BÁRMIKOR KITÖRHET A YELLOWSTONE-I SZUPERVULKÁN

2 millió tonna levegőbe kerülő kénsav, 3 teljes állam lerombolása, majd arra 4 méter magas láva- és hamuréteg borítása – néhány példa a Yellowstone-i szupervulkán kitörésének lehetséges következményei közül, amelyet a Yellowstone-i szupervulkán című dokumentumsorozat alkotói feszegetnek. Tudósok tucatjai szeizmográfok, gravitációs monitorok, drónok és egyéb eszközök segítségével tartják figyelemmel a vulkánokat, köztük ezt az időzített bombát is, amely kitörésekor valószínűsíthetően a legnagyobb értéket kapná a VEI-skálán. Hogy vajon mikor robbanhat ki a szunnyadó fenevad, és hogyan érintené mindez az egész bolygót, azt is latolgatja az alkotás, amely hazánkban a Viasat Nature-ön érhető el február 12-én szombaton 13 órától.

A földkerekség leghíresebb nemzeti parkja alatt 10 kilométerrel egy olyan tüzes bestia nyugszik, amely a legnagyobb fenyegetést jelentheti széles környezetére. A szupervulkán kitörése azonnal milliók életét oltaná ki, 2 millió tonna kénsavat juttatna a légkörbe, három teljes államot rombolna le, amelyeket 4 méter magas láva és hamuréteg fedne be, a levegő pedig azonnal mérgezővé válna. A tudósok előrejelzése szerint a kitörés első 24 órájában a forró hamu akár 1600 kilométerre is eljuthat a Yellowstone Nemzeti Parktól. A következő napokban aztán egész Amerikát hamu temetné be, az élőlények java pedig megfulladna a mérgező levegőben. A hamu 72 óra alatt Európát is elérné, és ha elég magasra jutna, akkor a világ minden pontját érintené, ami világszerte számos faj kihalásához vezetne. A kitörést az úgynevezett vulkanikus tél követné: a Föld átlaghőmérséklete akár egy egész évtizedre 10-15 fokot csökkenhetne a légkörbe került hamu miatt, ami jelentősen megszűri a földfelszínt érő napsugárzást. Ezáltal egy minijégkorszak alakulna ki, amely globális élelmiszerhiányhoz és éhezéshez vezetne. A légkörbe került hamu gyakorlatilag ellehetetlenítené a légi közlekedést is, hiszen a turbinák bármikor leállhatnának repülés közben.

Az óriásvulkán eddig háromszor tört ki: egyszer 2 millió, majd 1,3 millió, végül 640 ezer évvel ezelőtt. Magmakamrájában pedig annyi anyag van, hogy azzal tizennégyszer lehetne feltölteni a Grand Canyont. Sajnos úgy tűnik, hogy újbóli kitörése elkerülhetetlen, csak azt nem lehet tudni, hogy ez 10 vagy 10 000 év múlva következik majd be. A tudósok fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy jobban megismerjék a vulkánkitörések mechanikáját, és ezáltal megjósolhassák a tűzhányók várható viselkedését. A modern technológiák segítségével munkájuk könnyebb lett: a drónok akár kitörés közben is vehetnek mintát közvetlen közelről, a műholdak pedig a kitörés előtti aktivitást is képesek megfigyelni, és rögzíteni tudják azokat a néhány milliméteres földfelszíni változásokat, amelyek aztán földalatti aktivitás eredményezhetnek.

Természetesen a Yellowstone is folyamatos megfigyelés alatt áll: tucatnyi szeizmométer rögzíti a legkisebb földmozgásokat, mérik a folyók kémiai összetételét, sőt még egy gravitációs monitort is beüzemeltek, ugyanis a gravitáció változhat annak függvényében, hogy mennyi magma gyűlt össze a föld alatt. Azonban a kitörés előrejelzése még nem egzakt tudomány, csupán jóslatokra képes: a tudósok csak egy dologban biztosak, hogy a Yellowstone-i szupervulkán egy időzített bomba…

Check Also

45 helyszín és közel 50 program várja az ART WEEKEND BUDAPEST látogatóit

Már lehet regisztrálni az eseményekre. Advent első hétvégéjén, 2026. november 27. és 29. között már …