Magyar találmányok nélkül ma a zene sem lenne ennyire gazdag

Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét a zene világnapjává nyilvánította. Ennek apropóján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) összegyűjtött néhány olyan magyar innovációt – hanglemez, fuvola, zongoraújítás, Twoba –, amely izgalmas újításnak számított vagy számít még a mai napig is. 

Mi, magyarok nemcsak világhírű zeneszerzőket (pl. Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Ligeti György), előadókat (pl. Szabó Gábor, Tommy Vig, Lukács Gyöngyi) adtunk a világnak, hanem számtalan olyan találmányt is, amelyek a zenei művek megalkotása vagy éppen a zenehallgatás terén jelentettek újítást.

Talán az egyik legjelentősebb, magyarokhoz köthető zenei találmány a mikrobarázdás hanglemez, amelyet az Egyesült Államokba emigrált, a színes tévét is feltaláló mérnök, Goldmark Péter Károly fejlesztett ki és szabadalmaztatott 1960-ban. A hazánkban tévesen bakelitlemeznek hívott hanghordozó ugyan a CD megjelenésével jelentősen veszített népszerűségéből, az utóbbi években újra reneszánszát éli a lemezkiadás és -gyűjtés ezen ága.

Szintén komoly, nemzetközi elismerés övezi Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő 2022-ben szabadalmaztatott innovációját, a Twobát. A tubán – méreténél és súlyánál fogva – korábban csak ülve lehetett játszani, a magyar innováció, vagyis egy új billentyűrendszer segítségével azonban ez a kötöttség már a múlté. A hangszerhez mindössze egy új alkatrész szükséges, amely a klasszikus modellekre is percek alatt rászerelhető. 

Szintén a világsiker küszöbén áll Lakat Zoltán fuvolaművész-zenepedagógus és Horváth Tamás gépészmérnök 2019-ben szabadalmaztatott találmánya, a Ceflute. Ez egy olyan fuvolafej (hangolódugó), amely kiteljesedett hangot, tiszta hangközöket és tág dinamikai skálát nyújt, ráadásul gyorsabbá teszi a megszólalást, a regiszterváltást pedig könnyebbé. 

A magyar feltalálók azonban a múltban is egészen leleményes szerkezeteket alkottak (és óvtak iparjogvédelmi eszközökkel). Sterneck Zsigmond zenetanár 1897-ben kapott szabadalmat arra a készülékére, amely segített a hegedűt helyesen és könnyebben tartani. Egy évvel később Thék Endre gyáros zongoraújításra kapott oltalmat: elgondolása szerint a súlycsökkentés, valamint a jobb hangzás érdekében a fémalkatrészeket (pl. a húrokat is) alumíniumra, alumíniumöntvényre érdemes cserélni. Bohák Lajos 1929-es szabadalma a cimbalmok gyors elhangolódását és az emiatt bekövetkező deformálódásokat orvosolta. A cimbalom esetében érdemes megemlíteni Schunda Vencel József nevét is, aki az 1800-as évek második felében tökéletesítette ezt a hangszert és ehhez kapcsolódóan több szabadalma is volt.

Egy igen szellemes zenei találmány pedig Lengyel András szőlőkezelő nevéhez fűződik, akik 1930-ban egyszemélyes zenekart segítő eszközre kapott szabadalmat. Az ülő helyzetben használható találmány „a játszó személy szájához illesztett és alkalmas szervekkel a fülekre erősített sípból, továbbá a játszó személy két keze által kezelt hegedűből, valamint a játszó személy egyik lábával működtetett harmonikaszerű hangerősítő kíséretből, végül a játszó személy másik lába révén működtetett dobból és esetleg cintányérból” állt.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …