FRISSS!!!
Home / Galéria / Új otthonát és értékes járműveit mutatja be a Közlekedési Múzeum

Új otthonát és értékes járműveit mutatja be a Közlekedési Múzeum

Öt év után új önálló tárlattal jelentkezik a Közlekedési Múzeum, új otthonában a vasúti járműgyártás egykori bázisán, az Északi Járműjavító Dízelcsarnokában. Látható lesz itt egyebek mellett Szellem, a magyar sebességrekorder gőzmozdony, a legendás 424-es, az egykori népligeti versenyekről egy Formula V versenyautó és egy Puch verseny-motorkerékpár is. A tárlaton a csarnok történetét, a kőbányai ipari negyed közlekedéstörténeti jelentőségét és az új múzeum terveit is bemutatja az intézmény. A Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik című kiállítás július 16. és október 31. között várja a látogatókat ezen a varázslatos helyszínen.

  • Történetének legnagyobb időszaki kiállítását nyitja meg a megújuló Közlekedési Múzeum. Egyben ez lesz az első tárlat, amelyet már a múzeum leendő otthonában, az Északi Járműjavítóban rendeznek meg.

  • A kiállításon a nagyközönség betekintést nyerhet az építkezés előtt álló, még érintetlen ipari környezetbe, mielőtt megkezdik a munkálatokat a múzeum új otthonának kialakításához, még a MÁV által hátrahagyott, korábbi állapotában láthatják a helyszínt.

  • Egy már nem működő, közel 150 éves járműjavító 1962-ben épült Dízelcsarnoka a helyszín, amely védelem alatt áll, egy egész korszakot és szakmát jelképez, ám a budapestiek csak alig ismerik.
  • A kiállítás elsősorban az adott helyszínre, a kőbányai-józsefvárosi ipari környezet közlekedéstörténeti jelentőségére, múltjára és jelenére összpontosít, a múzeum ezzel nemcsak az egykori járműjavító és környezetének múltjába enged betekintést, hanem azt is szeretné szemléltetni, hogy miért épp itt épül meg az új Közlekedési Múzeum.
  • Azt is megmutatják, milyen lesz az új múzeumépület és megújuló környéke, amin már gőzerővel dolgoznak az intézmény szakemberei és a megbízott tervezők.
  • Az izgalmas családi programok mellett múzeumpedagógiai foglalkozásokban sem lesz hiány. A nyári szünet idején a gyerekek játékos módon ismerkedhetnek a hetente változó tematikájú kiállítással. Az intézmény múzeumpedagógusai pedig a gazdag programot kreatív alkotó folyamatok, játékok során dolgozzák fel, s tárják az ifjú látogatók elé.

Az új múzeum a jelenleg is rohamtempóban zajló tervezési munka alapján, mely 2022 végén zárul, a várakozások szerint 2026-ra készülhet el itt, az egykori Északi Járműjavítóban a Kormány korábbi döntései szerint. A tervezés-előkészítés finanszírozása teljes körűen biztosított, a kivitelezési forrásokról 2022 végén-2023 elején dönthet a kormányzat, a tervek teljes körű elkészülte után.

A terület hajdan Pest első ipari negyedének számított, de mára rozsdazónává vált. Az épület az ipari örökség megőrzésével, a világszínvonalú építészeti tervekkel összehangolva készül majd el.

A július 16-án nyíló és októberig tartó kiállításban legendás járművek, egykor itt javított mozdonyok is megidézik a hely eredeti funkcióját.

A pandémia idején kevés múzeum vállalt ilyen nagy kiállítási programot, ezzel a megújuló Közlekedési Múzeum a budapesti belföldi és külföldi turizmus újraindításában, a kulturális élet járvány utáni fellendítésében is szerepet kíván vállalni – mondta el Vitézy Dávid, az intézmény főigazgatója..

A kiállítás és a kísérőprogramok tehát július 16-tól október végéig látogathatók Kőbányán, a volt Északi Járműjavítóban, az Eiffel Műhelyház szomszédságában (az Eifffel Műhelyház villamosmegállónál). A Dízelcsarnok melletti ipari kertben vendéglátóhely is nyílik, mely egyedi élményt kínál és a korábbi járműjavító épületei között ihatunk majd meg egy fröccsöt vagy egy korsó sört a szabadban.

A kiállításról

Az immár másfél évszázados ipari múltat idéző csarnokban és környékén 1867-ben, az első vasúti műhelyek megjelenésével indult a munka; ez a terület egyéként Pest első ipari negyede volt, gyáraival, üzemeivel a hazai iparosodás egyik bölcsőjének tekinthető.

Kőbányát mindig is behálózták a vasúti sínek, jelentős vasútvonalak futottak át rajta, gyárai közül kiemelkedtek a vasúti gépgyártáshoz kötődő üzemek. Nem véletlen tehát, hogy a mozdonyok, vasúti kocsik karbantartásának fontos bázisa is itt alakult ki, ez volt az Északi Főműhely majd az Északi Járműjavító.

A múzeummá alakítandó és az időszaki kiállításnak is otthont adó Dízelcsarnok 1962-ben épült a korábbi épületek a II. világháború során megsemmisültek , a magyar építészet védendő értékének számít, amit meg is őriznek az új múzeum tervezése során.

A kiállítás az egész környék közlekedéstörténetét bemutatja a Ganz-gyártól a népligeti autóversenyekig, sőt, betekintést nyújt az egykori dolgozók mindennapjaiba is. Az Északi ugyanis nemcsak munkalehetőséget adott az embereknek, hanem az üzemhez tartozó Törekvés Művelődési Ház élénk kulturális- és sportélet helyszíne is volt, a szomszédos Népligetben pedig egykor autó- és motorversenyeket rendeztek ezek reprezentáns járművei is szerepelnek a kiállításon.

A múzeum ritkaságszámba menő, 1:5-ös méretarányú vasútmodelljeit is megismerhetik a látogatók. Lesznek itt olyan régi kerékpárok is, amilyenekkel valaha a dolgozók jártak be reggelente. A tárgyak mellett történetek, térképek, videók elevenítik fel a hely és a környék múltját, a világhírű Ganz gyár exportsikereit, a hazai vasúti járműgyártás másfél évszázados eredményeit.

A kiállításnak része lesz a jövő bemutatása is, a környék fejlődésére is kiható XXI. századi múzeumi projekt, amelynek legfrissebb látványterveit is megtekinthetik a látogatók, valamint azt is, milyen lesz a jövő budapesti vasútja, és az új Közlekedési Múzeumnál felépülő majdani vasúti megálló.

Az Északi Járműjavítóról

Az Északi Járműjavító 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa volt. Ezen, a hazai vasúti járműjavításhoz, járműgyártáshoz ezer szállal kötődő ipari örökségi helyszínen épül fel az új Közlekedési Múzeum, a már elkészült Eiffel Műhelyház (Opera) mellett.

Az Északi Járműjavító a magyar közlekedéstörténet kulcsfontosságú helyszíne. Ezen a területen nyílt meg az első hazai vagongyár 1867-ben. A Kőbányai út környéke már a századfordulóra a hazai ipar, és azon belül a vasút fejlődésének egyik legnagyobb központjává fejlődött. A gyártás és javítás folyamatos bővülésének a második világháború vetett véget, az Északi komoly bombakárokat szenvedett, az épületállomány jelentős része elpusztult.

Érdekességek a kiállításban látható járművekről

A legnépszerűbb hazai gőzmozdony, a Bivaly

    • Mérete, ereje miatt Bivalynak is hívják a 424-est.
    • A Közlekedési Múzeum tulajdonában álló példány, a 424.001-es 1924-ben készült el.
    • A 424-esek 60 éven át, 1984-ig szolgáltak.
  • A típusból 514 darabot gyártott a MÁVAG.
    • Szállítottak belőle Csehszlovákia, Jugoszlávia, Észak-Korea és a Szovjetunió részére is.
    • A 424.001-es pályaszámú mozdony a II. világháború után Jugoszláviába került, majd egy zágrábi fűtőházban volt szolgálatban 1978-ig, ezután a zágrábi rendezőpályaudvaron állították ki
    • A legendás típus első példánya 1997 júliusában került vissza Magyarországra és bekerült a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe. 1998-tól 2016-ig a városligeti épület előtt állt.
    • Öröksége velünk él filmekben és a popkultúrában is, elég, ha az LGT 424 – Mozdonyopera című lemezére vagy a 424-es csatahajó c. számára gondolunk.
  • A jármű vezetőállására minden látogató beléphet, amire ritkán nyílik másutt lehetőség.

A Szellem, a sebességrekorder gőzmozdony

  • A 242-es gőzmozdonyt megjelenése miatt szokták Koporsónak hívni, illetve Szellemként is ismert. Utóbbi nevét azért kapta, mert olyan gyorsan suhant át a vidéken, hogy szinte egyik pillanatról a másikra el is tűnt.
  • A Szellem akkor készült, amikor még azt hitték, hogy a gőzmozdony a XX. század második felének is a meghatározó járműve lesz.
  • A két nagy magyarországi vasúti járműgyár, a Ganz és a MÁVAG versengésének köszönhetően született meg: 1934-ben a Ganz gyártásában készült el az Árpád gyorssínautóbusz, erre válaszként készítette el a MÁVAG a 242-es sorozatú gőzmozdonyt.
  • A mozdony a próbák során 161 km/h sebességet ért el, felállítva ezzel a MÁV gőzmozdonyainak sebességi rekordját.
  • Az egyetlen megmaradt példány, a 242.001-es a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe került, Püspökladányban, a vasútállomáson állították ki, itt állt egészen 1998-ig.
  • 2000-es felújítása után a Vasúttörténeti Parkba került, és nosztalgiajáratokat továbbított, széntüzelését idő közben átalakították finomított gázolaj-tüzelésre.

Árpád (korábban Tas) gyorssínautóbusz

    • A sínbusz Budapest és Bécs között közlekedett, az utat 2 óra 58 perc alatt tette meg már az 1930-as években.
  • A teljes egészében magyar gyártású gyorssínautóbusz sorozat minden tagját a magyar történelem jelentős alakjairól nevezték el.
    • A kiállított jármű eredetileg a Tas nevet viselte, a sorozat első példánya volt az Árpád, de végül az egész széria az Árpád nevet kapta
    • Az egyetlen megmaradt példányt, amely a Közlekedési Múzeum tulajdonába került, a sorozat tiszteletére szintén Árpád néven őrizte meg az intézmény.
    • A sorozat utolsó példányát – módosított szekrényszerkezettel – Gömbös Gyula számára építették, ez a Lél nevet kapta, és 1973-ig volt forgalomban.
    • A további motorkocsik elnevezése: Előd, Huba, Szent István, Szent László és Mátyás király volt.
    • Hazai népszerűsége mellett a dízel motorkocsi exportra tervezett konstrukciója is igen sikeres volt.
  • A jármű utastere a kiállítás látogatói számára megtekinthető, bejárható.

A Kandó-féle V60-as villanymozdony

  • A Kandó mozdonyok első tagja már 1923-ban próbaköreit futotta Pest és Alag között.
  • Bebizonyosodott, hogy Kandó elképzelése helyes és megvalósítható.
  • A próbák olyan sikeresek voltak, hogy a kereskedelmi miniszter még abban az évben elrendelte a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal villamosítását a Kandó-féle 50 Hz-es fázisváltós rendszerrel.
  • A személyszállításra rendszeresített V40-es, és a teherszállításra kifejlesztett V 60-as sorozatú villanymozdonyokkal a forgalom ezen a vonalon 1932-ben indult meg.
  • A V60.003-as villanymozdony is a Közlekedési Múzeum tulajdona.

A legtöbbet gyártott magyar személykocsi

  • A MÁV a Cmn vasúti kocsijait, eme kiemelkedően jellegzetes járműveket 1913 és 1923 között szerezte be.
  • Ez a legnagyobb darabszámban gyártott magyar vasúti kocsitípus, a harmadosztályú kocsikból több mint 1500 darab készült.
  • A Cmn kocsival a nosztalgia utazások során máig találkozhatunk…
  • A kocsi a Közlekedési Múzeum tulajdona.
  • A jármű utastere a kiállítás látogatói számára megtekinthető, bejárható.

Bobó, a jellegzetes tolatómozdony

  • Az M44-es, becenevén Bobó az egyik legsikeresebb típus a magyar mozdonygyártás történetében és egyben a legnagyobb példányszámban legyártott dízelmozdony. (Exportra is sok készült belőle.)
  • A kiállításban két példánya látható, motorterükbe is betekinthet a látogató, hiszen ezeken mutatja be a múzeum a dízelmozdonyok működését.
  • A Bobó az egyik legsikeresebb típus a hazai mozdonygyártás történetében, több példány még napjainkban is üzemel.
    • A kiállított járművek a MÁV állományába tartoznak.
  • A jármű vezetőfülkéjébe minden látogató beléphet, amire ritkán nyílik másutt lehetőség.

