Otthon nélkül nincs pszichés egészség – mit árul el rólunk a hely, ahol élünk?

Nagyot fordult velünk néhány éve a világ, amikor a járványintézkedések miatt huzamosabb időre vissza kellett vonulnunk otthonunkba, a távoli munkavégzés terjedésének köszönhetően pedig mára szinte minden lakásban megjelentek a dolgozó sarkok és egyre több okosmegoldás is növeli komfortérzetünket. Hiába töltünk azonban sok időt a biztonságot jelentő falak között, az ritkán tudatosul bennünk, hogy valójában milyen szoros, megbonthatatlan egységet alkotunk az otthonunkkal, mely az alapvető funkciókon kívül, mint az étkezés vagy az alvás, testi-lelki egészségünk egyik legfontosabb védőbástyája. Milyen családi dinamikáról árulkodik, ha nincs közös étkezőasztal a házban és milyen pszichés folyamatok játszódnak le egy betörés után? A témát Hunya Csilla otthonpszichológus segít körbejárni – igen, a közvetlen életterünk olyan jelentős hatással van a mentális egészségünkre, hogy ezzel külön terápiás terület foglalkozik.

Budapest, 2024. február 19. – Látszólag nincs túlzott jelentősége annak, ha átfestünk egy falat a hálószobában vagy meglepjük a családot egy új bútordarabbal, pedig a tudomány ma már elfogadott tényként kezeli, hogy az otthonunk a pszichés struktúránk szerves része, mellyel folytonos kölcsönhatásban állunk és közben alakítjuk is egymást. A lakásunk, házunk falai nem pusztán passzív hátteret jelentenek számunkra, az alapvető fizikai szükségleteink kiszolgálásán kívül lelki funkciókat is ellátnak. „Otthon nélkül az ember nem létezhet, mindenkinek szüksége van olyan térre, ahová elvonulhat, pihenhet, ami biztos menedéket nyújt, bármilyen is a helyzet odakint. Ez éppúgy igaz a japán lakókapszulában élőkre, mint a kis garzonban albérletező budapesti fiatalra vagy a tanyájáról gondoskodó nagycsaládra. Bizonyos funkciókról akár hajlandóak is vagyunk lemondani, de erről nem” – szögezi le Hunya Csilla otthonpszichológus.

A veszteség és a változás is tükröződik az életterünkben 

Az otthonunk talán legfontosabb szerepe, hogy biztonságot nyújt számunkra, de hasonlóan lényeges tényező, hogy a személyes életterünkben nem kell megfelelnünk másoknak, lehetünk sebezhetőek, betegeskedhetünk, szabadon megélhetjük az intim pillanatokat. Ezen kívül az egyes életszakaszaink közötti folytonossághoz is hozzájárul, sőt, a jelenlegi identitásunkat is alakítja. „A nagyszülőktől örökölt bútorok, régi vagy éppen fontos eseményeket megörökítő fotók, emlékek egyfajta keretet adnak a létezésünknek, megerősítik bennünk azt az érzést, hogy tartozunk valahová, vannak gyökereink” – hívja fel a figyelmet a pszichológus szakember. Ebben a rendszerben minden helyiséghez bizonyos funkciók és bejáratott rutinok kapcsolódnak: a hálószoba jelenti az otthon középpontját, aminek háborítatlan menedéket kell nyújtania, míg a nagyszoba és az étkező egyfajta szociális térként szolgál. Ebből adódóan a lakásból hiányzó közös ebédlőasztal beszűkült kommunikációról árulkodhat, amit szintén érdemes lehet orvosolni, hogy javuljon a család működésének dinamikája.

Az életterünk berendezésével így közvetlenül is hatással lehetünk napi rutinjainkra: ha szeretnénk elkezdeni rendszeresen jógázni, érdemes ehhez kialakítani egy dedikált teret jógaszőnyeggel és eszközökkel – ez segíthet abban, hogy az elhatározásból szokás legyen. Az új életszakaszok, kezdődő nagy szerelmek gyakori kísérője a vibráló, életteli színek megjelenése a lakásban, de az is elgondolkodtató, ha az addig makulátlan tisztaságban tartott szobákban eluralkodik a káosz. „Fontos jelzés lehet az is, ha az otthonunk nem követi le az életünkbe érkező új helyzeteket. Például, ha egy gyermek születése után görcsösen ragaszkodunk a korábban kialakított terekhez, az árulkodó lehet, de sokszor előfordul, hogy egy szerettünk elvesztése után heteken, hónapokon vagy akár éveken át megőrizzük tárgyaikat, pontosan úgy, ahogy hátrahagyták őket. Ilyenkor biztosan tudhatjuk, hogy a változást még nem sikerült feldolgozni és a gyászfolyamat sem zárult le” – mondja Hunya Csilla.

Amikor sérül az otthon biztonsága, mi is sebezhetővé válunk

Éppen ezért okoz óriási lelki sérüléseket, ha a biztonságosnak gondolt otthonunk falai között ér minket baj vagy ha valamilyen váratlan esemény miatt kell nélkülöznünk a fontos napi rutinokhoz kapcsolódó tereket. Jól és gyakran kutatott területe például az otthonpszichológiának a betöréseket követő pszichés reakciók vizsgálata. Ilyen esetekben gyakran tapasztalhatók a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) jelei, alvászavarokkal, emlékbetörésekkel, akár depresszióval kísérve. Egy csőtörést követően víz alá került konyha szerepzavart okozhat egy családanyánál, aki hirtelen nem tudja ellátni feladatait és gondoskodni a szeretteiről, míg ha egy tűzeset vagy áradás miatt szinte megsemmisülnek kedvenc tárgyaink és emlékeink, akkor valódi gyászfolyamat indul el, amit nagyon nehéz feldolgozni. A Generali Biztosító adatai szerint ma már a természeti események okozzák a legtöbb kárt otthonainkban: tavaly közel 40 000 bejelentés érkezett hazánkban a pusztító viharok miatt, de a villámcsapások és felhőszakadások is rendszeresen rongálják az ingatlanokat.

„2023-as kutatásunk szerint a teljes lakásállományt tekintve 75%-os arányban biztosítottak a magyar otthonok, ami arra enged következtetni, hogy hazánkban is a házunk, az ingatlanunk kiemelten fontos szerepet tölt be a mindennapokban, amire igyekszünk vigyázni is. Lényeges dolog azonban tudni, hogy továbbra is jelentős probléma az alulbiztosítottság, amelynek következményeként a kifizetett kárösszeg nem fedezi olyan mértékben a javítás vagy az újjáépítés költségeit, mintha megfelelő biztosítási összegű lett volna a lakásbiztosítási szerződés – ezért érdemes személyre szabni és folyamatosan aktualizálni a meglévő szerződéseinket. A gyors, megnyugtató és szakszerű segítség nagyban képes enyhíteni az otthonukat ért károkkal kapcsolatos sokkot is. Az online bejelentés, videós kárrendezés, real time kifizetés vagy éppen a 0-24-ben elérhető szakiparos-ajánlás folyamatos fejlesztésével igyekszünk ebben hatékonyan támogatni őket, hogy könnyítsünk a nehéz helyzeten” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító Zrt. kárrendezési igazgatója

- bdpst24.hu

Check Also

V4 szobrásztalálkozóval jön a 29. Ceredi Kortárs Nemzetközi Művésztelep és ArtPiknik

Az ArtColony Cered idén augusztusban is megrendezi a Ceredi Kortárs Nemzetközi Művésztelepet, melyet augusztus 10-én …