Hogyan szerezhetjük vissza a cafeteria juttatásokat évközi munkaviszony megszűnés esetén?

  • Ne mondjunk le munkáltatóként a SZÉP-kártyára feltöltött pénzről 

Sok munkáltatóban felmerülhet a kérdés, hogy mi történik a Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP-kártya) egész évre feltöltött pénzzel abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg. Mit tehet a  munkáltató annak érdekében, hogy visszakapja azt az összeget, amiért a munkavállaló már nem dolgozik meg?

Az úgynevezett béren kívüli juttatások – amelynek kategóriájába tartozik a SZÉP-kártya is – népszerűvé váltak a munkáltatók körében, mivel a kedvezőbb adózási szabályokon túl, hatásos eszköze lehet a munkavállalók megnyerésének, illetve megtartásának is. Kockázatos lehet ugyanakkor, ha a munkáltató az év elején – vagy az év bármely pontján – egy összegben teljesíti cafeteria kifizetéseit, hiszen az érintett munkavállalók munkaviszonya év közben is megszűnhet.

Főszabály szerint a teljes összeg csak abban az esetben jár a munkavállalónak, ha munkaviszonya az év egészében fennáll. Amennyiben azonban csak az év egy részében, akkor az összeget a munkaviszonyban töltött napok számával megfelelően arányosítani kell. 

Az alábbiakban dr. Horváth Lili, act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője néhány megoldási javaslatot tesz arra az esetre, ha a munkáltató az időarányosan nem járó béren kívüli juttatást szeretné visszakövetelni munkavállalóitól.  

A munkabérből történő levonás

Kézenfekvő megoldás lenne a munkaviszony lezárásakor történő elszámolásnál levonni a már nem járó összeget a munkavállalótóé, azonban a munkáltató csak a törvényben meghatározott esetekben vonhat le a munkabérből. Ezen esetek egyike a munkavállaló hozzájárulásával történő levonás. A levonáshoz szükségünk van a munkavállaló kifejezett, egyértelmű és félreérthetetlen nyilatkozatára. A nyilatkozat megfogalmazásnál érdemes nagyon körültekintően eljárnunk, nehogy jogvita esetén kétségbevonható legyen a tartalma, illetve a munkavállaló szándéka. A levonásnál figyelnünk kell arra, hogy legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, a jelenlegi szabályozás szerint 60.000 forintig van lehetőségünk a munkabérből történő levonásra.

A munkáltatói szabályzat

Ha az előbbi megoldás ügyviteli nehézségekbe ütközne, például a munkavállalók nagy létszáma miatt, akkor tanácsos létrehozni egy, a cafeteria juttatásokra vonatkozó belső szabályzatot is (e szabályzat létrehozása a munkavállalói hozzájáruló nyilatkozat esetén is szükséges lehet). Ebben a dokumentumban rendelkezhet arról a munkáltató, hogy hogyan köteles eljárni a munkavállaló abban az esetben, ha évközben szűnik meg munkaviszonya. 

Célszerű kikötni, hogy a béren kívüli jutatásokkal az utolsó munkában töltött napon el kell számolnia a munkavállalónak. A munkavállalót nem illeti meg az az összeg, amit az időarányosan járó juttatás összegén felül rendelt neki kifizetésre a munkáltató, és ennélfogva  visszafizetési kötelezettség terheli. A munkáltatói szabályzatban rögzíteni kell, hogy ebben az esetben utolsó kifizetett munkabérből levonhatja a munkáltató a különbözetet, vagy amennyiben erre nincs lehetőség a munkavállalónak fizetési kötelezettsége keletkezik (a fizetés lehetséges módjait szintén érdemes belefoglalnunk a szabályzatba). Fontos figyelni arra, hogy a munkáltatói szabályzat a munkaszerződés részévé váljon. 

A munkáltatói fizetési felszólítás

Amennyiben a munkáltató nem rendelkezik sem a munkavállaló hozzájárulásával, sem pedig a munkáltatói szabályzattal, akkor a követelés másik lehetséges érvényesítési módja az írásbeli munkáltatói fizetési felszólítás, melynek segítségével a teljes-munkaidős kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó összegig, vagyis 2023-ban 696.000 forintig érvényesíthető a fizetési igény. Ez a módszer azért hatékony, mert amennyiben a munkavállaló 30 napon belül nem támadja meg bíróságon a felszólítást, lehetőség van a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes járásbíróságtól végrehajtási záradékot kérni, mellyel az okirat közvetlenül végrehajthatóvá válik. Fontos, hogy a fizetési felszólítás mindenképpen tartalmazza a jogorvoslati lehetőségekről történő kioktatást is, mert ennek elmaradása esetén a munkavállaló fél évig fordulhat a bírósághoz a korábban említett 30 nap helyett. 

Az időarányos kifizetés

Egyszerűbb és nagy valószínűséggel, kevesebb nézeteltéréssel járó megoldás lehet, ha a béren kívüli juttatásokat eleve időarányosan teljesíti a munkáltató a munkavállaló részére. Ebben az esetben nem kell a visszatérítési megoldásokon gondolkodnunk, hiszen a munkavállaló minden hónapban csak arányos részét kapja meg juttatásának. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben is szükséges munkáltatói szabályzatban részleteznünk a cafeteria juttatáshoz kapcsolódó előírásokat. 

Összefoglalás 

A fentiekből láthatjuk, hogy a legjobb megoldás az, ha időarányosan teljesítjük a béren kívüli juttatások kifizetését, azonban egy megfelelő munkáltatói szabályzat, illetve a munkavállaló levonáshoz való hozzájárulási nyilatkozata szintén hatásos eszköze lehet a követelés érvényesítésének, zárta szavait dr. Horváth Lili, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …