Minden idők legnagyobb sakkcsatája

  • Minden idők legnagyobb sakkcsatája
    • 50 éve, 1972. július 11-e és augusztus 31-e között zajlott minden idők legnagyobb figyelmet kiváltó sakkmérkőzése
  • 150 éve született a déli- sark felfedezője – De ki volt ő?
      • 150 éve a norvégiai Borge-ban megszületett Roald Engelbregt Gravning Amundsen, a Déli-sarkot elsőként elérő norvég sarkkutató, felfedező

Július 11. és augusztus 31. között: Minden idők legnagyobb sakkcsatája (1972)

Ötven éve, 1972. július 11. és augusztus 31. között az izlandi Reykjavikban zajlott minden idők legnagyobb figyelmet kiváltó sakkmérkőzése az amerikai Bobby Fischer és a szovjet Borisz Szpasszkij között a világbajnoki címért. A második világháború után szovjet hegemónia alakult ki a sakkban: valamennyi világbajnoki döntőt szovjet sakkozók vívták egymás ellen. A szovjetek számára a sakkban elért sikerek a kommunista rendszer felsőbbrendűségét bizonyították. Emiatt volt különleges kihívás, hogy 1972-ben egy amerikai sakkozó, Bobby Fischer nyerte a sakkvilágbajnok jelöltek versenyét, és kihívhatta a világbajnok Borisz Szpasszkijt.

Július 16.: Roald Engelbregt Gravning Amundsen születése (1872)

Az Atlanti-, a Csendes-, és az Indiai-óceán által határolt kontinens volt az utolsó, amelyet felfedezett az emberiség. A többi földrésszel nincsen semmilyen kapcsolata, Dél-Amerika legdélebbi része fekszik legközelebb hozzá. A 14 millió km2-t kitevő kontinensen nem ritka a –70 foknál hidegebb hőmérséklet sem. Maga a Déli-sark az Antarktisz belsejében, 2800 méteres magasságban található.

Ptolemaiosz már az ókorban feltételezte, hogy a Föld gömbölyű alakú, az ókori tudósok is felvetették azt a tant, hogy akkor kell lennie délen egy olyan földrésznek, ami kiegyensúlyozza az északi féltekét, különben fejjel lefelé állna a Föld. A középkori földrajztudósok előtt ismert volt a rejtélyes déli föld gondolata, de nem ismerték még.

James Cook 1772-ben elérte a Déli-sarkkört, de a dermesztő hideg és a jégtáblák visszakozásra kényszerítették. Azt viszont megállapította, hogy a földrész nem függ össze a déli területtel. 1821-ben Bellinshausen hajózta először körbe a kontinenst. A következő évtizedekben a francia d’Urville felfedezte az Adelie-földet, James Clark Ross pedig a róla elnevezett hatalmas jeges területet és a Viktória-földet. Az Antarktisz azonban még mindig nem adta meg magát, bár a bátor felfedezők egyre közelebb hatoltak a szárazföld felé.

Amudsen negyedik gyermekként született 1872. július 16-án a norvégiai Borgéban. Apja tengeri kereskedő volt, így a hajózást a „vérével” szívta magába. Apja halála után édesanyja kérésére beiratkozott az orvosi egyetemre, de valójában 19 éves korában érte élete meghatározó élménye, amikor ott volt az 1889-ben grönlandi expedíciójáról hazatérő Fridtjof Nansent fogadó ünneplők között. Nansen öt társával együtt elsőként szelte át síléccel Grönlandot. Példaképe a Fram nevű hajóval később sikertelen, de a sarkkutatást értékes tapasztalatokkal gazdagító utazást tett az Északi-sark felfedezésére. Anyja halála után már senki nem fogta vissza sarkkutató törekvéseit.  

A XIX. század végén új lendületet vett a kutatás. Adrian Gerlache és csoportja, majd Borchgrevink voltak az elsők, akik átteleltek az Antarktiszon. 1901-ben Otto Nordenskjöld a Graham-föld keleti területeit kutatta. Ernest Shackleton 1908-ban nekivágott a nagy útnak, hogy elérje a Déli-sarkot, amelyet 156 km-re közelített meg. Teljesítménye azonban így is kimagasló, főleg, ha beleszámítjuk hegymászó eredményét is, hogy megmászta a 3794 m magas Erebust is.

1912-ben megkezdődött a verseny a Déli-sark meghódításáért Robert Scott és Amundsen között. Scott – aki korábban részt vett Shackleton egyik expedíciójában – pónilovakkal vágott neki a hosszú útnak, Amundsen – aki Gerlache expedíciójában is részt vett korábban – pedig kutyaszánnal. Amudsen a Fram fedélzetén érte el társaival a szárazföldet. 

A vontatás módja később sorsdöntő volt a felfedezők életében. Amundsen 1911. december 14-én érte el elsőként a Déli-sarkot, Scott 1912. január 17-én. Utóbbi végzetes hibát követett el, amikor a lovakra bízta a szánok húzását, mert azok elpusztultak a szélsőséges időjárásban, míg Amundsen szánhúzó kutyáinak meg sem kottyant az út. Scott és csapata lelkileg összetörve pillantotta meg a norvég zászlót a sarkon, a kimerültség, a csalódottság és az éhség – két résztvevő kivételével – végzett velük a visszaúton. 

Amudsen sikere anyagi haszonnal járt, amellyel sikeres hajózási üzletet épített fel. A felfedezést azonban nem hagyta abba. 1926. májusában a Norge nevű léghajón Amundsen, Ellsworth és az olasz Umberto Nobile a Spitzbergákról a sarkon keresztül Alaszkába repült. Ezzel azonban a második helyre szorult, mert két nappal korábban Richard Byrd elérte a pólust. 1928-ban pedig egy sarkvidéki mentőakció során repülőgépe valószínűleg lezuhant, és Amudsen holtteste soha nem került elő.

Az évfordulók összefoglalóit a Rubicon Intézet tudományos munkatársai állították össze.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …