A jelenlegi geopolitikai események hatása a magyar cégek nemzetközi tevékenységére

  • 2023-ban a devizapiaci volatilitás növekedése 198%-kal növelte a fedezeti szolgáltatások iránti keresletet. Ez rávilágít arra, hogy a magyar vállalatok egyre tudatosabbak abban az értelemben, hogy belátják, a pénzügyi kockázatkezelés kritikus szerepet játszik az üzleti tevékenységükben.
  •  A gyorsabb, megfizethető és biztonságos pénzügyi szolgáltatások iránti igény megnövelte az erre szakosodott fintech vállalatok vonzerejét mint a hagyományos bankok alternatíváját. Ennek eredményeként az iBanFirst Magyarország csak 2023-ban közel félmilliárd eurós tranzakciós volument regisztrált.
  •  A dollármentesítés folyamata egyre nagyobb lendületet vesz, ezzel megkérdőjelezve az amerikai dollár a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyekben már régóta meglévő elsőbbségét. A SWIFT-rendszer adatai azt mutatják, hogy 2023 decemberében a kínai jüan értékét tekintve, 4,51%[1]-os részesedéssel továbbra is a negyedik legaktívabb deviza a globális fizetések tekintetében.

Az elmúlt két évben világszerte fokozódtak a geopolitikai feszültségek, amelyek töredezetté tették a globális kereskedelmet is. Ez az időszak rávilágított a gazdasági szempontból egymástól való kölcsönös függés sebezhetőségére: az ellátási láncok zavaraitól, a költségek emelkedésén át a nyersanyaghiány mindennapi problémává válásáig. Azon túl, hogy ezek a kihívások próbára tették az országok közötti kereskedelmi kapcsolatokat, felgyorsították a deglobalizáció felé mutató trendet is, átalakítva a globális kereskedelem dinamikáját.

Az iBanFirst a vállalatok számára nyújtott deviza- és nemzetközi fizetési szolgáltatások egyik vezető szolgáltatója, aki 2023-ban közel félmilliárd eurós forgalmat generált Magyarországon. Az általa készített elemzésben rávilágít a jelenleg zajló geopolitikai események hatásaira, amelyek a magyar kis- és középvállalkozások nemzetközi kereskedelmi tevékenységét érintik, továbbá arra is kitér, hogy ezek a cégek hogyan néztek szembe a felmerült kihívásokkal. 

A kereskedelmi partnerségek átalakítása és diverzifikálása

A pandémiát követően a napjainkban kialakult geopolitikai feszültségek jelentős zavarokat okoznak az ellátási láncban. Az Ukrajnából és Oroszországból érkező nyersanyagokra vagy közbenső termékekre támaszkodó – különösen mezőgazdasági, acélipari és építőipari – magyar vállalatok olyan problémákkal szembesültek, mint a logisztikai korlátozások és a növekvő szállítási költségek. Ezeknek a vállalatoknak hamar át kellett alakítaniuk a kereskedelmi partnerkapcsolataikat, valamint új beszállítók után kellett nézniük. Ez a váltás Törökországot és számos más Európán kívüli országot helyezett előtérbe, mint az import életképes helyettesítőit. A Kínával való kereskedelmi relációk is lényegesen megerősödtek, ami jelentősen átformálta a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat.

Az egyik legfontosabb változás az energiaágazatban következett be, ahol az uniós tagállamok, köztük Magyarország is, intézkedéseket hoztak az orosz gáztól való függőségük csökkentése érdekében. Az itt tapasztalt elmozdulás részben rámutat az energiaforrások diverzifikálásának fontosságára, ami az energiabiztonság növelését illeti, továbbá pedig arra, hogy a geopolitikai feszültségekkel kapcsolatos szállítmányozási kockázatokat csökkentése érdekében törekedni kell arra, hogy a cégek ne csak egy beszállítótól függjenek.

A digitális pénzügyi megoldások előnyszerzése a hagyományos banki szolgáltatásokkal szemben

A mai dinamikus és kiszámíthatatlan nemzetközi üzleti környezetben kulcsfontosságúvá vált, hogy a külföldön tevékenykedő magyar kkv-k és középvállalatok is hozzáférjenek a gyors, megfizethető és biztonságos pénzügyi szolgáltatásokhoz. Ez arra késztette a magyar vállalatokat, hogy a hagyományos banki szolgáltatásokat digitális, működőképes pénzügyi megoldásokra cseréljék. A fintech vállalatok növelik a kereskedelmi műveletek rugalmasságát és hatékonyságát azáltal, hogy több pénznemben történő utalásokat, devizaszolgáltatásokat és személyre szabott fedezeti stratégiákat kínálnak.

 

Az iBanFirst eredménye kiváló példaként szolgál a digitális pénzügyi szolgáltatások iránti érdeklődésre. Ez a fintech cég ugyanis az elmúlt két évben havi szinten csaknem megduplázta a kkv szektoron belül kialakított ügyfélkörét, és jelenleg több mint 600 vállalatot szolgál ki. Az iBanFirst platformja, amelyen több mint 30 devizanemben van lehetőség utalásokat indítani és fogadni, lehetővé tette, hogy a magyar ügyfelek által kezelt nemzetközi utalások összege elérje a 387 millió eurót.

A fedezeti szolgáltatások iránti növekvő kereslet

A fennálló geopolitikai feszültségek felerősítik a devizapiaci árfolyam-ingadozást, ami óvatosabb üzleti magatartásra készteti a nemzetközi kereskedelemben érdekelt magyar vállalatokat. A megnövekedett kockázatoktól való félelem miatt az import-export cégek egyre inkább a devizafedezeti eszközökhöz, különösen a határidős ügyletek felé fordulnak, amelyek a költségek kezelésének és a haszonkulcsuk védelmének alapvető mechanizmusai. Az említett pénzügyi eszközök lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy rögzíthessék a jövőbeni nemzetközi tranzakciók árfolyamát – ezzel védelmet nyújtva az árfolyam-ingadozások kiszámíthatatlansága ellen.

Az iBanFirst által kínált fedezeti ügyletek iránti kereslet 198%-kal nőtt 2023-ban. Ez a megugrás alátámasztja azt a tényt, hogy a magyar vállalatok körében is egyre inkább kezd tudatosulni, hogy mennyire fontos szerepe van a pénzügyi kockázatkezelésnek a működési keretrendszerben. A különböző iparágakban, például a szállítás, a logisztika és a kiskereskedelem területén működő vállalkozások ma már beépítik a fedezeti stratégiákat a kereskedelmi partneri kapcsolataikba – legyen szó az Európai Unióban, Törökországban, az Egyesült Államokban vagy Kínában működő partnerekről. A magyar cégek azzal, hogy előtérbe helyezik a pénzügyi műveletek stabilitását, jobban fel tudnak készülni a devizaingadozások okozta kihívások kezelésére, biztosítva a fenntartható növekedést és a rugalmasságot ebben a hullámzó gazdasági környezetben.

A jüan felemelkedése és a dollár a nemzetközi tranzakciókban való visszaesése

A dollármentesítés folyamata egyre nagyobb lendületet vesz, és megkérdőjelezi az amerikai dollár hosszú ideje fennálló fölényét a nemzetközi kereskedelemben és pénzügyekben, ahol a nemzetközi fizetések 42%-át birtokolja. Ezt a folyamatot az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók felgyorsították, és arra ösztönözték az államokat, különösen a BRICS-konzorcium (Brazília, Oroszország, India, Kína, India és Dél-Afrika) országait, hogy igyekezzenek minimalizálni a dollártól való függőségüket. A felsorolt nemzetek, akik már több mint egy évtizede törekednek arra, hogy csökkentsék a dollárfüggőségüket, egyre inkább a helyi devizát használják a határokon átnyúló tranzakcióikhoz.

A SWIFT adatai szerint 2023 decemberében a kínai jüan a globális fizetéseket tekintve, 4,14%-os részesedéssel továbbra is a negyedik legaktívabb devizának számított. A jüan felértékelődését a Kína és a  kereskedelmi partnerei központi bankjai közötti stratégiai devizaswap-megállapodások idézték elő. Ezekre a globális monetáris változásokra reagálva a magyar vállalatok elkezdték elemezni és kihasználni a jüanban történő utalások előnyeit. Bár a jüan nemzetközivé válása jól látható tendencia, fontos, hogy óvakodjunk azoktól a várakozásoktól, amelyek szerint a jüan a közeljövőben képes lesz letaszítani a dollárt a trónról. Az iBanFirst elemzői szerint évtizedekbe is telhet, mire a jüan fel tudja venni a versenyt a dollárral.

„A változó geopolitikai és gazdasági környezet ellenére a magyar vállalkozások figyelemre méltó rugalmasságról, gyorsaságról és innovációs készségről tettek tanúbizonyságot, valamint ügyesen fordították az utukba kerülő akadályokat növekedési lehetőségekké. Az, hogy a magyar cégek a világ színterét beárnyékoló geopolitikai feszültségek ellenére is hogyan alkalmazkodtak a nehézségekhez,  rávilágít a gazdaság pozitív dinamikájára. Az iBanFirst mindvégig kitartóan támogatja a helyi importtal és exporttal foglalkozó vállalkozásokat a regionális és nemzetközi jelenlétük bővítésére irányuló terveikben. A globális piacokhoz való egyszerűsített hozzáférés biztosításával és a hatékony, határokon átnyúló tranzakciók megkönnyítésével új üzleti lehetőségeket nyitottunk meg a cégek számára, továbbá megerősítettük a gyorsan változó globális környezetben való működésüket”, nyilatkozta Henrik Gergelyaz iBanFirst Magyarországért felelős értékesítési igazgatója.

Henrik Gergely

A 10 európai országban (Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Románia, Bulgária, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság) működő 13 irodával rendelkező iBanFirst havi tranzakciós forgalma 1,5 milliárd euró. A fintech vállalat már az ötödik egymást követő évben szerepel az „FT1000”, a Financial Times leggyorsabban növekvő európai vállalatokat rangsoroló listáján.

https://ibanfirst.com/

- bdpst24.hu

Check Also

Már az utolsó simításokat végzik az ország legnagyobb kulturális rendezvényéhez

‌ Már csak két nap és ismét itt a nyár legjobban várt programja, hazánk legnagyobb …