Budapest24 Friss, aktuális programajánlók naprakészen! Koncert, mozi, előadások, fesztiválok! Ez is érdekelhet
A ráckeresztúri legelőkön valóban szentekként tekintenek a tehenekre, gondviselőik pedig indiai származású emberek, akik hagyományaikból fakadóan még odaadóbban vigyáznak az állatokra. Nem úgy hangzik, mintha egy profitábilis vállalkozás koncepciója lenne, de a Martontejnél mégis így járnak el. A Kifli.hu bemutatja: Martontej története a takarmánytól a stresszmentes tehénen át a kiszámítható, magas tejhozamig!
Mi köze mindehhez a sörgyáros Dreher Antalnak?
1900-as években Dreher Antal uradalmán kezdődött a történet. A szarvasmarha telepet 2004-ben egy pályázati lehetőségen keresztül szerezte meg a Bodó család. A Magyar Tarka tenyészállományt felváltotta a Holsten-fríz fajta, ám a telep előtt továbbra is ott áll a régi büszkeség, a híres Auguszta tehén életnagyságú szobra.
A leghíresebb tehén
Auguszta, korát megelőzve érte el, hogy a legnagyobb tejhasznú tehenek között emlegessék. Úgy tűnik, az úttörő elképzelésekből azóta sem adott alább a Martontej, mert 2012-ben megkapta és 2019 óta egyedül birtokolja hazánkban a GMO-mentes védjegy tanúsítványt.
Mentesek mentese!
A GMO-mentesség azt jelenti, hogy a takarmány alapját a lenmag jelenti, amelynek innovatív és környezettudatos felhasználása már a termesztésében megjelenik. A siker nem járt magában: 2019-ben csatlakoztak a 35 országban jelen lévő rangos Bleu Blanc Coeur nemzetközi szervezethez, amely ellenőrzi és biztosítja, hogy a takarmányozáson keresztül minél egészségesebbek legyenek az állatok. A szövetség ideológiájának is küldetésének megismertetése, elismertetése 20 év kitartó munka eredménye. A minősítési eljárás végső célja pedig az, hogy a fogyasztók is extra minőségű tejtermékeket fogyasszanak. Az állomány egészségének megőrzéséhez a telepen nem vásárolnak új borjúkat, a szaporítás értő felügyelet mellett történik, így a jó génállomány megmarad, és az idegen tehenek érkezése sem zavarja meg a csordát. Még a legkisebb változás is stressz-helyzetet teremthet az egyedeknek, így ennek kiküszöbölésével a tejhozam is kiszámítható, és magas marad.
Kérődző tehén tejjel álmodik
A tejiparban fejőgépeket már nagyon hosszú ideje használnak, de az állomány életkörülményeinek fejlesztése is kiemelt szerepet kap a fejlesztések között. A ráckeresztúri telepen a jelenleg is zajló építkezések során újabb és újabb modern, klíma-kontrollált istállókat építenek a teheneknek. Az automatizált rendszer előnye, hogy folyamatosan reagál az állatok átlag-testhőjére, és ennek hatására indítja be árnyékoló, párosító, és hőmérséklet-szabályozó berendezéseit. A fejőteheneknek továbbá rendelkezésére állnak vízágyak, amik pihenésüket, és ezáltal a tejtermelésüket is segítik. Az istálló takarítását automatikus kihúzó rendszerek végzik, a trágya pedig visszakerül a körforgásba: a telephez tartozó lenmag termőföldekre.
A tej útja
A napi háromszori fejés után a tejfeldolgozó üzemé a főszerep, ahol napi 12000 liter tejet tudnak feldolgozni. A fejőházból zárt rendszeren keresztül érkező friss tej minden nap feldolgozásra kerül. A lenmag takarmány Omega 3 telítetlen zsírsavat is tartalmaz, ami a tejben is megmarad, ezért nem csak finomak, de egészségesek is a tejtermékek. “Sajtunk csak és kizárólag tejből készül. 10 literből 1 kg sajt lesz, pont, mint a kézműves termelésnél. Odafigyeléssel, és dolgozóink szakmai tapasztalatával tudjuk garantálni a kiemelkedő minőséget.” – mondta Ribárszki Sándor, üzemvezető.
Punjabból Ráckeresztúrra
Az indiai Punjab tartományból évek óta érkezik a lelkes munkaerő a Martontej telephelyére. Olyan feladatokat vállalnak, amiket sokszor nehéz helyi munkaerővel ellátni. Jellemzően tizenöt főt foglalkoztatnak ilyen módon, jelenleg kilencen tartják a frontot. A pár éve kialakult folyamat általában személyes ajánlás útján bővül. A munkavállalók nagy része már harmadik éve állományban van, többségük itt, Magyarországon képzeli el a jövőjét. Tartózkodási engedélyük két évre szól, de meghosszabbítható, és van, akinél az a cél, hogy itt is maradjon, és családjukat is magukkal hozzák. A hagyományok szerint az indiai családokat a férfiak tartják el, aminek sokszor az az ára, hogy tőlük távol élnek a családfők. A Martontej tehén gondozói általában 20-30 napra látogatnak haza minden évben, ám ezt tavaly megnehezítette a világjárvány miatt bevezetett utazási korlátozás. Szívesen, nagy odaadással végzik teendőiket, és a helyi közösséggel is jól kijönnek, tanulják a magyar nyelvet.
Ilyen és ehhez hasonló sztorik lapulnak valamennyi Kifli.hu kistermelő mögött. A Kifli.hu számára többek között ezért is fontos, hogy velük dolgozzon, támogatva így azokat az értékeket, amely bennük összecsengenek: fenntarthatóság, innováció, lokális erő.
You must be logged in to post a comment.