Konferencia a kommunizmus áldozatainak emléknapján

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett konferenciát február 25-én 9 és 17 óra között a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az immár negyedik éve megrendezett „Árvák, özvegyek, veszteségek, traumák – Családtörténetek a GULAG és a Vörös Csillag árnyékában” című egész napos programon történészek, családtörténet- és társadalomkutatók, valamint pszichológusok előadásában elevenedett meg az 1945 utáni történelem egyik tragikus eseménysorozata.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Az emléknap

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja a kommunizmus áldozatainak emléknapja néven is ismert. Megtartását az Országgyűlés 2000 júniusában rendelte el. A határozat értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben. Azért esett erre a napra a választás, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

„Személyes példáinkat és tapasztalatainkat illetően egyetlen feladatunk van: a folyamatos emlékeztetés, azért, hogy azok a tragédiák, amelyet a dédszüleinek, a nagyszüleink és a szüleink megéltek, a magyar történelem folyamán még egyszer ne fordulhassanak elő” – hangsúlyozta L. Simon László a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett szakmai konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban. A főigazgató elmondta, ezek az események is alátámasztják, hogy a történelemben előfordult katasztrófák megismétlődhetnek, a szabadság pedig nem magától értetődő, hanem minduntalan meg kell küzdenünk érte. Hozzátette: folyamatosan figyelnünk kell a hazánkra, a demokráciánkra, a szabadságunkra és az országunk szuverenitására a magunk eszközeivel.

Magyarok a Gulágokban

Miután Magyarországot elérte a front, 1944 őszétől-telétől sorra alakultak a hadifogoly-gyűjtőtáborok, amelyekben mintegy 600 ezer magyar állampolgárt tartottak fogva. A foglyokat folyamatosan bevagonírozták, majd a Szovjetunó különböző területeire szállították „málenkij robotra”, vagyis „egy kis munkára”. A szovjet táborokban dolgoztatott magyarok száma a becslések szerint közel 1 millióra tehető. A munkatáborok mindennapjai szigorú szabályok között zajlottak: hajnali ébresztő, órákon át tartó sorakozó és létszámellenőrzés, ételosztás, majd 12-14 óra kemény fizikai munka. Az étel mennyisége és minősége, a nehéz munka, valamint a borzasztó higiéniás viszonyok mind közrejátszottak abban, hogy a táborokban egymást érték a halálesetek. Az embertelen körülmények következtében megközelítőleg 300 ezer magyar veszíthette életét a Szovjetunióban. A foglyok hazahozatala 1947-ben kezdődhetett meg, és az 50-es évek közepéig tartott.

Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnöke
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

A konferencia programja

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, Pintér Jolán köszöntőjét követően az eseményt a Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, L. Simon László nyitotta meg.

Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnöke óriási mérföldkőnek nevezte, hogy február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapa alkalmából egy szabad országban emlékezhetünk, emlékeztethetünk, emlékezetünk segítségével pedig előhívhatjuk mindazt, ami józan ésszel felfoghatatlan, és minden részletében ütközik a tízparancsolattal.  Az alapítvány elnöke azonban kiemelte: hisz abban, hogy ezen a nemzetünket sújtó nehéz örökségen a megfelelő diskurzussal túllendülhetünk.

Ezt követően történészek, családtörténet- és társadalomkutatók, valamint pszichológusok előadásában elevenedett meg 1945 utáni történelmünk egyik tragikus eseménysorozata, a magyar lakosság szovjet kényszermunkatáborokba való elhurcolásának története, s az elhurcolások által okozott egyéni és családi traumák. A konferenciát A nép ellenség című monodráma zárja, mely a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítványt megalapító Rohr Magdolna GULAG-túlélő élettörténetét dolgozza fel.

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …