11. Groteszk Triennálé | Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás

(július 13. – augusztus 28. – Műcsarnok)

A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal – először Budapesten – a Műcsarnok és azt követően a kaposvári Vaszary Képtár. 

A pályázatra 293 fő alkotó összesen 544 db alkotást adott be. A Műcsarnokban 95 szerző képzőművészeti munkákat, 5 művész videókat és animációs filmeket mutat be. 

A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere (mondhatnánk műfajt is) szintén részese e nagyszabású tárlatnak. A szinte végtelen számú megoldási lehetőségnek köszönhetően olyanná válhat a kiállítás, mint egy hatalmas szellemi piac – egy „brain bar” –, ahonnan kedvünkre válogathatunk nem csupán kedves művészeink munkáiból, de a megközelítések, lehetőségek, válaszokat közül is azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak. Hogyan közelítsünk a politika, az új eszmék, a politikailag korrekt vagy éppen az azt megszüntetni kívánó hétköznapi gondolatokhoz? Az alkotók válaszai, az általuk felsorakoztatott „megoldási lehetőségek”, a stiláris kötöttségek nélküli kitárulkozás minden kérdést és választ elfogadhatóvá tesz. Lelkünk rajta, mivel értünk egyet, mit fogadunk be és mi zavar meg minket. Ez a Groteszk szépsége. A műfajé, s egyben ezé a kiállításé is. (Sinkó István) 

 

„… szükségesnek találom leszögezni és egyértelművé tenni, hogy az esztétikai minőségek között a groteszk – a fenséges ellentéteképpen – a rút és a komikus terrénuma között helyezkedik el, és valójában semmi vicces nincs benne. Inkább kicsit riasztó, mint az egykor – volt fejedelmi és főúri udvarok >>szórakoztató iparosainak<< – a törpéknek, a púposoknak, a szellemi fogyatékosoknak és egyéb nyomorultaknak – a produkciói. A szigorú Füst Milán szerint eszközkészletét ezért az úgynevezett >>grand art<< fennkölt világába beemelni lehetetlen. (…) 

A művészetben a groteszk realizmusa persze arról is szól, hogy az alkotó farkasszemet tud-e nézni az ördöggel, felmutatva neki önnön próteuszi képét. Ezért mégiscsak tisztelettel kell szólnunk az e műfajban alkotó emberekről, akik a fent említett „szórakoztató-iparosokhoz” hasonlóan egyszerre tudnak sírni és nevetni. 

A Groteszk alkotói valami sajátos kettősséget – kétarcúságot mutatnak fel műveikben, s ezzel hökkentenek meg bennünket.” (Szemadám György) 

Képzőművész kiállítók: Antal Malvina | Árvay Zolta | Bács Emese | Bárány T. Rézia | BMZ (Baji Miklós Zoltán) | Büki Zsuzsanna Gyrus | Elek Ágnes | Farkas L. Zsuzsa | Farkas-Pap Éva | Fábry János | Fecsó Szilárd | Ferenczi Gábor | Formanek Zsuzsa | Gaudy Babette | Gábor Béres Éva | Ghyczy Csongor | Gyetkó Krisztina | HAász Ágnes | Hajgató Terézia | H. Szántay Marianna | Halász Géza | Hollai Krisztina | Homolya Gábor | Horinka Attila | Horváth Kata | Horváth Roland | Jakobi Anna Mária | Károly Sándor Áron | Kelemen Ilona Cikka | Kiss-Dér Adrienn | Klencsár Gábor | Koszta Zsófia | Kovács Péter Balázs | Kováts Albert | Kozma Péter | Kótai Tamás | Kőrösi Papp Kálmán | Kutasi Károly | Lak Róbert | Lantos Csenge | Lehel Endre | Lengyel Zsüliett | Lipkovics Péter | Lisányi Endre | Lous Stuijfzand | Lóránt János Demeter | Mana Bucur | Mátrai István | Mgr.art Király Zsuzsa | Móder Rezső | Muhari-Papp Sándor Balázs | M. Nagy Szilvia | M. Novák András | M. Östör Ágota | Nagy Gábor | Neuberger István | Nosek Nagyvári László | Ország László | Palásti Erzsébet | Pató Károly | Pál Csaba | Pusztafi Panna Pálma | P. Boros Ilona | Ráskai Szabolcs | Réti Ágnes | Rományi László | Rónai Gábor | Sándor Eszter | Schwarz Volker | Simon Zoltán | Soltis Miklós | Stamler Lajos | Szabó Kristóf KRISTOFLAB | Szarka Boglárka Katalin | Szentes Ottokár | Szentgyörgyi Erika | Szepesi Dóra Anna | Szepessy Ákos | Szerényi Gábor | Székács Zoltán | Széri-Varga Géza | Tamás Mária | Tari Gábor | Teodora Vlaicu | Tóth Ernő | Tóth József | Török Tamás | Vankó István | Varga Eszter | Varkoly László | Végh Lajos | Vidovits Iván | Wild-Zentai Mariann | Wolf Helén Sára | Zombori József  

Videók, animációs filmek: Gyenes Zsolt | Hegedűs 2 László | Tóth Xénia | Városi Gabriella | Végh Lajos  


Irodalmi alkotások: Albert Zsolt | Arnóti András | Bornemisza Rozi | Halász Géza | Klencsár Gábor | Parragi Eszter | Vass Tibor | Szerényi Gábor | Závorszky-Simon Márton 

A pályázat díjazott művészei: Farkas Zsuzsa grafikusművész | Fecsó Szilárd szobrászművész | Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész| Pató Károly grafikusművész | Szepesi Dóra Anna képzőművész 

A pályázat bíráló bizottságának tagjai: Kondor-Szilágyi Mária vezető kurátor | Sinkó István festőművész, író | Szemadám György festőművész, író | Szurcsik József képzőművész | Vörös András festőművész | Varga István író, szerkesztő  

Díjfelajánlók: Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Szakosztálya | Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata | Kapos ART Képző-és Iparművészeti Egyesület | Kaposvár MJV Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottsága | Dél-Dunántúli Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány  

A groteszk mi vagyunk 

A kifejezés – terminusként – 1500 tájt jelent meg: az olasz grotta (barlang) alapján képzett szóval illették a Néró császár római Domus Aureájában fölfedezett, szenzációszámba menő falfestményeket. A frissen megismert különös motivika hamarosan divatot csinált az egyházi és világi méltóságok palotáiban. A groteszk hatásokat a képzőművészet áramoltatta szét – írta Tarján Tamás. Lám, a történetiség ilyen fontos az emberiség számára. A származtatás, az előkép, az elődök megkutatása nélkül sem mű, sem műfaj nem létezhet. (Hát nem is.) Így aztán a groteszk elő- és utóélete magában hordja a meghatározottságát. Hiszen egy díszítményből vált azzá, amit ma ismerünk, azaz „…A groteszk komikus minőség, mely a lét torz, rút, szabályszerűtlen voltát ábrázolva, az analizálás eszközeivel e torzság, rútság okaira, következményeire keres választ.” Íme a definíció, ugyancsak Tarján Tamás tollából. A groteszk „képzőművészeti őstörténete” persze még régebbre nyúlik vissza, egészen a görög vázaképeken ábrázolt mimus-játékosokig. (Habár ki tudja, milyen valós céllal készült el a Willendorfi Vénusz?) Egyszóval a rút, a torz, a nyomorúságos alakok és jelenségek szépen, esztétikusan, azaz emberi léptékkel mért pontossággal való ábrázolása lehet épp a groteszk kifejezés egyik alapköve. Mert Ghirlandaio rút orrú nagypapája, aki az unokáját ölelgeti, vagy Lucas Cranach vénséges kéjsóvára, a fiatal lányt ciceréző öregember a legmagasabb festői technikával, minden céhbeli igényt kielégítően jelenik meg a nézők előtt. (Boscht már ne is emlegessük.) De ha a 19-20. század nagy groteszk alkotóira utalunk (Lautrec, Ensor, Dalí, Magritte vagy Nolde), ők önmaguk művészi irányát találták meg a groteszk helyzetek, alakok és formák ábrázolásában. Persze sok zavart okozhat a nézőnek az a tény, hogy a Leonardo óta ismert karikatúraszerű ábrázolás (torzképek, rajzok arcokról), majd maga a karikatúra milyen viszonyban van a groteszk ábrázolással. És egyáltalán, mi különbözteti meg egymástól a két műfajt? Ennek elemzésébe itt nem fogok bele, de érdekes meggondolni: mi az a hajszál, ami Daumier-t és Sajdik Ferencet, Réber Lászlót és Major Jánost elválasztja egymástól, és magától a groteszk műfajától? A modernizmus sok-sok új kifejezési lehetőséget adott az alkotók kezébe, s maga az elmúlt néhány évtized története, történelme, politikai és gondolkodásbeli változásai is nagyszerű gyúanyagot szolgáltattak a művészeknek. „A modernitás kulcsszava az irónia” – állítja Ken Wilber. Az irónia elnézőbb, a szatíra élesebb („Difficile est saturam non scribere”, azaz nehéz szatírát nem írni, mondta Juvenalis), a groteszk gonoszabb, leleplezőbb. Az idei Groteszk képzőművészeti pályázat anyaga talán minden eddiginél gazdagabb választékot kínál a műfajjal szívesen foglalkozók számára, hogy a fenti kérdéseket megválaszolhassák. A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere (mondhatnánk műfajt is) szintén részese e nagyszabású tárlatnak. A szinte végtelen számú megoldási lehetőségnek köszönhetően olyanná válhat a kiállítás, mint egy hatalmas szellemi piac – egy „brain bar” –, ahonnan kedvünkre válogathatunk nem csupán kedves művészeink munkáiból, de a megközelítések, lehetőségek, válaszokat közül is azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak. Hogyan közelítsünk a politika, az új eszmék, a politikailag korrekt vagy éppen az azt megszüntetni kívánó hétköznapi gondolatokhoz? Az alkotók válaszai, az általuk felsorakoztatott „megoldási lehetőségek”, a stiláris kötöttségek nélküli kitárulkozás minden kérdést és választ elfogadhatóvá tesz. Lelkünk rajta, mivel értünk egyet, mit fogadunk be és mi zavar meg minket. Ez a Groteszk szépsége. A műfajé, s egyben ezé a kiállításé is. 

Sinkó István

- bdpst24.hu

Check Also

Új kiállítás és új műtárgy az Iparművészeti Múzeumban

A Múzeumok Éjszakájára több éve új kiállítással készül az Iparművészeti Múzeum, az idei évre a …