Budapest24 Friss, aktuális programajánlók naprakészen! Koncert, mozi, előadások, fesztiválok! Ez is érdekelhet
- Gyanútlan fogyasztók és megfélemlített áldozatok nehezítik az emberkereskedelem elleni harcot
Sokakat érint, mégis keveset tudnak róla a magyarok: becslések szerint az emberkereskedelemnek ma Magyarországon 36 ezer áldozata lehet, akik a munka- és a szexuális célú kizsákmányolásban, a házi rabszolgatartásban, valamint a kényszerkoldultatásban érintettek. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) kvalitatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok leginkább az emberkereskedelem azon formáival vannak tisztában – mint például a gyermek- vagy szervkereskedelem –, amelyek nem igazán jellemzőek Magyarországon. Az itthon gyakori munkacélú kizsákmányolásról már kevesebbet tudnak, azzal pedig végképp nem számolnak, hogy akár bizonyos termékek megvásárlásával is elősegíthetik a kizsákmányolás fenntartását. Az IOM Magyarország szakértői szerint a szélesebb körű felvilágosítás és a környezet edukációja is segíthetne az emberkereskedelem visszaszorításában.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország) az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft-vel közösen megvalósított „Ne hagyd, ne tedd!” kampány keretében kvalitatív kutatásban vizsgálta a magyarok véleményét az emberkereskedelemről A felmérésben résztvevőket arra kérték, hogy jellemezzék a keresleti oldalt, vagyis a társadalom azon tagjait, akik valamilyen formában igénybe veszik vagy megvásárolják a kizsákmányolás útján keletkezett árukat és szolgáltatásokat. A kampány célja egyrészt a kínálati oldal megszólítása, ezáltal az áldozattá válás kockázatának csökkentése, valamint a kereslet és a fogyasztás visszaszorítása, amely az emberkereskedelem visszaszorulását is elősegíthetné Magyarországon.
A mezőgazdasághoz kapcsoljuk leginkább a kizsákmányolást
Ma Magyarországon minden ötödik ember tapasztal vagy hall emberkereskedelemmel kapcsolatos esetről a közvetlen környezetében. A felmérésben résztvevők leginkább a gyermekekkel való kereskedést, a szexuális kizsákmányolást és a szervkereskedelmet azonosítják a fogalommal – holott utóbbi az emberkereskedelem bűncselekményének legkevésbé jellemző formája Magyarországon. Ennél sokkal gyakoribb jelenség a munkacélú kizsákmányolás, amelynek során az emberkereskedők a megtévesztett áldozatokat munkavégzésre kényszerítik, amelyért nem kapnak rendes fizetést, esetenként korlátozzák szabad mozgásukat, esetleg bántalmazzák is őket. A kutatás rávilágított, hogy a munkacélú kizsákmányolást nem azonosítják az emberkereskedelem bűncselekményével, a csicskáztatás fogalmával – amely az úgynevezett házi rabszolgaság –, pedig szinte egyáltalán nincsenek tisztában.
A megkérdezettek Magyarországon főként a mezőgazdasághoz, valamint részben az építőiparhoz kapcsolják a munkacélú kizsákmányolást; a felmérésben résztvevők szerint az esetek többségében fizikai munkáról van szó, legyen az állatgondozás, terménybetakarítás vagy építőipari segédmunka, de felmerülhetnek még ház körüli és háztartási munkák is.
Janka Csilla Eszter, az IOM emberkereskedelem elleni egységének projektkoordinátora elmondta, hogy a válaszadók a külföldi munkacélú kizsákmányolás kapcsán szintén a mezőgazdaságra és az építőiparra gondolnak először, és már hallottak ilyenre példákat. is a közvetlen környezetükben. A megkérdezettek továbbá az idegenforgalmat is említették, amely szerintük Magyarországon is jellemző lehet – ez esetben a hazánkba keletről érkező vendégmunkások lehetnek érintettek.
Tartanak a lebukástól a prostituáltak kliensei
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kik vesznek igénybe kizsákmányolásból létrejövő szolgáltatást. A munkacélú kizsákmányolással ellentétben a szexuális célú kizsákmányolás, vagyis a prostitúció – mely során az áldozatokat szexuális szolgáltatás nyújtására kényszerítik – esetében már jóval könnyebben azonosították a szolgáltatást igénybe vevőket. Ugyanakkor a válaszok alapján mindössze az került megerősítésre, hogy a „fogyasztó” a legtöbb esetben férfi, és rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szolgáltatást igénybe tudja venni.
A megkérdezettek minden olyan szexuális tevékenységet – és annak fogyasztóit is – elítélik, amely a nők prostitúcióra való kényszerítésén alapul. A válaszadók egy része ugyanakkor csak a kényszerített prostitúciót használók tevékenységét ítéli el, az önként vállalt formájával kapcsolatban megengedőbb. Az interjúalanyok szerint a klienseket általában nem érdekli, hogy a prostituáltak önszántukból vagy kényszer hatására kínálják szolgáltatásaikat, így az sem várható tőlük, hogy hatósági bejelentést tegyenek azokról az esetekről, amikor kényszerítő tevékenységet érzékelnek – ráadásul a kuncsaftok a saját lebukásuktól is tartanak.
Janka Csilla Eszter szerint a prostitúciós tevékenységek európai szabályozásának ma két jellegzetes modellje van, amelyek a kizsákmányolás ellen próbálnak fellépni. Az egyik az úgynevezett skandináv vagy északi modell, amely a keresleti oldal teljes tiltását vezette be, míg a másik (legális modell) a prostitúció intézményét a teljes legalitás talajára helyezi – utóbbit Nyugat-Európa több országában (pl. Svájcban, Németországban, Hollandiában) is alkalmazzák jelenleg is.
A vásárlók adják a másodlagos keresletet
A kutatásból kiderült az is, hogy a kizsákmányolás jelenségét a legtöbben az elkövetői oldal szereplőihez kötik (házi rabszolgatartók, külföldön működő vállalkozások, munkaerőközvetítők). Csak másodlagos keresletként hivatkoznak a kizsákmányolt módon előállított termékek és szolgáltatások vásárlóira – annak ellenére, hogy az utóbbi csoportba számszerűleg többen tartoznak. A legkülönfélébb gazdasági ágazatokból és a világ legkülönbözőbb pontjairól érkezhetnek hozzánk olyan árucikkek, amelyek előállítása nagy mennyiségű kizsákmányolt emberi munkaerőt igényel. A megkérdezettek szerint azonban ezeket a termékeket nem Magyarországon, hanem távoli földrészeken, Ázsiában, Dél-Amerikában állítják elő, a keresleti és a kínálati oldal így területileg teljes mértékben elválik egymástól. Talán ez a távolság is közrejátszik abban, hogy a felmérésben résztvevők szerint a vásárlók túlnyomó többségét nem foglalkoztatja a lehetséges emberkereskedelemmel megterhelt előállítási folyamat.
Félelmek legyőzése és tájékoztatás
A szakértő szerint a bűncselekmények felderítése és az esetek visszaszorítása sokszor az érintettek félelme, kiszolgáltatottsága miatt is nehézkes, ezért fontos lenne többek között szélesebb körű edukációval és tájékoztatással elérni a potenciálisan veszélyeztetett csoportokat.
Janka Csilla Eszter felhívta a figyelmet arra, hogy a kizsákmányolás elleni harcnak a prevencióval kell kezdődnie, fiatal korban, edukációval és tudatosítással. Az IOM Magyarország ezért projektpartnereivel közösen interaktív prevenciós foglalkozásokat tart iskolákban, melynek keretében bemutatják az emberkereskedelem fajtáit: a szexuális és munkacélú kizsákmányolást, a csicskáztatást, a kényszerkoldultatást, a bűncselekményre kényszerítést, valamint a szervkereskedelmet. Emellett az órákon szóba kerül az is, kihez fordulhatnak a diákok segítségért, ha bajba kerülnek, és hogyan ismerjék fel, ha családtagjaik vagy barátaik az érintettek. A gyermekotthonok lakói számára az IOM drámapedagógiai foglalkozásokat is tart tapasztalt drámatanárok bevonásával.
A Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány (BBA-5.1.6/10-2019-00001) a Belső Biztonsági Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Magyarország)
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM Hungary – UN Migration) kormányközi szervezet, az ENSZ migrációs ügynöksége. A világ 174 országában van jelen, ahol főtevékenységként migrációval kapcsolatos projekteket valósít meg. Az IOM Magyarországon 1999 óta foglalkozik emberkereskedelem elleni projektekkel. Segítséget nyújt a külföldön azonosított magyar áldozatok hazatérésében és reintegrációjában a hazai kormányzati szervekkel és civil szervezetekkel együttműködésben. Ez a gyakorlatban a védett házakba való irányítást, szociális munka keretében nyújtott támogatást, és a reintegrációhoz szükséges pénzügyi támogatást jelenti. Emellett tevékenységük magában foglalja az emberkereskedelemmel kapcsolatos kutatásokat, valamint tudatosságnövelő képzéseket és kampányokat. Az IOM tagja a Nemzeti Koordinációs Mechanizmusnak és az NGO kerekasztalnak, melyek a hazai emberkereskedelem elleni küzdelem legmagasabb szintű fórumai.
„Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány”
A „Ne hagyd, ne tedd! – emberkereskedelem elleni kampány” (BBA-5.1.6/10-2019-00001) a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) projektje, partnerségben az Országos Rendőr-főkapitánysággal és a Traumaközpont Nonprofit Közhasznú Kft-vel. A kampány missziója, hogy a társadalmi tudatosság növelésével hozzájáruljon az emberkereskedelem elleni küzdelemhez és hogy felhívja a magyar lakosság figyelmét az emberkereskedelem jelenségére és veszélyeire, csökkentve ezzel az áldozattáválás kockázatát a kínálati oldalon, illetve az emberkereskedelemhez kötődő szolgáltatások iránti igényt a keresleti oldalon.
You must be logged in to post a comment.