FRISSS!!!
Home / Címlap / az Y- és Z-generáció forradalmi változásokat hoz a munkáltatók és munkavállalók közötti erőviszonyokban

az Y- és Z-generáció forradalmi változásokat hoz a munkáltatók és munkavállalók közötti erőviszonyokban

kiteljesedési lehetőséget, boldogságot, értékeket, rugalmasságot és fejlődési lehetőséget várnak a fiatalok a cégektől

  • A munkáltatókra komoly nyomás nehezedik: a világ dolgozóinak 70%-a nyitott új munkalehetőségekre, és a fiatalok közel harmada aktívan keres új munkahelyet. 
  • Az Y- és a Z-generáció számára (azaz a 25-34 és a 18-24 évesek) a legfontosabb érték a saját boldogságuk, hisz több mint felük vallja, hogy otthagyná az állását, ha az akadályozná az élet élvezetében, a „baby boom” nemzedék (55-67 évesek) 38%-ához képest. 
  • A fiatalabb nemzedékeknek fontos, hogy személyes meggyőződéseik harmóniában álljanak munkáltatójuk filozófiájával. Mind az Y-, mind a Z-generáció közel fele azt mondja, nem fogadna el egy állásajánlatot, ha az nem lenne összhangban társadalmi és környezetvédelmi ügyekben vallott értékrendjükkel. A legidősebb dolgozó nemzedéknek alig több mint harmada vallja ezt.
  • A magyar dolgozókat a világpiacon mértnél kevésbé motiválja az értékrend: mintegy harmaduk nem fogadna el állást olyan cégnél, aminek a társadalmi és környezettudatossági kérdésekben nem egyezik az értékrendje a sajátjával (35% nyilatkozott így), míg világviszonylatban a megkérdezettek 43%-a.
  • A hazai dolgozók közül kevesebben állítják, hogy fontosabb a karriernél a magánéletük (53%), mint a globális munkaerőpiacok válaszadói (59%).
  • A fizetésnek továbbra is vezető szerepe van a hazai munkavállalói döntések során: a világviszonylatban mért 34%-kal szemben itthon csak 19% mondja azt, hogy nem bánná, hogy kevesebbet keres, ha a munkája jobbá tenné a társadalmat, a világot.

A Randstad legfrissebb, 34 piacon 35,000 munkavállaló megkérdezésével zajlott Workmonitor kutatása szerint a munkavállalók és a munkaadók közötti dinamika megváltozott, a munkavállalók pedig egyre tudatosabbak – különösen a 35 év alattiak. A Randstad Workmonitor kutatásából kiderül, hogy az Y- és a Z-generáció (azaz a 25-34 és a 18-24 évesek) forradalmi változásokat hoz a munkáltatók és a munkavállalók közti erőviszonyokban. 

boldogságkeresés mindenek felett

A pandémiában töltött elmúlt két év sokakat ráébresztett arra, hogy az életben és a munkában is a siker kulcsa a boldogság. A Z- és az Y-generáció számára az egész világon különösen fontos, hogy olyan munkát végezzenek, amiben kiteljesedhetnek. Tízből négy fiatal azt vallja, hogy inkább lenne munkanélküli, mint boldogtalan a munkahelyén, míg az 55-67-éves korosztálynak csak negyede gondolja így a globális adatok alapján. Ugyanakkor a fiatalok több mint fele akár fel is mondana, ha a munkahelye megakadályozná abban, hogy élvezze az életet. 40%-uk mondott is már fel amiatt, mert nem tudta összeegyeztetni a magánéletével, míg a legidősebb munkavállalók csupán egynegyede számolt be ilyen esetről.

itthon nem a boldogságfaktor az első 

A kutatásban részt vevő hazai dolgozók 53%-a nyilatkozott úgy, hogy magánélete fontosabb, mint a karrierje, míg világviszonylatban magasabb ez az arány, 59% véli így. A magyar válaszadók a munka biztonságára szavaznak inkább, csupán 36%-a hagyná ott a munkáját, ha az akadályozná az élet élvezetében – szemben a 48%-os világátlaggal; és míg világviszonylatban a munkavállalók 33%-a, a magyarok csupán 28%-a mondja azt, hogy inkább lenne munkanélküli, mint boldogtalan a munkájában. 

MagyarországKelet-EurópaÉszaknyugat- EurópaGlobális munkaerőpiaci átlag
Magánéletem fontosabb, mint a karrierem53%60%61%59%
Otthagynám a munkám, ha akadályozna az élet élvezetében36%47%46%48%
Inkább lennék munkanélküli, mint boldogtalan a munkában28%30%32%33%

elköteleződés vagy fizetés

A világ jelentős munkaerőpiacain megkérdezettek egyharmada akár kevesebb fizetéssel is beérné, ha azt érezné, a munkájának társadalmi haszna van. A 18-24 évesek 42%-a, a 25-34 évesek 40%-a nyilatkozott így. Az idősebb korosztályok tagjainál egyre csökken ennek a fontossága, az 55-67 évesek csupán 25%-a mondta, hogy akár kevesebb fizetéssel is beérné.

A magyar válaszadók kevésbé bizonyultak értékvezéreltnek: csak mintegy harmaduk nem fogadna el állást olyan cégnél, amelynek a társadalmi és környezettudatossági kérdésekben nem egyezik az értékrendje a sajátjával, míg a világon tíz dolgozóból minden negyedik utasítana el ilyen ajánlatot. A fizetésnek továbbra is vezető szerepe van a munkavállalói döntések során: a világviszonylatban mért 34%-kal szemben itthon csak 19% mondja azt, hogy nem bánná, hogy kevesebbet keres, ha a munkája jobbá tenné a társadalmat, a világot. 

fontos a rugalmasság, de nem mindenáron

A hazai dolgozók számára a béren kívüli juttatások közül leginkább a munkaidő flexibilitása a fontos, amelyet a válaszadók 87%-a jelölt meg. Ugyanakkor csak 45%-uk dolgozik itthon olyan munkahelyen, amely lehetővé teszi a rugalmas munkaidőt. A munkavállalók 74%-a tartja fontosnak a rugalmasságot a munkavégzés helyét illetően, de csak 32%-uk munkahelye teszi lehetővé, hogy akár otthonról is dolgozhassanak. A hazai munkavállalók azonban ebben a kérdésben is kevésbé öntudatosok: csak 28%, illetve 29% mondta azt, hogy nem fogadna el olyan állást, ahol nem mutatnak rugalmasságot a munkavégzés helyét vagy a munkaidőt illetően. Ezek a számok magasabbak világviszonylatban: 37% és 42% nem dolgozna ilyen munkaadónál.

A globális adatokat vizsgálva főleg a távmunka tekintetében mutatkozik különbség a generációk között: míg az Y- és a Z-generáció mintegy háromnegyedének fontos, hogy megválaszthassa, honnan dolgozik, az idősebbek csupán 60%-a nyilatkozott így. 

munkáltatók lépéshátrányban 

A mai, versengő munkaerőpiacon a tehetségek bevonzásának és az alkalmazotti hűség elnyerésének titka a pénzügyi és a nem pénzügyi ösztönzők erejének megértése és kiaknázása. A munkáltatók azonban nehézségekkel küzdenek a dolgozók igényeinek teljesítésében. Az elmúlt 12 hónapban a Workmonitor 34 munkaerőpiacon végzett felmérésben részt vevők csupán 36%-a kapott fizetésemelést, 22%-uk részesült a korábbiaknál bővebb juttatásokban, valamint negyedük új képzési vagy fejlődési lehetőségben

MagyarországKelet-EurópaÉszaknyugat- EurópaGlobális munkaerőpiaci átlag
Kapott fizetésemelést az elmúlt 12 hónapban45%46%31%36%
Több juttatásban részesült az elmúlt 12 hónapban17%21%19%22%
Az elmúlt 12 hónapban új képzést vagy fejlődési lehetőséget kapott16%24%21%25%

Itthon továbbra is a fizetésemelés a munkaerő megtartásának legfőbb eszköze: Magyarországon a válaszadók 45%-a számolt be emelésről. Képzések és további juttatások kapcsán a hazai munkáltatók elmaradtak a világviszonylatban mértekhez képest, és kevesebb magyar munkavállaló számolt be megnövekedett rugalmasságról a munkaidőt vagy a munkavégzés helyét illetően a nemzetközi piacokon tapasztaltaknál. 

A tehetségekért folyó verseny erősödésével a munkáltatóknak újra kell értékelniük a pénzbeli és nem pénzügyi juttatásokat, amivel be tudják vonzani és meg tudják tartani a tehetségeket. Ha nem tudják teljesíteni a munkaerő elvárásait, mind a munkaerőfelvétel, mind annak megtartása nehéz lesz számukra a jövőben.

Ajánlott cikk

Eke Angéla új szintre emelte a fenntarthatóságot

Új szintre emelte a fenntarthatóságot Eke Angéla. A színésznő eddig is köztudottan igazi „öko-harcos” volt, …

%d bloggers like this: