FRISSS!!!
Home / Címlap / Valós idejű adatok nemzetek közötti megosztása segítheti az árvízi védekezést a Dunán a jövőben

Valós idejű adatok nemzetek közötti megosztása segítheti az árvízi védekezést a Dunán a jövőben

Magyar vízügyi szakemberek voltak a vezető partnerei annak a 12 országot felölelő nemzetközi együttműködésnek, melynek eredményeként sokkal hatékonyabb lehet a Duna vízgyűjtő területén az árvízi védekezés. A napokban záruló DAREFFORT projekt az elmúlt közel 3 évben nem csak a hidrológiai és meteorológiai adatok nemzetközi megosztását valós időben lehetővé tevő rendszer alapjait rakta le, hanem számos kutatási tanulmánnyal és e-learning oktatócsomaggal is támogatja a rendszer gyors bevezethetőségét.

A pandémia miatt csak online kerülhetett megrendezésre az a nemzetközi konferencia, melynek mintegy 100 regisztrált résztvevője szakmai bemutatón foglalta össze a DAREFFORT projekt elmúlt közel 3 évének tapasztalatait, eredményeit.

A DAREFFORT (Danube River Basin Enhanced Flood Forecasting Cooperation) küldetése az volt, hogy a Duna vízgyűjtő területének országai között megteremtse az árvízi védekezéshez szükséges meteorológiai és hidrológiai információk összehangolt adatcseréjének szakmai, módszertani és informatikai feltételeit, egy nemzetközi adatcsere felület létrehozásával. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által is szorgalmazott kezdeményezéshez 12 ország csatlakozott a Duna vízgyűjtő területéről, a projektvezető partner pedig a VIZITERV Environ Kft lett.

„Magyarország elkötelezett a vízrajzi adatok nyílt kezelése mellett. Egyaránt vagyunk alvízi és felvízi ország, ezért fontosnak tartjuk, hogy ismerjük a felettünk lévő vízgyűjtő eseményeit, történéseit, és megértjük az utánunk következő országok igényeit is. A magyar vízgazdálkodás mindig is vízgyűjtőben gondolkodott, saját igazgatóságai is részvízgyűjtőkre vannak szervezve” – fogalmazott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója a szakmai zárókonferencián.

A DAREFFORT projekt keretében létrejövő EnviroNet Platform kifejlesztését fontos diplomáciai és mérnöki munka is meg kellett, hogy előzze: ennek során fel kellett mérni, hogy egyes országok milyen adatokat igényelnek, milyenekkel tudják segíteni a közös erőfeszítéseket, és ehhez milyen szakmai és együttműködési megállapodásokra lehet szükség a résztvevő nemzetek szintjén. Végül kialakult egy biztonságos, üzemeltetését és lokációját tekintve minden résztvevő által elfogadott adatcsere platform, amelyen keresztül megvalósul a harmonizált adatok cseréje. A záró konferencián a fejlesztésben résztvevő partnerek hitet tettek amellett, hogy az eleve open source alapokon fejlesztett rendszer mihamarabb nyilvános lehessen, így az illetékes hivatalokon túl a szakmai felhasználók is hozzáférhessenek a Duna vízgyűjtő területén több százas nagyságrendben létesített vízügyi és meteorológiai mérőállomások valós idejű adataihoz. Az pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium felajánlása, hogy lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina és Montenegro csatlakozását is az adatbázishoz, akik az eredeti projektnek nem földrajzi vagy hidrológiai, hanem csupán adminisztratív okok miatt nem lehettek tagjai.

„A napjainkban tapasztalható extrém időjárási helyzetek a természetes vizeink vízszintjét jelentősen befolyásolják. Magyarország az árvizektől különösen veszélyeztetett ország Európa más tagállamaihoz képest, így természetszerűen adódott, hogy a hatékony védekezést leginkább segítő gyors információhoz jutás rendszerének kidolgozásában kezdeményező és vezető szerepet vállaljunk” – mondta a fejlesztésről Dr. Bálint Zoltán, a projekt vezetésével megbízott VIZITERV Environ Kft. vezető tanácsadója.

A partnerországok releváns intézményei közösen dolgozták ki javaslataikat, melyek a projekt eredményeivel együtt fontos lépést jelentenek a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (International Comission for the Protection of the Danube River – ICPDR) által tervezett, Dunai Hidrológiai Információs Rendszer (DanubeHIS) létrehozása felé, amely kulcsfontosságú lépés a rugalmas és fenntartható adatcsere elérésében, másrészt ahhoz, hogy az EFAS (European Flood Awareness System) rendszer fele történő adatellátást is megvalósíthassák.

A DAREFFORT projekt több mint egymillió euró Európai Uniós támogatással, valamint a projektben résztvevő országok társfinanszírozásával jött létre, a European Territorial Co-operation (Interreg) alá tartozó Danube Transnational Programme keretein belül, a „Környezetért és a kultúráért felelős Duna Régió” elnevezésű, ún. 2-es prioritási tengely alá tartozó „Transznacionális vízgazdálkodás és árvízvédelem” 2.1-es prioritási területen.

A projekttel kapcsolatos további információk és az eredmények hozzáférhetők a projekt hivatalos weboldalán: http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/dareffort

A projekt céljairól szóló video angol nyelven itt tekinthető meg:

 

Ajánlott cikk

Az EFOTT reagálása Velence Város Önkormányzatának mai lépésére

Velence Város Önkormányzata úgy döntött, hogy tovább nehezíti az EFOTT fesztivál életét: 2021. augusztus 2-20. …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás