MAGYAR MENYASSZONY PROJEKT ORSZÁGOS, ESKÜVŐI TEMATIKÁJÚ GYŰJTÉSI AKCIÓJA

A Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású kiállítást tervez 2023. decemberére „Magyar Menyasszony” címmel, amelyre magánemberek saját és családjuk esküvői fotóit, a nagy naphoz kötődő tárgyi emlékeit várja a múzeum.
A www.magyarmenyasszony.hu internetes oldalra bárki feltöltheti esküvői fotóit, ezzel látható módon részévé válhat a magyar nemzet történelmének.

A nagyszabású kiállítás a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változását mutatja majd be 1522-től 2022-ig. Írjunk egy közös történetet mindenki történetéből!

A projekt főkurátora: Dr. Simonovics Ildikó divattörténész, szakmuzeológus

FELHÍVÁS:
A múzeum arra buzdít mindenkit, hogy legyen részese minden idők leggazdagabb és legkiterjedtebb esküvői tematikájú gyűjteményének és kiállításának, és töltse fel hozzánk saját vagy családja fényképeit és mesélje el a történetüket!

Decemberi nagyszabású Magyar Menyasszony című kiállításunkhoz várunk fényképeket és tárgyakat, amelyek a Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthetők.

Az esküvő képek mellé szívesen fogadunk viseleteket (ruhát, cipőt, fátylat, csokrot, ékszert), festményeket, keretezett menyasszonyi koszorút és pártát, étkészletet, meghívókat, dísztáviratokat, menüsorokat, leveleket, naplókat, iratokat és egyéb dokumentumokat!

Teendő:

A feltöltött képek a múzeum szakembereinek áttekintése után jelennek meg az oldalon.

A március végéig feltöltött anyagból válogatunk a decemberben nyíló tárlatba!
A feltöltések határideje: 2023. március 31.

A tárlat voltaképpen a magyar állam nemzeti identitásépítésének egyik, ha nem a legfontosabb nemzetközi színtereként mutatja be a magyarság világkiállítási megjelenéseit és sikereit.
Évszázados magyar cél: elhelyezni magunkat Európa és a világ térképén. A tudatos magyar imázsépítés 170 éve – a nemzeti identitás kultúrtörténete is lehetne az alcím.

A gyűjteményben a magyar képző- és iparművészet mellett megjelenik az építészet, a tudomány- és technikatörténet, a kézműipar, a kereskedelem, élelmiszeripar és a vendéglátás is. Az elmúlt 170 év világkiállításaiból olyan ikonikus műtárgyakat, felemelő és érdekes történeteket mutat be a kiállítás, amelyeken keresztül egy nem mindennapi magyar sikertörténet rajzolódhat ki a figyelmes szemlélő előtt.

A kiállítás célja a magyarok világkiállítási szereplésének, sikereinek bemutatása a világkiállítások nemzetközi terében. A gazdag tárlat egyúttal foglalkozik a világkiállítások létrejöttével, jelentőségével, az emberiségre gyakorolt hatásával is.
Még soha nem volt a magyar múzeumtörténetben ilyen összművészeti, a magyar kultúrtörténet legfontosabb szegmenseit felvonultató időszaki kiállítás, amely mintegy 60 magyar közgyűjtemény és magánszemély világkiállításokhoz kapcsolódó, több mint 500 darab műtárgyat mutat be egy helyen.

A tárlatban a Herendi, Zsolnay gyár remekei, Rómer Flóris naplója, Vikár fonográfhengerei mellett olyan festők művei szerepelnek, mint Markó, Than, Lotz, Madarász, Székely, Munkácsy, Szinyei Merse, Csók, Csontváry Kosztka Tivadar.

A kiállítás 2023. augusztus 20-ig tekinthető meg.

KIÁLLÍTÁSI ÚTLEVÉL

A kiállítási tárgyakról részletgazdag információkat és történetet tartalmaz, és a kiállítás különböző termeiben elhelyezett bélyegzőkkel lepecsételhetik a látogatók az útlevél oldalait. A bélyegzők mind világkiállításokról származnak.

Látványrestaurátor műhely működik a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A speciális műhelyben a Seuso-tál restaurálásába tekinthetnek bele a látogatók keddtől csütörtökig 10:00 és 16:00 között, és péntekenként 10:00 és 14:30 között.
A múzeum világszínvonalú technológiával mutatja be a világ egyik legértékesebb műkincsének restaurálását.

A Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló szoborcsoport – Arany János első köztéri szobra – országos közadakozásból született. Felállításának megtorpanásoktól sem mentes története több mint egy évtized (1882–1893) eseményeit öleli fel.
A szobor körül kibontakozó viták és mozgalmak a korszak politikai és kulturális elitjének kultuszteremtő és nemzetépítő törekvéseiről adnak számot. Ebben a folyamatban aktív szerepet vállaltak azok a művészek – köztük a múzeumkerti emlékmű alkotója, Stróbl Alajos –, akik nagyrészt külföldön szerzett tudásukat a szobrászat nemzeti nyelvének megteremtetésére fordították.
Jelen kötet, amely a szakirodalmon túl nagyszámú levéltári és sajtóforrás feldolgozásán alapul, és mintegy kétszáz, eddig nagyrészt közöletlen képet mutat be, nemcsak egy szobor történetét meséli el, hanem betekintést nyújt a századvégi Magyarország társadalom- és művészettörténetébe is.
Élvezetesen megírt, színes korrajz egy feltörekvő és legendás nemzedékről.