Az utolsó magyar király koronázásáról készült két festmény az áprilisi Hónap kincse

  • A múzeum kamarakiállítással tiszteleg a száz éve, 1922. április 1-jén elhunyt IV. Károly előtt
Mindössze egy hónap alatt szervezték meg az utolsó magyar király, IV. Károly koronázását. A jeles eseményről már fénykép is készült, ám sokáig mégis a festmények színes reprodukcióit ismerték, amik elsőként az IIlustrirte Zeitung 1917. január 25-i számában jelentek meg dupla oldalakon. 2021 májusában egy aukción bukkant fel a két ábrázolás nagyméretű, kidolgozott olajfestmény-változata, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum az NKA miniszteri keretének támogatásával megvásárolt. A Hónap kincse kamarakiállításon való bemutatásukkal az intézmény a száz éve, 1922. április 1-jén elhunyt utolsó magyar király előtt tiszteleg. A kiállítás április 21-től egy hónapig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.
A múzeum kamarakiállítással tiszteleg a száz éve, 1922. április 1-jén elhunyt IV. Károly előtt.

Az év megkoronázása

Az első világháború harmadik évében, 1916. november 21-én elhunyt a leghosszabb ideig uralkodó magyar király, I. Ferenc József. Az új uralkodó, IV. Károly (1887–1922) már aznap levélben értesítette Tisza István miniszterelnököt a kormányzás átvételéről. A kormányzat közös akarata volt, hogy a koronázást minél előbb, még az 1916-os évben tartsák meg. Erre egyrészt – a háborús viszonyok között – az ország stabilitásának megőrzése miatt volt szükség, másrészt a parlament által elfogadott következő évi költségvetés miatt. A Koronázási Ünnepélyt Rendező Bizottság december 1-jén alakult meg, így mindössze egy hónap állt rendelkezésre a december 30-ra kitűzött ceremónia megszervezésére.

Míg a korábbi századokban a koronázásokról rajzok, metszetek és festmények születtek, Ferenc József 1867. évi koronázásakor a képzőművészeti alkotások mellett már készült néhány korai fényképfelvétel is. Az 1916. évi, utolsó királykoronázás idejére a fényképészet és nyomdatechnika fejlődése már lehetővé tette, hogy a sajtóban fényképes tudósítások jelenjenek meg az ünnepségről. Ugyanakkor a koronázás képzőművészeti megörökítésének jelentősége mégsem csökkent. Ennek egyik oka az volt, hogy a budavári Koronázó Főtemplom (Mátyás-templom) belső tere a sötét téli időszakban az ünnepség megzavarása nélkül nem tette lehetővé a beltéri felvételek készítését. Ezért a koronázás egyházi szertartásáról csak képzőművészeti ábrázolásokat ismerünk, és a sajtó is csak ezeket tudta közölni. A másik ok az, hogy az újságok szerkesztői a reális ábrázolást nyújtó fényképet nem érezték elég reprezentatívnak.

A kiállítást Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese nyitotta meg
Híresebb a fényképnél a festmény

Az említett német festő, Felix Schwormstädt (1870–1938) a lipcsei Illustrirte Zeitung kiküldött képi tudósítója volt a koronázáson, és mint az első világháborút végigrajzoló illusztrátor vált híressé. A lipcsei újság koronázási számának előkészítésében a magyar kormányszervek is aktívan részt vettek. A vezetők úgy vélték, hogy a külföldi propaganda és az idegenforgalom miatt fontos lenne az újság megjelenésének támogatása, így végül a belügy-, a kultusz- és a kereskedelemügyi minisztérium közösen adott szubvenciót a lapnak. A művész a helyszínen készített vázlatai, valamint az előre pontosan megtervezett helyszínrajzok alapján már otthoni műtermében, 1917-ben festette meg a koronázás és a koronázási lakoma ábrázolását.
A koronázási képen a Mátyás-templom vörös drapériákkal díszített szentélyében oldalról látjuk a koronázás pillanatát. A főoltár lépcsőjén térdelő IV. Károly fejére együtt helyezi a Szent Koronát Csernoch János esztergomi bíboros érsek és Tisza István miniszterelnök. Mögöttük, az oltár felé Várady L. Árpád kalocsai érsek és Széchényi Miklós nagyváradi püspök állnak.

A koronázási lakomát ábrázoló festményen a karzatról látjuk az U alakú asztalnál helyet foglaló királyi párt, akiknek jobbján az esztergomi és a kalocsai érsek, balján a pápai nuncius és nádorhelyettesként Tisza István miniszterelnök foglalnak helyet. Mögöttük, a két koronaőr közötti kis asztalkán a párnára helyezett Szent Korona látszik. Körülöttük az országos főméltóságok, a kormány tagjai, a kamarások, a palotahölgyek és az országgyűlés tagjai állnak.

Az asztalnál Radvánszky Antal szolgálja fel a 19 fogásból álló menüsor első elemét, a „Hódolati pecsenyét”. A továbbiakban az asztalra helyezett válogatott finomságok érintetlenül maradtak. Rövid pohárköszöntők – Éljen a haza! Éljen a király! – után a királyi pár rituálisan kezet mosott, majd elvonult, az ételeket pedig – akaratuk szerint – a fővárosi hadikórházak betegeinek szolgálták fel.

A festmények történetéről Gödölle Mátyás főosztályvezető, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-művészettörténész-szakmuzeológusa mesélt
Aukción bukkantak fel

A két festmény színes reprodukciói elsőként az IIlustrirte 1917. január 25-i számában jelentek meg dupla oldalakon. Ezek valószínűleg vízfestékkel készültek és a közelmúltig csak az újságban megjelent illusztrációikat ismertük. 2021 májusában a bécsi Dorotheum aukcióján bukkant fel a két ábrázolás nagyméretű, kidolgozott olajfestmény-változata. A Magyar Nemzeti Múzeum az NKA miniszteri keretének támogatásával sikeresen megvásárolta a festményeket, amelyek a 20. század eleji történeti festészet kiemelkedő darabjaiként a továbbiakban a Történelmi Képcsarnok gyűjteményét gazdagítják. A Múzeum kamarakiállításon való bemutatásukkal tiszteleg a száz éve (1922. április 1-jén) elhunyt utolsó magyar király előtt.

A kiállítás április 21-től egy hónapig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …