A FÁK SZIVACSVÁROSA

A növények, de elsősorban a fák a városok légkondicionáló rendszerei. Árnyékolnak, hűtenek, párásítanak, segítik a nyári hőséget elviselhetővé tenni a városban lakó élőlények számára. Sajnos az újonnan telepített fák egyre kisebb százaléka éri meg a felnőtt kort, megbetegszenek és elveszítjük őket. Az éghajlatváltozás növényekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai mellett a fapusztulás fő oka a városi talajok állapota, szerkezete, köztük a burkolt területek alatti tömörödöttség, a folyamatos nyomásterhelés és a gyökerek fejlődésére rendelkezésre álló egyre kisebb szabad tér.

Ahhoz, hogy a facsemeték koros fává fejlődjenek, a gyökereknek elsősorban levegőre, vízre és tápanyagra, valamint a növekedéshez elegendő helyre van szükségük. A városi szűk utcákban a föld felett nincs elegendő hely a fa koronája számára, és ugyanígy kevés a hely a burkolt területek alatt a gyökerek számára is.

Mödling (Ausztria) – 2019

Az osztrák Szivacsváros Munkacsoport szakértői a „Stockholmi faültetési rendszer” alapján kidolgozták a „Szivacsváros” („Sponge City for Trees”) elvét. Ennek lényege, hogy a burkolt felületek alatt a fiatal fák számára kitágítják a gyökérteret anélkül, hogy az aljzatot tömörítenék, de mégis biztosítják a rendszer teherbírását. Az utak és terek alatt a forgalmi terhelést bíró, kővel kitöltött teherhordó vázrendszer jön létre, amelynek üregei a levegő és a csapadékvíz számára is rendelkezésre állnak. A kövek között olyan tér keletkezik, amelyben a gyökerek növekedhetnek. A kő, mint töltőanyag lehet gránit vagy dolomit, de további kutatások szükségesek ahhoz, hogy ezen anyagokon kívül még melyek használhatóak e célra. A lényeg, hogy egyszemcsés keverék jöjjön létre, azonos, általában 100-150 mm-es szemcsemérettel. A kövek közötti térnek köszönhetően a rendszer üreges marad, és vízvisszatartó térként szolgál. A durva pórusokat iszap-szubsztrátum tölti ki, ami finom homok és durva iszap keverékéből áll. A rendszer fontos része még a komposzt és a bioszén, mint a mikroorganizmusok élőhelye és a tápanyagellátás alapja, amit bemosnak a kövek közé.

Graz (Ausztria) – 2018

A közlekedési felület burkolata és az alépítmény közötti szellőző és elosztó réteg döntő fontosságú a rendszer működése szempontjából. Itt megy végbe a talajok számára létfontosságú légköri levegővel való csere. A víz víznyelőkön keresztül jut a felszín alá, az elosztást szivárgó csövek végzik, amelyek a távolabbi fákhoz is elvezetik a vizet. A talaj egészségéhez szükséges levegőcsere is ezzel a technikával valósul meg. A rendszerbe a tetőterületek vizét is bevezetik, és kiegészítik más csapadékvíz kezelő megoldásokkal, például esőkertekkel. Minél nagyobb területen jön létre összefüggő vízkezelő rendszer, annál jobban betölti szerepét a „szivacsváros”, mely a növények, köztük a fák gyökereit levegővel, vízzel és tápanyagokkal látja el.

Lanzerkichen (Auszria) – 2022

Ausztriában, Németországban és már Magyarországon is több projektet valósítottak meg a „szivacsváros” elv alapján. Minden új projekttel növekszik a gyakorlati tapasztalatokból származó adatok mennyisége, ami fontos a szakmai továbbfejlődés szempontjából.

forrás: www.schwammstadt.at