta: „Nagyon kegyetlen megoldás mindent beárazni, de az ár valahol információ is. Ha egy átlagfogyasztó számára kiderülne a vízről, hogy ez nem csak úgy terem és a végtelenségig előállítható, az a szemléletet is tudná formálni. A gondolkodásunk is tud változni és ezt az értékrendünket és az ehhez kapcsolódó ökoszisztémánkat és jövőnket is jobban tudnánk értékelni és nagyobb áldozatokat hozni érte.” 

A Magyar Víz- és Szenny-víztechnikai Szövetség Vízérték társadalmi szem-léletformáló programja keretében a maszesz.hu honlapon a pedagógusok számára elérhető víz-témájú óravázlatokat helyezett el. Célunk, hogy olyan segédletet adjunk, mellyel akár a környezetismeret órán, akár Víz Világnapján vagy a Fenntarthatósági Téma-héten is szórakoztatóan és tartalmasan lehet a vízről beszélgetni.

Plusz érdekes adatok:

 Az ENSZ közgyűlés 2010-ben ismerte el alapvető emberi jogként a biztonságos és tiszta ivóvízhez és szennyvízelvezetéshez való hozzáférést. A marginalizált és hátrányos helyzetűek alapvető szükségleteinek kielégítése és sebezhetőségének csökkentése nélkül a szegénység ugyanis csak újratermeli saját magát. Az ENSZ 2030-ig tartó, 17 fenntartható fejlődési célból álló programjának központi eleme lett a „senkit sem hagyunk hátra” elv melletti elköteleződés, mert tiszta vízhez való egyetemes hozzáférés nélkül nem lehet fenntartható fejlődés.

A világ népességének 26% nem jut biztonságos ivóvízhez (2milliárd ember ürülékkel szennyezett víz fogyasztására kényszerül) és 46%-a nem részesül kielégítő szennyvízelvezetésben. Az iparosodás előtti vizes élőhelyek 80%-ka megsemmisült, hozzájárulva ezzel a csapadék szélsőségessé válásához, területek (pl Dél-Alföld) elsivatagosodásához.

Az Ensz vízvilágjelentése évente 1%-kal növekvő vízfelhasználást vetít előre (és ugyanerről számol be az elmúlt 40 év vonatkozásában). A WaterEurope 2030-ig 56% elérhetőség-igény különbözettel (hiánnyal) számol.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …