FRISSS!!!
Home / Galéria / Valóra vált képzelet ׀ Gyulai Líviusz kiállítása

Valóra vált képzelet ׀ Gyulai Líviusz kiállítása

2021. december 8. – 2022. február 20. – Műcsarnok

Valóra vált képzelet ׀ Gyulai Líviusz kiállítása címmel nyílik a Műcsarnok új tárlata, amely december 8-tól 2022. február 20-ig látogatható. Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész a magyar grafika “nagy generációjának” volt jeles képviselője. Alkotói pályája során több, mint ötszáz könyvet illusztrált, rajzai nem pusztán a magyar és a világirodalom remekműveinek kísérő kiegészítései, sokkal inkább azokkal egyenértékű alkotásokként értelmezhetőek. Emellett számos animációs film került nagyközönség elé műhelyéből. Előszeretettel készített játékos, ironikus hangvételű – olykor archaizáló – tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat. Minden műfajban maradandót alkotott.

Gyulai Líviusz (1937-2021) Kossuth-díjas grafikusművész, a magyar grafika “nagy generációjának” egyik képviselője. Gyulai Líviusz a hazai irodalom jó néhány nagy művének lapjait illusztrálta, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Megejtő az a természetesség, ahogy Gyulai Líviusz könyvet illusztrált; térdére támasztott rajztáblán a kigöngyölt látóhatár. Látszólag különböző témák: Weöres Psychéje, Sterne Érzékeny utazásai, Molière Fösvénye, Leacock Gertrúdja, Balzac Borsos történetei, Csokonai Karnyónéja, az édes-édes Krúdyádák, Hadova és Hamuka, De Ronch kapitány és az emblematikus rajzfilm-alteregó Jónás, meg persze a kistestvére, a naplóíró Komisz kölyök – mindegyikhez tökéletes formát talál, kifogástalan technikát, eszményi stílt, és mégis, mégis minden esetben csorbítatlanul ő az: Gyulai Líviusz. Az illusztráció valójában műfordítás. Nem egy másik nyelven, hanem egy más műfajban, a képzőművészetben teremt újjá egy-egy művet.

Gyulai Líviusz magától értetődő természetességgel közlekedett a stílusok között, úgy öltötte magára Villon köpenyét, Lúdas Matyi csizmáját és Leacock cilinderét, mintha öröktől fogva őrá szabták volna. Ő azonban nem csak azt tudta, hogyan legyen „autentikus”, de azt is, talán még jobban, hogyan kell egy hamiskás mosollyal minden szabályt idézőjelbe tenni. Tudta mesterien, amit az írók, a költők a saját térfelükön: hajlítani, váltogatni a formát. Kézre állt neki minden, a finom pontozás, a lendületes vonal, a laza ecsethúzás. Izgató, bravúros nézőpontváltásokkal és a hozzájuk tartozó stílusváltásokkal játszanak a lapok. Rajzai pedig nem csak az írott művek kiegészítései, sokkal inkább azokkal egyenértékű alkotásokként értelmezhetőek: „Grafikus vagyok, könyvillusztrátor. Nincs nagyobb, sem kisebb vágyam, mint hogy az illusztrálandó műben csakugyan az író társa legyek” – vallotta. Illusztrációi ugyanakkor önállóan, szuverén műalkotásokként is megállják helyüket.

Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben. Már kiállító művész volt Gyulai Líviusz, jegyzett grafikus, sőt országosan ismert illusztrátor, amikor 1974-ben a Pannónia Filmstúdióba került. Ez a stúdió volt akkoriban a magyar animáció „hivatalos” intézménye. Animációs filmeket 1976-tól készített Gyulai, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot. Gyulai Líviusz filmforgatókönyvei is önálló műtárgyak, illusztrált albumok, amelyek alapján nem csak ő, de már szinte bárki megrendezheti a filmet. Voltaképp ez történik most is, Gyulai Líviusz utolsó – posztumusz – filmjeit, az Egy jenki Arthur király udvarában című sorozat új epizódjait az évtizedek óta vele dolgozó stáb folyamatosan készíti tovább, az élet mellett az alkotásban is társ, Vennes Emmy, és a „társrendező”, Máli Csaba irányításával. 

„Utazóféle vagyok. De sosem csak átutazó. Arra vágyom – s tudom, e kívánságom mind elérhetetlenebb –, hogy elidőzhessek egy-egy munkám világában, a képzelet számomra nagyon is valóságos színhelyén.” (Gyulai Líviusz)

Kurátor: Orosz István

További információ: http://mucsarnok.hu/kiallitasok/kiallitasok.php?mid=ZJkrFGqbuqXbx0sm2DHrtY&tax=560c5eec6098a

Ajánlott cikk

Munkahelyi ghosting – mit tegyünk, ha nem vagyunk szellemirtók?

Egyre gyakoribb téma a magánéletben a ghosting jelensége, amikor jellemzően egy baráti- vagy párkapcsolatot úgy …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás