970-ben együtt vonultak hadba Bizánc ellen a magyarok és a vikingek

Európa a VIII. és IX. században a tenger felől érkező vikingektől, majd a X. században a keletről betörő magyaroktól rettegett. Nyugaton nem, de keleten számos alkalommal keresztezték a skandináv harcosok őseink útját. A Szent István-kard északi származású, míg Svédországban magyar íjakat találtak a régészek. A National Geographic új, „Vikingek: A dicsőségtől a bukásig” című sorozata október 2-án mutatkozik be Magyarországon, ennek apropóján Katona Csete, a Debreceni Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója foglalta össze a két nép találkozásinak történetét.

A nyugat-európai történetírásban megörökített viking szó valójában nem egy népcsoportot, hanem egy foglalkozást fed: a jelentése „tengeri rabló”. Keleten a Skandináviából érkező harcosokra és kereskedőkre ruszként, majd később varégként azaz „testőrként” hivatkoztak. Ők játszottak meghatározó szerepet a híres Kijevi Rusz megalapításában is és ők azok, akik több szálon is kapcsolódnak a magyar történelemhez.

Az első találkozások

Az északiak már a honfoglalást megelőzően kapcsolatba kerültek az akkor még (fél-)nomád életet élő magyar törzsekkel. A IX. század közepén az Etelközben tartózkodó őseink egy perzsa történetíró szerint portyákkal zaklatták a Kijev körül letelepedő szlávokat és a ruszokat, majd a tőlük szerzett foglyaikat eladták a bizánciaknak. A két nép azonban volt, hogy már ekkor együttműködött. 860-ban a magyarok – valamilyen ismeretlen oknál fogva – zavartalanul engedték át a Konstantinápoly megtámadására induló több ezer fős rusz flottát, mely az etelközi szállásterületen keresztülfolyó Dnyeperen haladt dél felé.

Közös hadjárat Bizánc ellen

A XI. század végén és a X. században legalább negyvenhét hadjáratot indítottak a magyar seregek Európa különböző országai felé, a történelemkönyvek ezt a kalandozások korának nevezik. A 970-es években egy Bizánc ellen vezetett hadjáratban a magyarok a ruszok szövetségeseiként vettek részt. A csaták mellett a két népcsoport kereskedelme is virágzott. Mind magyar, mind rusz kereskedők látogatták például a prágai, vagy az al-dunai Perejaszlavecben rendezett nemzetközi vásárt. A Kárpát-medencéből számos olyan, 10. századra keltezhető leletet ismerünk, melyek Skandinávia vagy a ruszok területéről terjedtek el: baltaalakú amulettek, kétélű viking kardok és bizonyos baltatípusok.

Viking gyökerű Szent István-kard Prágában és magyar íjak Svédországban

Különösen híres lelet a Prágában őrzött Szent István kard, melyet a dániai Jelling-dinasztia műhelyeiből elterjedő Mammen-stílusban díszítettek, vagy a Duna medréből előkotort hosszú lándzsa, melynek típusa és díszítése a svédországi Gotland szigetéről ismert példányokkal egyezik. Nehéz eldönteni, hogy egy-egy tárgytípus közvetlenül Skandináviából vagy közvetítőkön keresztül érkezett ide, mindenesetre a tárgyak, díszítőművészetek és mesterek áramlása kölcsönös volt. A korai magyarságra jellemző íjak, hozzátartozó kiegészítők, süvegcsúcsok és veretes tarsolyok megtalálhatóak Ukrajna, Oroszország és Svédország területein is. Utóbbiban, a terület legnagyobb központjának számító, a Mälaren-tó szigetén létesült Birka leletei között dominálnak meglepően nagy számban magyaros fegyverleletek és katonai felszerelések maradványai.

Szolgáltak viking testőrök a magyar királyi udvarban?

Népszerű elmélet, hogy Gézát skandináv származású testőrök védték. Uralmának vége felé, a 980-as években a nomád besenyők komolyan veszélyeztetni kezdték a ruszok dnyeperi vízi útját Konstantinápoly felé, a rusz harcosok ekkor kezdték Magyarországot használni útvonalként Kijev és Konstantinápoly között. Többen közülük elszegődtek a fejedelem mellé testőrnek. Idővel nagyobb tömegben érkezhettek Magyarországra, mert István már bizonyítottan jó kapcsolatokat ápolt a kijevi Vlagyimir fejedelemmel, akinek az udvarában magyar harcosok is szolgáltak.

A kijevi és a magyar udvar közötti „testőrcsere” mellett az északi eredetű kísérettagok egy másik hullámához tartozhattak azok a Bizáncban szolgáló varégok, akik István fiának, Imrének a bizánci menyasszonyával érkezhettek magyar földre. Imre herceget a hildesheimi évkönyvek dux Ruizorumnak, azaz a „ruszok vezérének” nevezik, így feltehetően ő lehetett a ruszokból álló királyi testőrség parancsnoka, mivel a hagyomány szerint a trónörökös parancsnokolt a segédnépeknek.

Ezekkel az elméletekkel párhuzamosan a történészek több magyar helyiségnevet is kapcsolatba hoznak a rusz és varég népelemekkel. Az Imre előtti szoros kapcsolatra azonban nincsenek egyértelmű bizonyítékok és északi katonák pogány temetkezései sem bukkannak fel a Kárpát-medencében. A National Geographic csatornán október 2-án, este tíz órakor bemutatkozó „Vikingek: A dicsőségtől a bukásig” című sorozatának is az a legfontosabb célkitűzése, hogy tűzre vesse a mítoszokat és őszintén mutassa be, hogyan változtatták meg Nyugat-Európát a VIII. és XII. század között ezek az északi harcosok. A magyar szálak nem jelennek meg az epizódokban, de megismerhetjük, hogy a katonai sikereik mellett hogyan jutottak el kelet felé egészen Konstantinápolyig és Üzbegisztánig, nyugati irányban pedig Izland és Grönland felfedezése után Észak-Amerikáig.

A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig című új dokumentumfilmsorozat Magyarországon 2022. október2-án, este tíz órakor, „Az út Lindisfarne-ig” című epizóddal indul a National Geographic csatornán. Az új részek minden héten vasárnap, este tíz órakor láthatóak.

A fotók forrása: @National Geographic

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …