FRISSS!!!
Home / Galéria / Konferencia a kommunizmus áldozatainak emléknapján

Konferencia a kommunizmus áldozatainak emléknapján

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett konferenciát február 25-én 9 és 17 óra között a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az immár negyedik éve megrendezett „Árvák, özvegyek, veszteségek, traumák – Családtörténetek a GULAG és a Vörös Csillag árnyékában” című egész napos programon történészek, családtörténet- és társadalomkutatók, valamint pszichológusok előadásában elevenedett meg az 1945 utáni történelem egyik tragikus eseménysorozata.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Az emléknap

kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja a kommunizmus áldozatainak emléknapja néven is ismert. Megtartását az Országgyűlés 2000 júniusában rendelte el. A határozat értelmében minden év február 25-én megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól a középfokú oktatási intézményekben. Azért esett erre a napra a választás, mert Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 1947-ben ezen a napon a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba vitték, ahol nyolc évet töltött fogságban, először a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében.

„Személyes példáinkat és tapasztalatainkat illetően egyetlen feladatunk van: a folyamatos emlékeztetés, azért, hogy azok a tragédiák, amelyet a dédszüleinek, a nagyszüleink és a szüleink megéltek, a magyar történelem folyamán még egyszer ne fordulhassanak elő” – hangsúlyozta L. Simon László a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megrendezett szakmai konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban. A főigazgató elmondta, ezek az események is alátámasztják, hogy a történelemben előfordult katasztrófák megismétlődhetnek, a szabadság pedig nem magától értetődő, hanem minduntalan meg kell küzdenünk érte. Hozzátette: folyamatosan figyelnünk kell a hazánkra, a demokráciánkra, a szabadságunkra és az országunk szuverenitására a magunk eszközeivel.

Magyarok a Gulágokban

Miután Magyarországot elérte a front, 1944 őszétől-telétől sorra alakultak a hadifogoly-gyűjtőtáborok, amelyekben mintegy 600 ezer magyar állampolgárt tartottak fogva. A foglyokat folyamatosan bevagonírozták, majd a Szovjetunó különböző területeire szállították „málenkij robotra”, vagyis „egy kis munkára”. A szovjet táborokban dolgoztatott magyarok száma a becslések szerint közel 1 millióra tehető. A munkatáborok mindennapjai szigorú szabályok között zajlottak: hajnali ébresztő, órákon át tartó sorakozó és létszámellenőrzés, ételosztás, majd 12-14 óra kemény fizikai munka. Az étel mennyisége és minősége, a nehéz munka, valamint a borzasztó higiéniás viszonyok mind közrejátszottak abban, hogy a táborokban egymást érték a halálesetek. Az embertelen körülmények következtében megközelítőleg 300 ezer magyar veszíthette életét a Szovjetunióban. A foglyok hazahozatala 1947-ben kezdődhetett meg, és az 50-es évek közepéig tartott.

Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnöke
Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár

A konferencia programja

A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány elnöke, Pintér Jolán köszöntőjét követően az eseményt a Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, L. Simon László nyitotta meg.

Pintér Jolán, a Gulágokban Elpusztultak Megörökítésére Alapítvány elnöke óriási mérföldkőnek nevezte, hogy február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapa alkalmából egy szabad országban emlékezhetünk, emlékeztethetünk, emlékezetünk segítségével pedig előhívhatjuk mindazt, ami józan ésszel felfoghatatlan, és minden részletében ütközik a tízparancsolattal.  Az alapítvány elnöke azonban kiemelte: hisz abban, hogy ezen a nemzetünket sújtó nehéz örökségen a megfelelő diskurzussal túllendülhetünk.

Ezt követően történészek, családtörténet- és társadalomkutatók, valamint pszichológusok előadásában elevenedett meg 1945 utáni történelmünk egyik tragikus eseménysorozata, a magyar lakosság szovjet kényszermunkatáborokba való elhurcolásának története, s az elhurcolások által okozott egyéni és családi traumák. A konferenciát A nép ellenség című monodráma zárja, mely a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítványt megalapító Rohr Magdolna GULAG-túlélő élettörténetét dolgozza fel.

Ajánlott cikk

Marco Rossi mostantól a Fresh Cornerből nyeri a lendületet

Marco Rossi a MOL Fresh Corner új arca – jöhet az olasz meló Marco Rossit …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás