Budapest24 Friss, aktuális programajánlók naprakészen! Koncert, mozi, előadások, fesztiválok! Ez is érdekelhet
2020-tól kötelező az emelt szintű érettségi az egyetemi felvételihez. Ez a változás az informatika érettségikre különösen nagy hatással volt: az előző évhez képest tavaly közel 2000-rel több diák jelentkezett emelt szintre. Megnéztük miért.
2020-ban szinte minden tantárgynál nőtt az emelt szintű érettségik száma, de az informatika területén különösen szembetűnő a változás: 2019-hez képest közel 43%-kal több diák jelentkezett emelt szintre. „Az informatika felé többek között azért húznak sokan, mert az írásbeli vizsga más tantárgyaktól eltérően többnyire típusfeladatból áll. Így könnyebben fel lehet rá készülni” – meséli Bán-Széll Előd, a Logiscool programozó iskolahálózat tananyagfejlesztője, aki évekig érettségiztetett fiatalokat. – „Másrészt ugyancsak nagy erővel bír, hogy az informatikai egyetemi képzések mellett számos más területen, például a természet-, gazdaságtudományi és agrár képzések jó részén is elfogadják az informatika érettségit.”
Eddig is sokan jelentkeztek informatika érettségire, de 2020-tól az arányok megváltoztak. Ahogy az emelt szintű érettségi száma ugrásszerűen megnőtt, úgy középszinten sokkal kevesebb diák jelentkezett. Vagyis 2020-ban több diák választotta a nagyobb kihívást, és ez a szám valószínűleg 2021-ben sem fog csökkenni. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a pontszámoknál még van hova fejlődni. A diákok az emelt szintű érettségi első feladataiban (pl.: dokumentumkészítés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés) átlagosan jó pontokat érnek el, de a programozás résznél elvéreznek.
A közoktatásban az informatika oktatás nagy problémája, hogy általános és középiskolában nem tanulnak a diákok komolyabb programozást. Az emelt és középszintű informatika érettségi közötti legnagyobb különbség pedig éppen a programozási feladatban rejlik. „Ezt a szakadékot az emelt szintű fakultáció sem tudja minden esetben áthidalni” – teszi hozzá Előd. – „Sokszor előfordul, hogy középszintre készülő diákok is bekerülnek ezekre a különórákra, és így eltolódnak a hangsúlyok. Sőt, az sem ritka, hogy egyszerűen nem indul fakt, mert túl kevés diák jelentkezik. Pedig a programozás tanulása nagyon fontos lenne, mert olyan képességeket fejleszt, mint az analitikus, vagy az algoritmikus gondolkodást. Ezek például abban segíthetnek, hogy egy nagy problémát megtanuljunk részproblémákra osztani. Mindegy, hogy biológus, közgazdász vagy jogász akar lenni a felvételiző, ez a képesség mindenképpen sok előnyhöz juttathatja a későbbiekben.”
Az informatika emelt szintű érettségi sok fiatal számára jó alternatíva lehet, akkor is, ha nem programozó akar lenni. De ahhoz, hogy az emelt szintért járó többletpontot meg tudja szerezni, a programozással kapcsolatos részfeladatokat is teljesíteni kell (vagy nagyon jól kell megoldani minden más feladatot ezen kívül). „Látva a 2020-as feladatok eredményeit, egyértelműen érdemes erre szakosodott iskolákban programozás különórákkal jó előre felkészülni. A tavalyi érettségin ugyanis a programozás feladatból vizsgázók kevesebb mint egyharmada érte csak el a pluszpontokhoz szükséges arányt (21 pont), a vizsgázók 47%-a pedig a kettes szintet sem tudta teljesíteni.”
További információ:
You must be logged in to post a comment.