FRISSS!!!
Home / Galéria / Mit tehet Európa a cigarettázás eredményes visszaszorításáért?

Mit tehet Európa a cigarettázás eredményes visszaszorításáért?

Nemzetközi összefogás és az ártalomcsökkentés politikájának racionális alkalmazása szükséges a dohányzás elleni uniós és globális célkitűzések eléréséhez

Mindössze 1 százalékos visszaesés az egészségügyben a cigarettázás következtében közvetlenül jelentkező költségeket évente 90 millió euróval, míg a közvetett, társadalmi költségeket 108 millióval vetné vissza az Európai Unióban, 2027-re. Az idei No Smoking Summit egyik előadója és beszélgetőpartnerei a dohányzás gazdasági és társadalmi hatásait számszerűsítették, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a dohányzás visszaszorításáért indított uniós és globális célkitűzések az ártalomcsökkentés politikájának ésszerű alkalmazása nélkül aligha érhetőek el.

A szeptember 29-30 között megrendezett nemzetközi No Smoke Summit konferencián többek között a dohányzás gazdasági és társadalmi hatásait vizsgálták. Idén harmadik alkalommal szervezték meg Görögországban a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés egyik legfontosabb nemzetközi fórumát, melyen a téma legkiválóbb szakértői – orvosok, egészségügyi szakemberek, civilek, iparági szakértők, tudósok, kutatók és társadalmi szervezetek vezetői – osztották meg gondolataikat az ártalomcsökkentés legaktuálisabb kérdéseivel kapcsolatban.

Bár az emberi életet nem lehet pénzben mérni, mégsem ördögtől való elemezni, mi a pénzügyi mérlege a cigarettázásnak, illetve milyen gazdasági hatásokkal lehetne számolni egy sikeresebb ártalomcsökkentési politika esetén. Ehhez kínált fogódzókat Prof. Dr. Andrzej Fal, a varsói Wyszyński Cardinal Egyetem Orvostudományi Intézetének igazgatója és a Lengyel Népegészségügyi Társaság elnöke a konferencia másnapján tartott előadásában.

Tanulmányok szerint a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Európában jelenleg csaknem 100 milliárd eurós költséget okoz az egészségügynek évente. Becslések szerint a cigarettázást (a dohánytermékek közül adataink csak erre vannak) érintő 0,1 százalékos csökkenés körülbelül 22 millió euróval mérsékelné a közvetlen és 24 millió euróval a közvetett költségeket éves szinten. A professzor szerint az elmúlt fél évszázadban az egészségünket veszélyeztető hagyományos kockázati faktorok, mint amilyen tipikusan az alultápláltság, a zárthelyek levegőminősége, az ivóvízellátás és a higiénia, háttérbe szorultak az olyan új típusú kockázatokkal szemben, mint amilyen a városi levegő szennyezettsége, a közúti közlekedés, a mozgásszegény életmód és az elhízás, vagy épp a cigarettázás. A dohányzás ugyanis komoly társadalmi kihívás, mely a világon több mint 1 milliárd embert, hazánkban pedig több mint 2 millió embert érint közvetlenül.

A cél tehát az, hogy minél többen minél hamarabb letegyék a cigarettát. A legnagyobb nemzetközi szervezetek globális célkitűzése az, hogy 2030-ra egyharmaddal csökkenjen világszerte az NCD betegségek (nem fertőző krónikus, civilizációs betegségek, melyek megelőzhetőek lennének) okozta korai elhalálozás, amit a nemzetközi szervezetek leginkább a megelőzés és megfelelő tájékoztatás átadása révén látnak megvalósíthatónak. A dohányzás hatékony vissszorításának van egy harmadik, szintén elengedhetetlen pillére, amely nélkül ezek a célok nem teljesíthetőek eredményesen. Miközben a leszokásnál biztosan nincs hatékonyabb módja a dohányzással kapcsolatos ártalmak csökkentésének, a leszokással próbálkozóknak (önállóan próbálkozóknak 3-4%-a, míg a segítséggel leszokóknak mindössze 8%-a) nagyon kis része tud csak sikeresen leszokni.

Dr. Dimitri Richter, az athéni Euroclinic Hospital Kardiológiai osztályának vezetője a konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy még egy akut koszorúér-szindróma után is a betegek több mint fele egy éven belül folytatja a rendszeres dohányzást. Felmerül tehát a kérdés, hogy abban az esetben, ha a felnőtt dohányzó valamilyen okból nem szokik le, mit tehet annak érdekében, hogy a dohányzás egészségügyi ártalmait valamilyen módon csökkentse?

Számukra is biztosítani kell a lehetőséget, hogy a dohányzás ártalmait csökkenthessék, és tájékozódhassanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek ugyanis a cigarettánál lényegesen (akár 70-95%-al) alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes technológiák, melyek – mind egészségügyi mind gazdasági szempontból – komoly előrelépést jelenthetnek az ártalomcsökkentés útján egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Bár azt fontos szem előtt tartani, hogy a károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás csökkenésének mértéke között nem áll fenn egyenes arány, ezen termékek hosszú távú hatásait még vizsgálják. A teljes ártalomcsökkentést továbbra is kizárólag a megelőzés és a leszokás biztosíthatja, csak ezek eredménytelensége esetén jöhet szóba az alternatív technológiákról történő tájékozódás a felnőtt dohányosok körében.

Fontos kérdés az is, hogy Európa milyen utat választ ennek a problémának a megoldásában – emelte ki Dr. Richter. Lehet, hogy Európának is követnie kellene az FDA (Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala ) példáját? Az FDA hosszú és kiterjedt vizsgálatokat végez annak érdekében, hogy a hagyományos dohánytermékek új típusú, füstmentes alternatíváit bevizsgálja, és azok forgalombahozataláról és értékeléséről véleményt alkosson. Az EU esetében azonban még az ártalomcsökkentés fogalma sem szerepel az EU legutóbbi Rákellenes Tervében, tehát az ártalomcsökkentés utolsó, harmadik pillére teljesen hiányzik.

A cigarettázásból eredő egészségügyi költségek tehát rendkívül magasak, és ezek csökkentése időszerű lenne. A költségek csökkentésének legeredményesebb módja természetesen a dohányzás hatékony visszaszorítása és a leszokás támogatása. De mi van azokkal a felnőtt dohányosokkal, akik minden segítség, edukáció és terápia ellenére sem szoknak le? Ezen eseteknél törekedni kellene az ártalomcsökkentés egyéb formáiról történő tájékozódásra, ha az egészségükre káros hatások nem szüntethetők meg, hiszen ez az egészségügyi ártalmak mérséklése mellett a gazdasági terhek visszaszorításában is hatalmas előrelépést jelentene.

Ajánlott cikk

Hogyan lehet a vásárlás egyszerre kényelmes és környezettudatos?

5 tipp az okos és felelős online vásárláshoz A pandémia alatt magyar vásárlók százezrei ismerték …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás