FRISSS!!!
Home / Galéria / Lehull a lepel: miért a nyúl tojja a húsvéti tojást?

Lehull a lepel: miért a nyúl tojja a húsvéti tojást?

  • Nem teljesen érted, hogy mi köze a nyuszinak a tojásokhoz? Most mindenre fény derül!

A húsvéti szokások eredete és hagyománya manapság a legtöbb ember számára szinte teljesen homályba vész. Biztosan tartunk sonkavacsorát családi és baráti köreinkben egyaránt, izgatottan várjuk a locsolókat, és még élénken él bennünk a tojáskeresés öröme is. Az ünnep kapcsán sok ősi hagyomány, vallási szimbolika és népszokás keveredik egymással, így a mozgó ünnepünk tradícióinak alapjait nem egyszerű napjainkban megérteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon miért fontos, hogy a lányok „ne hervadjanak el”, vagy hogy miért annyira kötött az ünnepi menü? Még a biológiai ismereteinkkel is szembe megyünk, mikor természetesnek vesszük, hogy a tojást bizony a nyúl hozza!

Sonkavacsora – több mint éhségűző

Ki ne emlékezne a nagyszombati étkezésekre: az asztal roskadozik a finomabbnál finomabb ételektől, a rokonok és barátok mind sonkatállal érkeznek, a tetejébe pedig még a desszertre is több opció kínálkozik. A hagyomány úgy diktálja, hogy a sonkavacsorát megelőzi a 40 napos böjt, ezt követően, a húsmentes időszak lezárásaképp történik a közös étkezés. A tradíció mára jócskán enyhült, sokan csak a nagyhéten böjtölnek, vagy egyáltalán nem is tartják a szokást. Az ételek tekintetében, ahogy őseink idejében, megjelenik a sonka, a kalács, a tojás. Kevesen tudják már, hogy mindegyik ételnek szimbolikus jelentéstartalma is van: a sonka Jézust szimbolizálja, a kalács ősi áldozati étel, a bőséget, a jólétet jelenti, a tojás pedig a termékenység és az újjászületés legrégebbi szimbóluma.

Mi volt előbb, a nyúl vagy a tojás?

Sokakat foglalkoztat a húsvéti nyúl anomáliája, hogy vajon miért egy nyúl „tojja” a szimbolikus piros tojást? A modern kor keze idáig is elér, hiszen idővel a népi hagyományok és a vallási szokások keverednek, így létrehozva a különböző fúziókat. Magyar hagyománykörben nem találkozhatunk a nyúl jelenlétével, így megértéséhez német gyökerekig (és egy vélhető félreértésig) szükséges visszautaznunk az időben – egészen a 16. századig, ahol a német földesurak gyöngytyúkot kaptak húsvéti szolgáltatásként. A gyöngytyúk neve németül ’Haselhuhn’, melynek rövidítése ’Hasl’ – ez kísértetiesen hasonlít a német nyúl szóra, ami a ’Hase’. Ezáltal az ünnepi szokás és két szó hasonló hangzása érdekes végeredményt hozott: a tojásokat tojó nyulat.

Tojáskeresésre fel!

Húsvét hétfőn több hagyományt is őrzünk, ezek egyike a tojáskeresés. Meglepő, de egyes források szerint már Luther Márton is kivette a részét ebből a tradícióból. Vallási vonatkozásában a megtalált tojások öröme azt szimbolizálja, mikor az asszonyok már nem találták Jézus testét a sírjában. A jelképesség fennmaradt, a gyermekek körében a mai napig igen nagy lelkesedés övezi a keresgélést. Érdemes ezt közös családi programmá avanzsálni, így a gyermekeket könnyebben tudjuk bevonni az ünnep szeretetébe. Elrejthetünk számukra apróbb édességeket, de kipróbálhatunk egészséges alternatívákat is, hogy ne okozzon kellemetlen délutáni panaszokat a játék öröme. Amennyiben a felnőttek is szívesen bekapcsolódnának, biztos meglepetést nyújtanak a  Be My Macaron édes, színes élményei.

Az ajándékozás evolúciója

A húsvéti ajándékozás egészen Assisi Szent Ferencig vezethető vissza, az ő nevéhez fűződik az első húsvéti kosár ajándékozása is. Tradicionálisan a kosár tartalma tojás, kiscsirke és nyúl volt, ezekkel köszöntötték a böjt utáni időszakot. Manapság igencsak meglepődnénk, ha valaki egy apró csirkével a kosarában állítana be a vendégségünkbe. A 18. században már megjelentek az édességek, az apró csokoládék a kosárkákban, mára pedig már a lehetőségek tárháza áll rendelkezésünkre, ha kreatív édességeket rejtenénk el a vendégváró asztalon.  A csokoládétojásoktól kezdve, a macaronokon át, a desszertkülönlegességek minden formájával örömet okozhatunk az édesszájúaknak. Legyünk bátrak, merjünk újítani, hiszen így bújnak új köntösbe ünnepi szokásaink.

Locsolkodás, de csak mértékkel 

Lelki szemeink előtt láthatjuk, amint a lányokat, hogy „el ne hervadjanak”, egy jó nagy vödör vízzel köszöntik kora reggel. Ezt hagyományaink szerint a férfiak rontáselhárító, termékenységvarázsló és megtisztulást elősegítő szándékkal tették. A modern megfelelője a kölnivíz használata, ami békésebb, kedvesebb megoldásnak számít – valószínűleg a nők nem lennének túl boldogok, ha valaki egy dézsa vízzel ébresztene, még akkor is, ha csupán lelki megtisztulásunkat segítené elő. Manapság a locsolásért sem kézzel festett hímes piros tojás jár, felváltották modern utódai: a csokiból készült tojás, bárány, illetve csibe figurák. Korunk újdonsága a locsolópénz. Ugyan néhány fillérrel már régebben is jutalmazták a legényeket, a rendszerváltás óta viszont jócskán megemelkedett az „árfolyam”, egy hosszabb locsoló körúttal a mai fiatalok akár tízezer forintos bevételre is szert tehetnek.

Ajánlott cikk

Ezeket gondoljuk át, mielőtt aláírjuk az albérleti szerződést

Amikor albérletbe költözünk, számtalan dologgal foglalkoznunk kell, de nem felejthetjük el a szerződés fontosságát – …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás