A MAGYAROK FOGÉKONYAK A LEGKEVÉSBÉ AZ EGÉSZSÉGÜGYI REKLÁMOKRA KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN

  • A dentsu három év után újra elkészítette a régió egészségügyi helyzetéről szóló átfogó tanulmányát

A dentsu globális kreatív-, marketing- és médiaügynökségi hálózat a napokban közzétette átfogó kelet-közép-európai tanulmányát a régió egészségügyi helyzetéről. Az elemzés szerint az érintett országokban jelentősen megnőtt a vény nélkül kapható gyógyszerek iránti igény a pandémia előtti időszakhoz képest, miközben a növekvő költségérzékenység miatt a fogyasztók egy része a márkázatlan termékek felé fordult.

A tanulmányban vizsgált 9 országból (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) származó adatok szerint 2019 óta jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát. A költségérzékeny, minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma 8 százalékkal emelkedett. A kizárólag orvos által felírt gyógyszereket használók létszáma nem változott, ugyanakkor a csupán vény nélkül kapható gyógyszereket vásárlók csoportja 7,5 százalékkal bővült. A csakis természetes alapú gyógyhatású készítményekben bízók száma 13 százalékkal csökkent a pandémia kirobbanása óta, és a megelőző céllal gyógyszert fogyasztók létszáma is visszaesett 8 százalékkal.

Az elemzés a vizsgált országok tekintetében egyenként is vizsgálja az egyes gyógyszercsoportok iránti attitűdöket, bemutatja az egészséggel kapcsolatos kiadások következő években várható változását, az egészségügyi reklámok iránti affinitást, és részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is (online gyógyszertárak, távgyógyászat, okos egészségügyi eszközök és alkalmazások, stb.). Emellett a régió országait érintően számos releváns egészségügyi vonatkozású statisztikát (jóléti adatok, kockázatok) is összegez.

A magyar lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai nagyjából belesimulnak a régiós átlagba, ugyanakkor a tanulmány számos más területen komoly eltéréseket mutatott ki. Néhány példa ezek közül:

  • A magyarok a legkevésbé fogékonyak az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt.
  • Jelenleg a magyar lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik valamilyen okos egészségügyi eszközzel, napi szinten pedig csupán 3-4 százalékuk használja azokat. Három éven belül ez az arány várhatóan eléri majd a 36 százalékot, miközben a cseheknek 46, a lengyeleknek pedig 44 százaléka fog ilyen eszközzel rendelkezni.
  • A magyaroknak mindössze 26 százaléka beszélget rendszeresen szeretteivel egészségi és gyógyászati témákról, miközben az erre legnyitottabbnak a szlovének (60%) és a horvátok (56%) bizonyultak.
  • Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy kevesebb mint fele akkora az antibiotikumok fogyasztása Magyarországon, mint az ebben legaktívabb Romániában és Bulgáriában.

Az egészség az új vagyon

Noha az egészségügyi kiadások a régió országaiban továbbra is jelentős elmaradást mutatnak a nyugat-európai szinttől, a több szabadidő és a fokozatosan bővülő pénzügyi források az évtized végére ezen országokban is felértékeli az egészség szerepét a mindennapi életben. 

A tanulmány egyik fontos konklúziója, hogy a márkáknak ebben a helyzetben fokozottan célszerű egészségközpontú megközelítést alkalmaznia. Legyen szó a fogyasztók számára releváns fizikai vagy lelki egészségügyi előnyöket nyújtó termékek vagy szolgáltatások kínálatáról, vagy akár az alkalmazottak egészségét pozitívan befolyásoló rendszerek kialakításáról.

A dentsu „CEE State of Health” címet viselő teljes tanulmánya az alábbi linken érhető el: https://www.dentsu.com/hu/hu/reports/state_of_health_in_cee_pdf

https://www.dentsu.com/hu/hu

https://www.dentsu.com/

https://www.group.dentsu.com/en/

- bdpst24.hu

Check Also

Új kiállítás és új műtárgy az Iparművészeti Múzeumban

A Múzeumok Éjszakájára több éve új kiállítással készül az Iparművészeti Múzeum, az idei évre a …