Frissen restaurált Puch versenymotor-kerékpár

    • Az 1920-as évek végén Amerikából terjedtek el a dirt track-ek, azaz a salakpályaversenyek, amelyeken minden felesleges felszereléstől megfosztott járművek közlekedtek.
    • Az osztrák Puch gyár egy speciális, mechanikus feltöltővel felszerelt, vízhűtéses, ikerdugattyús kétütemű motort gyártott, amelynek teljesítménye 18 lóerő volt, vetekedett az 500-as négyütemű motorok teljesítményével.
  • A motorkerékpárt Magyarországon egyedileg alakították át salakversenyzésre.
  • A járművet a kiállításra restaurálta az intézmény.

A Magyar Autóklub versenyautója a Népligetből

  • 1969-től Formula V-ös versenyeket tartottak a szomszédos Népligetben. Ezekre neves külföldi motor- és autóversenyzők is ellátogattak, többek közt a későbbi posztumusz világbajnok Jochen Rindt német-osztrák autóversenyző és a legendás Niki Lauda is.
  • A versenyeket a Magyar Autóklub szervezte, amely vásárolt is egy Formula V-ös versenyautót, ez látható a kiállításban.
  • A jármű, ahogy a Formula V-ös gépkocsik legnagyobb része, a Volkswagen Bogár fődarabjaiból készült, növelt teljesítményű motorral. Több jármű a 190 km/órás sebességet is elérte.
  • A versenyautó a Magyar Autóklub tulajdona.

Kiegészítő információk

Az új Közlekedési Múzeumról

Az új Közlekedési Múzeum terveinek elkészítésére 2019-ben a szakmai zsűri egyöntetű döntéssel a New York-i Diller Scofidio + Renfro világhírű építészirodát és magyar partnerét, az Ybl-díjas Noll Tamás vezette M-Teampannon építészirodát választotta ki győztesnek.

A Diller Scofidio+Renfro építésziroda egyik legismertebb munkája a hajdani magasvasúti hálózat megújításával kialakított városi közpark, a New York-i High Line, amely a teljes környék rehabilitációjának elindítójává és világszerte ismert rozsdaövezet-megújítási mintaberuházássá vált, de ők tervezték a nemrég kibővített Museum of Modern Arts épületét is New Yorkban.

Az új Közlekedési Múzeum területen időszaki és szabadtéri kiállítások is helyet kapnak, s ide költözik az Európa legnagyobbjai közé tartozó, közel negyedmillió kötetes közlekedési-műszaki szakkönyvtár, a magyar tudósok hagyatékát és a magyar gyárak iratanyagát őrző archívum.

Új restaurátorműhelyek és országos kompetenciaközpont is készül, a műszaki és közlekedési tárgyak, a járművek felújítási, állományvédelmi munkájának háttérbázisaként.

Új kulturális negyed alakul Kőbányán

A projekt keretében új kulturális negyed jöhet létre, amelynek “főbejárata” a Közlekedési Múzeum s a mellette álló Eiffel Műhelyház. Ez a beruházás komplex városfejlesztés is egyúttal, amely során új zöldterületek, gyalogutak, tömegközlekedési fejlesztések is létrejönnek. A tervezési munka kiterjed a múzeumépületet körülvevő parkra, a szabadtéri és állandó kiállításra, a vasúti megállóra, a közúti kapcsolatokra, új nosztalgiavillamosok számára készülő végállomásra és a kisebb épületek felújítására is.

Az építészeti megoldásoknak köszönhetően az új Közlekedési Múzeum újrafogalmazhatja Kőbánya Budapesten belüli szerepét, sőt, a cél, hogy Kőbánya a nemzetközi kulturális turisztika térképére is felkerüljön, színvonalas tárlatával is hozzájáruljon a minőségi turizmus felfuttatásában, egyben a városligeti örökséghez méltóan újra Magyarország egyik leglátogatottabb családi intézménye legyen.

Az új múzeumépület közvetlen környezetét parkosítják, itt szabadtéren elhelyezett közlekedési műtárgyak lesznek láthatóak. Ezen kívül közvetlen gyalogos kapcsolatot alakítanak ki a múzeum és a Népliget között. Megújul a Törekvés Művelődési Központ is. Sőt, a jelenlegi tervek szerint a volt Józsefvárosi pályaudvar rehabilitáció alatt álló területe is kapcsolódik majd a környékhez, s készülnek tervek a Népliget megújításra is.

Miért költözött a múzeum a Városligetből az Északiba?

A Közlekedési Múzeum városligeti kiállítóhelye már komoly helyhiánnyal küzdött, így a Múzeum kiterjedt gyűjteményét régóta nem tudta teljeskörűen bemutatni a látogatóknak.

A tervek szerint a Liget-projekt keretein belül a Közlekedési Múzeum eredeti, Pfaff Ferenc-féle szecessziós épületét újították volna fel, területét a térszint alatt jelentősen bővítve. Ám, mivel egy közlekedési múzeum mindig hatalmas műtárgyakkal dolgozik, az intézmény kiterjedt gyűjteményének teljes bemutatását ez a megnövelt épület sem tette volna lehetővé.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatójának közös javaslatára 2017. május 17-én döntött a kormány az addigi koncepció felülvizsgálatáról és a Közlekedési Múzeum új helyszínen, a korábbi tervekhez képest nagyobb alapterületen történő felépítéséről.

Az új Közlekedési Múzeum helyszínéül az intézmény olyan barnamezős területet keresett, amely kötődik a járművek múltjához, és jól megközelíthető helyen fekszik. Az Északi Járműjavító az 1-es, a 28-as, 28A és 62-es villamossal, valamint a 9-es autóbusszal is elérhető. Olyan építészeti örökség ez, aminek megtartása indokolt, felújítása izgalmas és szükségszerű.

Vasúti megálló az új Közlekedési Múzeumnál

Az Új Közlekedési Múzeum tervezése egyebek mellett egy új vasúti megállóra is kiterjed, a Keleti pályaudvarról Hatvan-Miskolc és Újszász-Szolnok felé haladó vonatok számára, a Hungária körút csomópontjában, az új múzeum mellett, Közlekedési Múzeum néven.

Így átszállási lehetőség jöhet létre a vasút és az 1-es villamosvonal között. Az új vasúti megálló tervezése is része az új Közlekedési Múzeum költségkeretének, a Budapest Fejlesztési Központtal és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel együttműködésben.

Jelentősen növeli gyűjteményét a Közlekedési Múzeum

A Közlekedési Múzeum több mint száz kiemelt értékű jármű és jelentős mennyiségű további műtárgy (modellek, egyenruhák, térképek stb.) restaurálásával és beszerzésével újítja meg gyűjteményét.

A hazai autóbusz- és vasúti járműgyártás nemzetközileg is jól ismert produktumai, köztük az Ikarus és a Ganz gyár gyártmányai a következő években, évtizedben fognak eltűnni az utcákról, ezek megmentése fontos feladat.

Az elmúlt öt évben számos Ikarus autóbuszt és trolibuszt, illetve egy Ganz Bengáli villamost is megmentett a múzeum, az új program azonban eddig soha nem látott gyűjteménygyarapítást tesz lehetővé.

A kormány 2026-ig összesen 6 milliárd 674 millió forinttal támogatja a Közlekedési Múzeum gyűjteményének restaurálását, a nemzeti kulturális műszaki és közlekedési örökség megmentését.

Megközelítés, jegyvásárlás

Kiállításunk csütörtöktől vasárnapig 12:00 és 19:00 között tart nyitva.

Cím: Budapest X. ker., Kőbányai út 30..

Jegyet a https://jegy.kozlekedesimuzeum.hu/ honlapon és a helyszínen tudnak venni. Mivel az eseményen biztonsági és járványügyi okokból létszámkorlátot vezetett be az intézmény, javasoljuk, hogy jegyét vegye meg elővételben, aki teheti.

Szponzorok

Arany: MÁV, BKV, Főmterv, MTÜ, Budapest Airport

Ezüst: A Híd, Speciálterv, Swietelsky Vasúttechnika, Thales és Trenecon

Bronz: GYSEV, CAF, ITK, Stadler, ÉPKAR és Siemens

Forrásmegjelölés:

Nyitrai Dávid / Közlekedési Múzeum (kiállítás fotóknál)

Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye (archív fotóknál)

Ajánlott cikk

RECEPTTŐL A FŐZÉSIG NÉHÁNY KATTINTÁSSAL

Az étel előkészítése a vásárlással kezdődik, és gyakran megesik, hogy egy fontos alapanyagról megfeledkezünk a …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás