Schicchi 2.0 – ifjúsági előadás Puccini népszerű vígoperájából

Ez is érdekelhet

4+1 film, amiről nem érdemes lemaradni a Magyar Filmszüreten!

2023.01.27.

“Válságban írt popdalok, hogy egy picit elviselhetőbb legyen a napod”

2023.01.27.

Toronykőy Attila középiskolás diákoknak szánt új rendezésében, kettős szereposztásban, Rezsnyák Róbert / Hábetler András címszereplésével mutatja be a Gianni Schicchit Schicchi 2.0 néven a Magyar Állami Operaház. Az Eiffel Műhelyházban december 7-től 14-ig tartó előadássorozat az MVM OperaKaland keretében valósul meg.

Buoso Donati halála összehozza az örökségre pályázó rokonokat, akik attól tartanak, hogy kimaradtak a végrendeletből, mert a dúsgazdag firenzei polgár állítólag minden vagyonát szerzetesekre hagyta. Az ifjú Rinuccio végül rátalál a végrendeletre, és megígérteti nagynénjével, hogy ha elég pénz marad a családra, elveheti szerelmét, Laurettát. Kiderül, a pletyka igaz, ezért a Donati família Rinucchio javaslatára – és némi unszolásra – Lauretta apjától, Gianni Schicchitől kér segítséget. Bár Schicchi megveti a gőgös családot, lánya boldogsága fontosabb számára, és Donatit megszemélyesítve kezdeményezi a jegyzőnél a végrendelet módosítását. Mikor a rokonok külön-külön igyekeznek a saját javukra megkenni Schicchit, ő mindenkivel meg is egyezik, titoktartásra kötelezve őket a törvény szigorával fenyegetve. A jegyző jelenlétében végül az örökség legértékesebb darabjait „kedves barátjára”, Gianni Schicchire íratja, amivel egyben lánya hozományáról is gondoskodik, így a szerelmesek egybekelhetnek.

Toronykőy Attila a fiatalok számára is jól értelmezhető helyzetekben és kissé futurisztikus környezetben vitte színre Puccini vígoperáját. A templombelsőhöz hasonló, a reneszánsz szerkesztési elvek szerint kialakított, mégis modern belső tér Fügedi Balázs munkája, a színes mai jelmezeket Juhász Katalin, a világítást Pillinger Tamás, a videógrafikát pedig Czeglédi Zsombor tervezte. A Schicchi 2.0-t az MVM OperaKaland részeként több mint 3700 középiskolás láthatja 2022. december 7. és 14. között, összesen nyolc alkalommal az OPERA Eiffel Műhelyházában. Az előadás nyilvános premierjét december 10-én, 11 órától tartják ugyanitt. A főbb szerepeket kettős szereposztásban Rezsnyák Róbert és Hábetler András (Schicchi), Molnár Ágnes és Szemere Zita (Lauretta), Balczó Péter és Bartos Barna (Rinuccio) alakítják, mellettük Wiedemann Bernadett és Meláth Andrea (Zita), Biri Gergely és Szerekován János (Gherardo), Keszei Bori és Bakonyi Anikó (Nella), Dobák Attila és Kiss András (Betto di Signa), Gábor Géza és Szvétek László (Simone), Kósa Lőrinc és Fülep Máté (Marco), Farkasréti Mária és Sahakyan Lusine (La Ciesca), Káldi Kiss András és Kőrösi András (Spinelloccio doktor), Pataki Bence és Bátki Fazekas Zoltán (Nicolao jegyző), Aron Ottó Jóhannsson e.h. (Pinellino), Halász Gergely e.h. (Guccio), valamint a Gyermekkarból Takács Fülöp Gergely és Tanka Dániel* (Gherardino) lép színpadra. Az előadások alkalmával az OPERA Zenekart Szennai Kálmán* és Rácz Márton vezényli. (A *-gal jelölt művészek a nyilvános előadás közreműködői is.)

A Gianni Schicchit Giacomo Puccini 1917-18 során komponálta Giovacchino Forzano olasz drámaíró-rendező librettójára, amely Dante Isteni színjátékának egy részletén alapul. Puccini három egyfelvonásost tartalmazó Triptichon című egészestés koncepciójának harmadik, záró darabjaként 1918 decemberében a New York-i Metropolitanben mutattak be először. A szerző egyetlen, nagyjából egyórás vígoperája egy csapásra nagy sikert aratott, Lauretta „O mio babbino caro” kezdetű áriája pedig Puccini egyik legismertebb, legnépszerűbb alkotása azóta is, ezért a Gianni Schicchit rendszeresen adják elő önmagában, a Triptichon másik két párdarabja – A köpeny, Angelica nővér – nélkül is.

Magyarországon először négy évvel az ősbemutató után, 1922 decemberében hangzott el ugyancsak a Triptichon részeként a Magyar Királyi Operaházban, azóta több mint 300 alkalommal volt látható különböző párosításokban a budapesti dalszínházban, legutóbb 2015-ben Anger Ferenc vitte színre a Triptichon részeként. Az OPERA nem először mutat be 2.0 jelöléssel kortárs környezetbe helyezett klasszikus operákat fiataloknak az OperaKaland-sorozatban, a párhuzamosan futó korhű rendezések mellett. 2016-ban Damiano Michieletto Bohémélet-rendezése szerepelt a sorozatban mint Bohémélet 2.0, 2017-ben pedig Hábetler András által színre vitt Figaro házassága volt látható hasonló körülmények között, Figaro 2.0 címmel.