11. Groteszk Triennálé | Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás

(július 13. – augusztus 28. – Műcsarnok)

A Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesület 11. alkalommal szervezi meg a Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Pályázat kapcsán létrejövő tárlatot, melynek helyszínei ez alkalommal – először Budapesten – a Műcsarnok és azt követően a kaposvári Vaszary Képtár. 

A pályázatra 293 fő alkotó összesen 544 db alkotást adott be. A Műcsarnokban 95 szerző képzőművészeti munkákat, 5 művész videókat és animációs filmeket mutat be. 

A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere (mondhatnánk műfajt is) szintén részese e nagyszabású tárlatnak. A szinte végtelen számú megoldási lehetőségnek köszönhetően olyanná válhat a kiállítás, mint egy hatalmas szellemi piac – egy „brain bar” –, ahonnan kedvünkre válogathatunk nem csupán kedves művészeink munkáiból, de a megközelítések, lehetőségek, válaszokat közül is azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak. Hogyan közelítsünk a politika, az új eszmék, a politikailag korrekt vagy éppen az azt megszüntetni kívánó hétköznapi gondolatokhoz? Az alkotók válaszai, az általuk felsorakoztatott „megoldási lehetőségek”, a stiláris kötöttségek nélküli kitárulkozás minden kérdést és választ elfogadhatóvá tesz. Lelkünk rajta, mivel értünk egyet, mit fogadunk be és mi zavar meg minket. Ez a Groteszk szépsége. A műfajé, s egyben ezé a kiállításé is. (Sinkó István) 

 

„… szükségesnek találom leszögezni és egyértelművé tenni, hogy az esztétikai minőségek között a groteszk – a fenséges ellentéteképpen – a rút és a komikus terrénuma között helyezkedik el, és valójában semmi vicces nincs benne. Inkább kicsit riasztó, mint az egykor – volt fejedelmi és főúri udvarok >>szórakoztató iparosainak<< – a törpéknek, a púposoknak, a szellemi fogyatékosoknak és egyéb nyomorultaknak – a produkciói. A szigorú Füst Milán szerint eszközkészletét ezért az úgynevezett >>grand art<< fennkölt világába beemelni lehetetlen. (…) 

A művészetben a groteszk realizmusa persze arról is szól, hogy az alkotó farkasszemet tud-e nézni az ördöggel, felmutatva neki önnön próteuszi képét. Ezért mégiscsak tisztelettel kell szólnunk az e műfajban alkotó emberekről, akik a fent említett „szórakoztató-iparosokhoz” hasonlóan egyszerre tudnak sírni és nevetni. 

A Groteszk alkotói valami sajátos kettősséget – kétarcúságot mutatnak fel műveikben, s ezzel hökkentenek meg bennünket.” (Szemadám György) 

Képzőművész kiállítók: Antal Malvina | Árvay Zolta | Bács Emese | Bárány T. Rézia | BMZ (Baji Miklós Zoltán) | Büki Zsuzsanna Gyrus | Elek Ágnes | Farkas L. Zsuzsa | Farkas-Pap Éva | Fábry János | Fecsó Szilárd | Ferenczi Gábor | Formanek Zsuzsa | Gaudy Babette | Gábor Béres Éva | Ghyczy Csongor | Gyetkó Krisztina | HAász Ágnes | Hajgató Terézia | H. Szántay Marianna | Halász Géza | Hollai Krisztina | Homolya Gábor | Horinka Attila | Horváth Kata | Horváth Roland | Jakobi Anna Mária | Károly Sándor Áron | Kelemen Ilona Cikka | Kiss-Dér Adrienn | Klencsár Gábor | Koszta Zsófia | Kovács Péter Balázs | Kováts Albert | Kozma Péter | Kótai Tamás | Kőrösi Papp Kálmán | Kutasi Károly | Lak Róbert | Lantos Csenge | Lehel Endre | Lengyel Zsüliett | Lipkovics Péter | Lisányi Endre | Lous Stuijfzand | Lóránt János Demeter | Mana Bucur | Mátrai István | Mgr.art Király Zsuzsa | Móder Rezső | Muhari-Papp Sándor Balázs | M. Nagy Szilvia | M. Novák András | M. Östör Ágota | Nagy Gábor | Neuberger István | Nosek Nagyvári László | Ország László | Palásti Erzsébet | Pató Károly | Pál Csaba | Pusztafi Panna Pálma | P. Boros Ilona | Ráskai Szabolcs | Réti Ágnes | Rományi László | Rónai Gábor | Sándor Eszter | Schwarz Volker | Simon Zoltán | Soltis Miklós | Stamler Lajos | Szabó Kristóf KRISTOFLAB | Szarka Boglárka Katalin | Szentes Ottokár | Szentgyörgyi Erika | Szepesi Dóra Anna | Szepessy Ákos | Szerényi Gábor | Székács Zoltán | Széri-Varga Géza | Tamás Mária | Tari Gábor | Teodora Vlaicu | Tóth Ernő | Tóth József | Török Tamás | Vankó István | Varga Eszter | Varkoly László | Végh Lajos | Vidovits Iván | Wild-Zentai Mariann | Wolf Helén Sára | Zombori József  

Videók, animációs filmek: Gyenes Zsolt | Hegedűs 2 László | Tóth Xénia | Városi Gabriella | Végh Lajos  


Irodalmi alkotások: Albert Zsolt | Arnóti András | Bornemisza Rozi | Halász Géza | Klencsár Gábor | Parragi Eszter | Vass Tibor | Szerényi Gábor | Závorszky-Simon Márton 

A pályázat díjazott művészei: Farkas Zsuzsa grafikusművész | Fecsó Szilárd szobrászművész | Muhari-Papp Sándor Balázs festőművész| Pató Károly grafikusművész | Szepesi Dóra Anna képzőművész 

A pályázat bíráló bizottságának tagjai: Kondor-Szilágyi Mária vezető kurátor | Sinkó István festőművész, író | Szemadám György festőművész, író | Szurcsik József képzőművész | Vörös András festőművész | Varga István író, szerkesztő  

Díjfelajánlók: Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Szakosztálya | Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata | Kapos ART Képző-és Iparművészeti Egyesület | Kaposvár MJV Köznevelési, Tudományos és Kulturális Bizottsága | Dél-Dunántúli Nemzetközi Művésztelepért Alapítvány  

A groteszk mi vagyunk 

A kifejezés – terminusként – 1500 tájt jelent meg: az olasz grotta (barlang) alapján képzett szóval illették a Néró császár római Domus Aureájában fölfedezett, szenzációszámba menő falfestményeket. A frissen megismert különös motivika hamarosan divatot csinált az egyházi és világi méltóságok palotáiban. A groteszk hatásokat a képzőművészet áramoltatta szét – írta Tarján Tamás. Lám, a történetiség ilyen fontos az emberiség számára. A származtatás, az előkép, az elődök megkutatása nélkül sem mű, sem műfaj nem létezhet. (Hát nem is.) Így aztán a groteszk elő- és utóélete magában hordja a meghatározottságát. Hiszen egy díszítményből vált azzá, amit ma ismerünk, azaz „…A groteszk komikus minőség, mely a lét torz, rút, szabályszerűtlen voltát ábrázolva, az analizálás eszközeivel e torzság, rútság okaira, következményeire keres választ.” Íme a definíció, ugyancsak Tarján Tamás tollából. A groteszk „képzőművészeti őstörténete” persze még régebbre nyúlik vissza, egészen a görög vázaképeken ábrázolt mimus-játékosokig. (Habár ki tudja, milyen valós céllal készült el a Willendorfi Vénusz?) Egyszóval a rút, a torz, a nyomorúságos alakok és jelenségek szépen, esztétikusan, azaz emberi léptékkel mért pontossággal való ábrázolása lehet épp a groteszk kifejezés egyik alapköve. Mert Ghirlandaio rút orrú nagypapája, aki az unokáját ölelgeti, vagy Lucas Cranach vénséges kéjsóvára, a fiatal lányt ciceréző öregember a legmagasabb festői technikával, minden céhbeli igényt kielégítően jelenik meg a nézők előtt. (Boscht már ne is emlegessük.) De ha a 19-20. század nagy groteszk alkotóira utalunk (Lautrec, Ensor, Dalí, Magritte vagy Nolde), ők önmaguk művészi irányát találták meg a groteszk helyzetek, alakok és formák ábrázolásában. Persze sok zavart okozhat a nézőnek az a tény, hogy a Leonardo óta ismert karikatúraszerű ábrázolás (torzképek, rajzok arcokról), majd maga a karikatúra milyen viszonyban van a groteszk ábrázolással. És egyáltalán, mi különbözteti meg egymástól a két műfajt? Ennek elemzésébe itt nem fogok bele, de érdekes meggondolni: mi az a hajszál, ami Daumier-t és Sajdik Ferencet, Réber Lászlót és Major Jánost elválasztja egymástól, és magától a groteszk műfajától? A modernizmus sok-sok új kifejezési lehetőséget adott az alkotók kezébe, s maga az elmúlt néhány évtized története, történelme, politikai és gondolkodásbeli változásai is nagyszerű gyúanyagot szolgáltattak a művészeknek. „A modernitás kulcsszava az irónia” – állítja Ken Wilber. Az irónia elnézőbb, a szatíra élesebb („Difficile est saturam non scribere”, azaz nehéz szatírát nem írni, mondta Juvenalis), a groteszk gonoszabb, leleplezőbb. Az idei Groteszk képzőművészeti pályázat anyaga talán minden eddiginél gazdagabb választékot kínál a műfajjal szívesen foglalkozók számára, hogy a fenti kérdéseket megválaszolhassák. A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere (mondhatnánk műfajt is) szintén részese e nagyszabású tárlatnak. A szinte végtelen számú megoldási lehetőségnek köszönhetően olyanná válhat a kiállítás, mint egy hatalmas szellemi piac – egy „brain bar” –, ahonnan kedvünkre válogathatunk nem csupán kedves művészeink munkáiból, de a megközelítések, lehetőségek, válaszokat közül is azokra a kérdésekre, amelyek foglalkoztatnak. Hogyan közelítsünk a politika, az új eszmék, a politikailag korrekt vagy éppen az azt megszüntetni kívánó hétköznapi gondolatokhoz? Az alkotók válaszai, az általuk felsorakoztatott „megoldási lehetőségek”, a stiláris kötöttségek nélküli kitárulkozás minden kérdést és választ elfogadhatóvá tesz. Lelkünk rajta, mivel értünk egyet, mit fogadunk be és mi zavar meg minket. Ez a Groteszk szépsége. A műfajé, s egyben ezé a kiállításé is. 

Sinkó István

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …